Ez állatkínzásnak számit? Ha igen akkor mit lehet ezellen tenni?

Nem számít annak, mert kb 1 másodpercet szenved, ami rángást látni utána azok már csak reflexek, nem az agy tudatos életösztöne (az agya már lent hever a levágott fejében egy dobozban a szalag alatt ekkor, nincs kontakt).

Természetesen a felaggatás jár némi stresszel, de fájdalommal még nem igazán. Olyan stressz mint amikor a halakat kiszedi az ember az akváriumból kitisztítás előtt. Ők is pánikolnak csak más a végeredmény - amit a csirkék már nem érnek meg.

1. El lehet kábítani előtte az állatot.

2. Mielőtt meghal elájul oxigén hiányában és ettől(oxigénhiány) is hal meg.

3. A vágást érzi a vérveszteséget nem igazán.

4. A vértől jobban romlik a hús ezért ki kell véreztetni az állatot valamennyire.

5. Zsidó törvény(Kosher) a nyakvágást és kivéreztetést írja elő.

Miután már dolgoztam vágóhídon és állattenyésztésben jelenleg is, meg kell hogy cáfoljam, amit az előttem írók állítanak. Az állatok (teljesen mindegy, hogy szárnyas, disznó, marha, birka stb.) nagyüzemi állattartásban nagyon rosszul élnek. Többnyire összezsúfolják őket, és ablaktalan csarnokokban, vagy zárt istállókban élnek. Csak kisebb állattartó telepeken, de ott is nagyon kevés helyen, és csak ritkán van lehetőség hogy némelyek szabad levegőn legyenek, pl. tehenek is csak arra a kis időre, amíg nem kezdődik rendszeres fejésük. De addig is csak azért, mert nem "zabálja" feleslegesen a takarmányt. Szóval állandó unalom, tömegnyomor, stressz. ebből áll az életük. A csirkék az emberi beavatkozás hatására ma már nagyon gyorsan híznak, általában 39 naposan viszik őket a vágóhídra, de addigra sokan már járni is alig tudnak, mert a mellük olyan nehéz, hogy lehúzza őket. A csontjaik gyengék. A befogásuk, rekeszekbe dobálásuk és a vágóhídra szállítás is extrém stresszel jár. Sokan megsérülnek, vannak akik elpusztulnak. Fellógatáskor a teljes testsúlyuk a lábukra nehezedik, ez nagy fájdalommal jár, minél nehezebb szárnyasról van szó, annál rosszabb (pl. pulykák). A kábító vízfürdő (mint ahogy egyik kábító módszer sem) 100%-os hatékonyságú. Előfordul, hogy még élnek, amikor a penge elvágja a torkukat. Marháknál és disznóknál még gyakoribb a téves kábítás, főleg nagyobb vágóhidakon. Ilyenkor előfordul, hogy kivéreztetés közben fejjel lefelé lógva magukhoz térnek.

A kérdésre a válasz: igen, ez állatkínzásnak számít. Tökéletes kábítás nincs. Szenvedés nélküli élet egy üzemben nincs. Sokan emiatt lesznek vegetáriánusok vagy vegánok, mert nem akarnak részesei lenni ezeknek a dolgoknak. Ami logikus valahol, mert ha te nem vagy képes megölni egy állatot, akkor miért hagyod, hogy más (egy hentes) megtegye helyetted? De sajnos csak lassan változnak a dolgok. Ha az emberek nem ennének annyi húst és tejterméket, tojást, akkor előbb utóbb egyre kevesebb állatot tartanának és vágnának le, mert nem érné meg többet, ha nem lehet eladni.

A kínzásuk maga a tartás amikor 10-en zsúfolódnak 1 négyzetméteren a nyári 40 fokban. A halál kvázi megváltás a számukra mégha egy újabb stressz vagy fájdalom is.

A gáz, hogy ezek a hibrid csirkék és néhány haszonállat pl. a csincsilla már rég kipusztult volna a szabad természetben. A sertés az képes újra vaddisznóvá alakulni erre tanulmányok vannak. De az egy viszonylag okos, alkalmazkodó állat. Pontosan tudja, hogy a böllér minek van ott.

Ezt nemrég találtam a neten:

[link]