Milyen helyzetben van a magyar állattenyésztés?

Sajnos hasonló itt is a helyzet. Nem jártam még hazai vágóhídon, de elvileg a szabályok betartásával így megy: "MELOCCO ANNA2013.02.09. 11:004

Ez a cikk 2 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar mangalicaállomány 90 százalékát a szegedi vágóhídon vágják le, a húst pedig Pécsen és Alsómocsoládon dolgozzák fel. Hová kerül a magyar mangalica, miben más a feldolgozása, mint a fehér sertésnek, és miért nem annyira ijesztő a nagyüzemi vágás, mint elsőre hinnénk?

ERRŐL TUDNIA KELL

Forrás: AFP/Mark Thompson

Bottas üzenni akart év végi keménykedésével

Forrás:Trollfootball/Twitter

Szomorú mémeső: szétszedik a trollok a bakizó Bogdánt

Forrás: Flickr

A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei

Fitness, wellness ajánlatok a Danubius Premier Fitnessből

[link]

A tél azóta a disznóvágás szezonja, amióta malacokat tart az ember. Az ok egyszerű, ilyenkorra már pont elfogyott a sonka, cserébe eljött a húsfeldolgozást megkönnyítő hideg, ideje lett a húsutánpótlásnak. Az üzemi disznóvágás és húsfeldolgozás nem kötődik évszakhoz, a Pick Szeged Zrt. évente 350 ezer sertést vág le és dolgoz fel folyamatosan, ott néztük meg, milyen a disznóölés és -feldolgozás üzemi körülmények között, tényleg ijesztő-e, ha a malacnak nincs neve, és nem pálinkával kezdi a napot mindenki.

Fotó: Táfelspicc/Melocco Anna

Mangalicák vízpermetben - a fotóra kattintva galéria nyílik

Hajnali fél ötkor, teljes sötétségben indultunk Szegedre, ami éppen megfelelő időpont egy disznóvágáshoz. Az átlagember, még ha húsimádó is, egy kicsit sajnálja a malacot - amelyet a Tanú című film miatt szinte mindig Dezsőnek hívnak a házak táján -, ezért a pár órás út egyrészt kíváncsi várakozással, másrészt mantrázással telt, hogy nem lehet annyira félelmetes és rettenetes ipari körülmények között több tucat malac megölését és feldolgozását végignézni. Fél hétre értünk a vágóhídra, amikor már javában folyt a nagy fehérek vágása - mi elsősorban a mangalicára voltunk kíváncsiak -, ami tulajdonképpen szerencsés volt, mert annyi minden történt egyszerre, hogy nem volt idő kétségbeesni a göndör szőrű állatkák hamarosan bekövetkező halála miatt.

Dezsőnek meg kell halnia - részlet a Tanú című filmből

A higiéniai és egészségügyi követelmények miatt mindenki fehér kezeslábasba öltözött - nem az embert óvják a védőruhával, hanem éppen az ember által terjesztett kóroktól, bacilusoktól védik az élelmiszert -, a vágóhídra nem léphet senki kézfertőtlenítés és zacskópapucs nélkül. Az első meglepetés az volt, hogy nincs kellemetlen szag, csak durva pára, sok hús és persze némi vér, amelyet folyamatosan feltakarítanak. Később kiderült, hogy már a sertéseket is vízpárával permetezik, mivel ez nyugtatja őket.

A feldolgozás kezdete ugyanaz a szalámisertésnél és a mangalicánál is. (A szalámisertések átlag 220-230, az aprósertések 110-120, a mangalicák kortól függően 120-160 kilós élősúllyal kerülnek a vágóhídra.) Nagysertésből 200-220 darab, az aprósertésből 300-320 megy végig egy óra alatt a soron. Aznap, amikor ott voltunk, 2250 darab disznót vágtak le.

Fotó: Táfelspicc/Melocco Anna

A képre kattintva galéria nyílik

A kábítóberendezés páternoszter rendszerű. Az akna alján, ahol az állatok 1-1,5 percig vannak, 90-95 százalékos töménységű szén-dioxid van, amitől elalszanak, így magából az ölésből nem éreznek semmit. Ha nem vágnák le őket, felébrednének, és élnének tovább - mondja mintegy megnyugtatólag Nyilasi László, a vágóüzem vezetője. Ez nemcsak állatjóléti szempontból fontos, a húsminőség is hangsúlyos, a stresszelő állat húsa ugyanis a stressz által beindított kémiai folyamatok miatt vizesedik, minősége súlyosan romlik. Az elkábult sertéseket fejjel lefelé, a lábuknál felakasztják, egy pontos mozdulattal megszúrják, a vér így kicsorog, majd egy futószalagon, lógva haladnak végig a termen, így könnyebben hozzájuk férnek a böllérek és az állatorvosok."

Ez "humánusnak" tűnhet (persze szerintem ez sem az, undorító az egész).

A probléma, hogy a magyar vágóhidak ezt alig tartják be. Amit az Earthlings-ben láttál itt is van, csak egy Magyarország méretű országnak kevesebb disznót, marhát vágnak le mint az USA-nak.

Magyarországon sajnos ugyan így bánnak velük. Agrártudományira jártam. Láttam vágóhidakat, amik " szellemisége" mind ellent mondott annak az órának, amit úgy hívtak: "Az állatok jogai a vágódídra menet".

Nézd meg, hogyan viszik a disznókat egymásra zsúfolva a jeges szélben, gyorsan.