Fekete lyukakról szólna a kérdés. Többi lent! Mi lesz a világ sorsa?

A fekete lyukról sok laikus azt hiszi, hogy az valami különleges szörnyeteg, amelynek a grafitációja erősebb, mint bármi másé, és bármilyen messziről is odaszippant bármit. Nem. A fekete lyuktól távol a gravitáció kb. pontosan olyan, mint azt Newton leírta, és semmiben nem különbözik egy vele azonos tömegű normál égitest gravitációs terétől. Amitől a fekete lyuk mégis szokatlan, az a fekete lyuk közelében van. Nevezetesen az a tény, hogy egy kompakt objektumról lévén szó, közel tudsz hozzá menni, nincs szilárd felszíne, ami ebben megakadályozna, és ezért megtapasztalhatóak az extrém nagy gravitációs tér jelenségei, amelyhez viszont Newton már kevés, és az általános relativitáselmélet adja a helyes leírást.

Igen, a fekete lyuk mérete nő a tömegével, és ez a folyamat visszafordíthatatlan - bár a Hawking-sugárzás révén energiát (ezáltal tömeget is) veszít, de ez a folyamat annál lassabb, minél nagyobb a fekete lyuk tömege. Mai ismereteink szerint a Világegyetem gyorsulva tágul, az egyes galaxishalmazok egyre távolabb kerülnek egymástól, a nagy tömegű csillagokból előbb-utóbb neutroncsillagok meg fekete lyukak lesznek, a kis tömegűekből pedig kihűlt fehér, azaz fekete törpék. A fekete lyukak a gravitációsan kötött rendszereken belül akkor tudnak más csillagokat bekebelezni, ha ezek a csillagok közel kerülnek hozzájuk. Mivel a galaxisok soktestrendszerek, elvileg megjósolhatatlan, hogy hosszú távon hogyan fognak viselkedni. Mutathatnak kaotikus mozgási mintázatokat, elképzelhető, hogy sok csillag(maradvány) áldozatául válik a fekete lyukaknak, de sok nagyon sokáig megúszhatja, akár több száz- vagy ezermilliárd évig. Extrém hosszú idő után pedig senki nem tudja, mi történik majd. Ekkor már fontossá válhat a Hawking-sugárzás megléte, nagyobb fekete lyukak is elpárologhatnak, makroszkopikusan is megfigyelhetővé válhatnak kvantumos effektusok, stb. De ekkor a Világegyetem már nagyjából csak a tök sötét semmi lesz, amelyben iszonyatosan nagy távolságokra lesznek kihűlt, alig vagy egyáltalán nem sugárzó anyaghalmazok.

Vagy az is lehet, hogy ez az egész, amit leírtam, nem is igaz, mivel a Világegyetem össztömegének csupán 4%-át alkotja az az ún. barionos anyag, amit ismerünk és amit meg tudunk figyelni. A többbi 96% a sötét anyag és sötét energia, és mivel halvány dunsztunk sincs arról, hogy mik ezek, igazából arról sem lehet, hogy hogyan fogják hosszú távon befolyásolni a Világegyetem fejlődését.

A fekete lyukaknak is vannak csendes időszakai, amikor nem szippantanak be jelentős anyagmennyiséget. Egy stabil rendszerben előfordulhat, hogy a környékén már alig van anyag, a távolabbi testek pedig stabil pályán keringenek körülötte. A mi központi tömegünknek is egy aránylag csendes időszaka van most.

Amúgy nehéz a fekete lyuk méretéről beszélni, mert elvben pontszerű (legalábbis ami nem forog.) Inkább az eseményhorizont átmérőjét szoktuk emlegetni. A Tejút központi fekete lyukának eseményhorizontja kb. Merkúr pálya átmérőjű lehet, vagy talán kicsivel nagyobb.