Az evolúció megcáfolható?
válasza:Sajnos a helyzet az, hogy elég jól értem a hozzászólásodat, jobban, mint te magad.
Például érdekes módon újra felteszel olyan kérdéseket, amikre már válaszoltam:
"No. 2.: Jó lenne tisztázni, hogy az evolúcióból következik a szaporodás, vagy a szaporodásból az evolúció. Amíg ezt nem teszed meg, addig az evolucionisták által sokat alkalmazott körkörös érvelés hibájába esel. "
Látod, megy ez. Ahhoz, hogy evolúciós folyamatok alanya lehessen valami, három egyszerű feltételnek kell megfelelnie:
1.) A résztvevő egységeknek magukban kell hordozniuk a felépítésükhöz szükséges adatsort, amit tovább kell adniuk az utódaiknak. (Öröklődés.)
2.) Ebbe a "tervrajzban" időnként hibáknak kell történnie. (Mutáció.)
3.) Az egyes változatok fittnesse azaz szaporodási képessége különböző kell, hogy legyen. (Szelekciós nyomás.)
Látod, ezt már leírtam legutóbb is. Ha egy rendszer megfelel ezeknek a követelményeknek, evolvál, ha nem, nem. Ezért különösen rossz példa a repülő, torony, miegymás, ugyanis eleve nem lehet alanya evolúciós folyamatoknak. Hogy melyik következik melyikből, az kb. olyan kérdés, mint hogy a villámból következik a dörgés, vagy a dörgésből a villámlás?
"Mutass egyetlen egy olyan ma élő élőlényt, amit le tudsz konkrétan, bizonyítékokkal alátámasztva származtatni az állítólagos közös őstől. Nem, nem arra vagyok kíváncsi, hogy a törvények lehetővé teszik, és arra sem, hogy az élőlények szaporodnak. Arra vagyok kíváncsi, hogy van-e már egyetlen egy olyan faj akit így leszármaztattak már. Teljesen természetesen nem várható el, h ezt minden faj esetében megtegyék, mert borzasztó mennyiségű adatot (fajt) kellene vizsgálni. Az viszont elvárható, hogy ha van egy adott elmélet, amit ma már tényként kezelnek, akkor legalább 1 élőlényt tudj mondani, amit le tudsz származtatni egészen a kezdetektől a ma élő formájáig. "
Sajnos ilyen részletességű leírásunk nincs, nem is hiszem, hogy valaha lesz majd. De mondd csak, tegyük fel, hogy van, csak a játék kedvéért. Hogyan ellenőrzöd, hogy tényleg hibátlan -e? Ha mondjuk száz évente csak egyetlen oldalnyit foglal is el a levezetés, az jó harmincötmillió oldal. Ezt az adatmennyiséget te olvasod majd el? Csak mert az egész életed kevés lenne rá. Ha meg úgysem tudod végigolvasni sem, honnan tudod majd, hogy nincs benne egy hiba a tizenkétmillió ötszáznegyvenhatezer hatszáztizenkilencedik oldalon? Mert ugye akkor ha lenne is egy ilyen leírás, az pont úgy nem bizonyítana neked semmit sem. Vagy ha kinyomtatva látnál egy ekkora papírhegyet, akkor az önmagában meggyőzne? Vagy mégis hogyan gondoltad ennek a "bizonyítéknak" a kezelését? Csak érdekelne, hogy te ezt tényleg végiggondoltad, vagy csak jó kreacionista szokás szerint lehetetlent követelsz?
"Mennyivel könnyebben készül el egy sejt magától, mint egy pizzai ferde torony?"
Könnyebben. Például evolválhat, míg a pisai ferde torony nem. (A város neve ugyanis Pisa, a pizza egy lapos tésztaféle feltéttel.)
"Akkor a sejt miért felel meg ennek a kérdésnek?"
Hogyhogy miért?
"Bár tudom, hogy nem a biológiai evolúcióhoz tartozik a sejt eredete, de a középiskolai biológia tankönyvek többsége holt biztosan állítja, hogy azok maguktól jöttek létre."
Melyik könyvek? Legjobb tudomásom szerint egyik könyv sem állítja biztosra az abiogenezist.
"Ha nem tudunk semmit az eredetéről, akkor téged miért nem botránkoztatnak meg az efféle kijelentések, hogy pl. a sejt az „őslevesben” kialakult?"
Milyen kijelentések? Ezek úgynevezett feltételezések, soha senki sem állította, hogy tuti biztos lenne.
"Láttunk már folyamatot, amely létrehozott volna akárcsak hasonlót is a sejthez?"
Milyen kísérletek során? Mert ugye ezek szerint az, hogy egy önkényesen kiválasztott esetben valami nem történt meg, valamilyen módon cáfolja/csökkenti a valószínűségét annak, hogy máskor megtörtént volna? Mert ugye akkor valamiért gyengíti a maratoni futás lehetőségét az, hogy tegnap egy másodperc alatt nem futottam le a távot? Ezek szerint az, hogy a múlt héten vettem egy lottószelvényt és nem nyertem, valamilyen módon valószínűtlenné teszi, hogy lenne lottósorsolás, vagy hogy valaki más valaha nyert volna?
"Ezeket miért engedik meg a biológia tankönyvekben, és a tervezés elméletet miért nem?"
Azért, mert a tankönyvekben az szerepel, hogy az adott tudományt művelő tudósok mit gondolnak. Ha be akartok kerülni a tankönyvekbe, előbb tudományos közmegegyezés szintjére kellene hozni a tervezéselméletet. Mint ahogy ez eddig kivétel nélkül minden tudományos elmélettel történt. Nem tudom, a tervezés miért olyan különleges, hogy ezt egyből tankönyvekbe akarjátok tolni? Talán mert valahol azért sejtitek, hogy soha semmilyen bizonyíték sem lesz majd rá, így szakembereket sohasem lehet vele meggyőzni, csak laikusok szédítésére jó?
Ezenkívül sajnálatos módon maga a tervezés "elmélet" nem létezik, semmilyen összefüggő magyarázatot sem sikerült még alkotni a híveknek, csak és kizárólag azon pörögnek, hogy nem evolúció történt, hanem csoda. De ha kételkedsz, kérlek írd meg példaképp azt a fejezetet, amit szívesen látnál egy tankönyvben. Mert szerintem az sajnos nem tankönyvi anyag, hogy nem evolúció történt.
"Előbb tehát ismerd meg a tervezéselméletet, és csak azután hadakozz ellene. "
Akkor a tervezéselmélet nem igényli, hogy az alapfolyamatára, a tervezésre, akár csak egyetlen példát is találjatok? Azt sem igényli, hogy minden más magyarázatot kizárjatok? Azt sem igényli, hogy a "tervezésről" egyetlen bitnyi adatot mondjatok? Akkor mi kell a tervezéselmélethez? Hit? Sajnos azt kell mondanom, elég jól ismerem a tervezéselméletet, jobban mint te, de ha nem így gondolod, akkor összefoglalhatnád röviden, hogy mit is állít. Én pedig meg fogom mutatni, hogy ez melyik másik ÉRTEM elmélettel áll ellentmondásban.
"Nem tűnik fel, hogy a biológusok többsége, legalábbis amit a biológia tankönyvek beállítanak róluk, réges-régen nem tudományos módon gondolkodnak? "
Mi az a "tudományos módon" gondolkodás? Téged hittanra járattak biolgia szakkör helyett, tehát az élőlényeket Isten tervezte, aki mást mond, az nem tudományosan gondolkodik? Őszintén érdekel, milyen "tudományos gondolkodás" alapján állt össze a tervezéselmélet.
"Az efféle evolucionista hozzáállással ha egy akármilyen marslakó tévedne erre a bolygóra, arra az élőlényre is „bizonyítva” lenne, hogy az itteni közös őstől származik. Nem röhejes?"
Ugyan hogy? Mi alapján mondjuk két élőlényre, hogy közös ősük volt? Miért mondanánk ezt egy marslakóra? Nézd, ezt úgy hívják, szalmabánépítés, kitalálsz valami ökörséget, majd közlöd, hogy a biológusok ezt mondták/mondják/mondanák. Ez azonban még mindig csak a te ökörséged, semmi köze a biológiához.
"No. 3.: A teremtés-/értelmes tervezettség elmélete sehol nem állítja, hogy az alkotó a semmiből alkotta meg az élőlényeket. Ez a része már egy filozófiai továbbgondolása a tervezettség elméletének, ami ugyanúgy nem igazolható és nem cáfolható, mint az evolúcióelmélet. "
Ezért lenne jó tudni, hogy mi az a tervezésből, ami igazolható? Csak mert eddig semmi ilyen sem került elő. Az evolúcióra viszont tonnányi bizonyíték van. Csak mert nagyon kényelemes dolog, hogy a tervezésről sajnos pont soha semmit sem mondtok, csak tudod egy tudományos elmélet lényege éppen az, hogy az adott jelenségre valamilyen magyarázatot, leírást, modellt ad. Mi akkor a te modelled? Csoda történt?
válasza:"Fejtsd ki légy szíves, mit szerettél vna a linkekkel mondani, mert erre nekem nincs időm. Ha lusta vagy érvelni, én hadd legyek lusta olvasni. "
Ez egy közös hibája az összes kreacionistának, hogy sajnos pont az ökörségeiket cáfoló írásokat nincs idejük elolvasni. Pont mindig ezek maradnak ki. Mondani annyit akartam, hogy a sokezer karakternyi ömlengés dacára, amit eddig összeírtak az EÖ rendszerekről, bizony egy olyan rendszer is létrejöhet evolúcióval, ami teljesíti az EÖ feltételeit, vagyis a hanyagul odavetett állításod, miszerint a baktérium ostor nem jöhetett létre evolúciós folyamatokkal, nem állja meg a helyét. ("-Lehetne mutatni valamilyen olyan szervet/fehérjekomplexet/akármit, ami bizonyíthatóan nem jöhetett létre evolúciós folyamatokkal. (Nem, az egyszerűsíthetetlen összetettség nem ilyen.)" "Sejt, baktériumostor, stb. " )
"Így tehát lehetséges (de eléggé valószínűtlen), hogy evolúció történt. "
Mennyi a valószínűsége? HOgyan számoltad ki? Mennyi a tervezés valószínűsége? HOgyan számoltad ki? Melyik a valószínűbb? Ez a szokásos csúsztatásotok, nem baj, ugyanúgy belesülsz majd, mint az összes többi kreacionista. Nagyon kényelmes érv, hogy az evolúció "valószínűtlen" és a tervezés a "valószínűbb" magyarázat. A kérdés az, hogy hogyan számoltad ki ezeket a valószínűségeket. Nyilván nem számoltad ki, csak te a tervezésben hiszel, tehát azt "valószínűbbnek" látod, az esélye 1, mert a Biblia/Korán/Tóra/Védák/Eddák/Nibelung-ének/Szent Fundabunda pajzán balladái megírták.
"Még egyszer mondom, elméletben sincs ilyen különbség, nemhogy gyakorlatban. Elméletben pedig igen is tudni kell definiálni azt a különbséget, ami már ne jöhetne létre véletlen mutációk által ahhoz, hogy a darwini evolúciós elméletet falszifikálhatónak tekinthessük. "
Sajnos gyakorlatban is ismertek ilyen esetek, horizontális gétranszfernek hívjuk őket. Ezek olyan esetek amikor egy adott gén nem a gazdaszervezetben alakult ki, hanem máshonnan került oda. Elég jól ismert jelenség, sok példa is van rá, azaz elég jól felismerhetőek a "kívülről" bekerült gének. Hogyan is volt ez a falszifikálhatatlansággal?
Ha elméletileg gondolod, akkor sajnos van egy nagyon rossz hírem: Már legutóbb is pontosan leírtam, mik azok amiket jó eséllyel nem az evolúció hozott létre: Minden olyan rendszer, ami nem teljesíti az evolúció három alapfeltételét, tehát a repülők, tornyok stb. A falszifikálhatóság ez esetben nagyon jól körülhatárolt.
"Csak érdekességképpen, az oly sokszor hangoztatott „előkerülő” hiányzó láncszemek, mint pl. az Archaeopteryxről is kiderült, semmi köze nincs a hüllőkhöz, egyszerű kihalt madár volt; mégis a legtöbb evolucionista még mindig abben a hitben él, h a hüllők és a madarak közti közös ős volt. "
Hajaj, itt jön be az megint, ha egy kreacionista apostol megír valami hülyeséget, akkor bizony azt a többiek utánaszajkózzák a világ végéig. Kérlek, tudod, te mi az az Archaeopteryx? Persze, madár. Csak hogy voltak fogai, mint a hüllőknek, ráadásul hosszú, csontos farka volt, mint a hüllőknek, lapos szegycsontja volt, mint a hüllőknek, ráadásul három ujja is volt a szárnyán, ami megintcsak nem jellemző a madarakra. Sőt, például a vállízülete olyan volt, hogy a szárnyát nem tudta a háta fölé emelni. No most akkor adott egy jószág, aminek van egy csomó hüllőjellegzetessége és egy csomó madárjellegzetessége is. Ráadásul pont úgy néz ki, mintha annak a folyamatnak a közepén járna, amikor a hüllőkből amdarak lettek. Szerinted ennek semmi köze a hüllőkhöz, hanem madár. Mondd, mire alapozod ezt? Ez bizony egy olyan jószág, ami egy köztes állapotot képvisel a ma élő hüllők és a ma élő madarak között. Ezen nem változtat az, hogy rámondod, hogy madár, mert ettől megmaradnak azok a bizonyos hüllőjellegzetességek.
"mégis a legtöbb evolucionista még mindig abben a hitben él, h a hüllők és a madarak közti közös ős volt. "
Sajnos ezt is rosszul tudod. Nem a hüllők és a madark közös őse volt, hanem bizony a hüllőkből a madarak felé vezető átmeneti alak. Megint az a csúnya szalmabábépítés, kitalálsz egy marhaságot, úgy állítod, be mintha a biológusok ezt állítanák, majd közlöd, hogy ez marhaság. Igen, a te saját kis marhaságod. Például azért sem lehet a "hüllők és amadarak közös őse", mert a hüllők háromszázhúsz millió éve alakultak ki, az Arcehaeopteryx meg százötvenmillió éve élt.
"Csoda? Hol? :) Ki beszélt itt csodáról? Mutasd már meg nekem légy szíves, hogy a tervezés elmélet hol állítja h csoda történt… A tervezés elmélet azt állítja, hogy egy általunk még nem ismert intelligencia alkotta meg az élőlényeket. Alkotásról van szó, tervezésről, és szó sincs semmiféle csodáról."
Valaki, valamikor, valahol, valahogyan, valamit tervezett. Te mondd, mit tudunk a tervezésről? Semmit. Akkor? Ezt úgy hívják, hogy csoda, valami, amiből semmit sem értünk és nem is fogunk, mert az csak a tervező szuperintelligenciájával felfogható. De kérlek, ha tévedek, mondjál valami biztosat a tervezésről! Csak annyit, amennyit az evolúcióról tudunk. Példák, modellek, stb. Mutasd meg, hogy nem csoda történt, hanem valami leírható természeti (vagy természetfeletti) folyamat. Mert sajnos "a tervező valamilyen általunk nem ismert módon azt csinált amit a kedve tartotta, amiből semmit sem értünk" biony a csoda ünneplős neve. De kérlek, mutasd meg, ha van valmi adatunk erről a folyamatról! Ha nincs, akkor meg maradjunk annyiban, hogy ez az állandóan emlegetett "magyarázat" mégis csak annyi: Csoda történt. Mint ahogy te magad írtad:"De itt arról van szó, hogy az élőlényeknél is megállapítható a tervezettség, a kreálmány. Nem tudjuk, hogy milyen folyamat által hozta létre az alkotó, de mivel egyrészt az evolúcióra vonatkozóan nincsenek bizonyítékok, másrészt pedig az élőlények komplexitásából valószínűsíthető a teremtettség, ezért is tekinthető egy nagyon is lehetséges alternatívának a teremtés. " -> Magyarán semmit sem tudunk a tervezőről, a tervezésről, vagy bármiről a "tervezettség megállaítása" pedig úgy történik, hogy te hittanra jártál, tehát elhiszed, hogy az élőlényeket Isten tervezte, tehát azokon azonnal látni fogod a tervzettség jeleit. De ha tévedek, kérlek írd le, hogyan állapítható meg a tervezettség? Mert nyilván azt akarod válaszolni, hogy ez nem hit, ahnem tudományos elmélet, akkor nyilván meg tudod mutatni a "tudományos módszert" amivel megállapítod a tervezettséget.
"Az evolúcióelmélet valóban részletesebb, de nem azért mert annyi bizonyíték áll mellette, hanem azért, mert vannak bizonyítéknak hitt dolgok, melyekről írnak egy pár pro és kontra érvet, és nesze, milyen részletes az evo-elmélet. De hogy lehet stabil egy elmélet, amelynek egyetlen alappillérét sem lehet vitathatatlannak nevezni?"
Alappilléreit? Nem írtak le evolúciós folyamatokat? Nem ismerünk hasznos mutációkat? Nem vizsgálható a szelekció? Nincsenek pontos modelljei az evolúciónak? Az evolúciónak ezek az alappillérei, nem az, hogy hogy nézett ki egy hárommilliárd éve élt baktérium, amiről semmit sem tudunk, mert egyetlen huncut adatunk sincs róla.
"Előző hsz.-ben említettem Borhídi Attilát, de még sorolhatnám azokat a neves tudósokat, akik szintén a tervezéselmélet mellett állnak."
Olvastad is Borhidi cikkét, vagy megelégszel azzal, hogy itt egy tudós cáfolja az evolúciót. Pont ugyanazokat az ordas baromságokat hozza elő, amik akármelyik ÉRTEM honlapon megtalálhatóak, ráadásul hivatkozás nélkül, olyan érvekkel körítve, hogy a virágok szépek, tehát tervezettek. Sajnos az öregnek meglágyult az agya vénségére, nem az első akadémikus lenne, akivel ez történt.
"Tehát az evolúció tagadása nagyon sokszor nem a hozzá nem értésből adódik. Vagy talán hol van a hozzáértők és a hozzá nem értők közötti határ? Mindenki hozzáértő, aki az evo-t vallja? Vagy senki sem hozzáértő, akit nem Richard Dawkinsnak hívnak? "
Aki az evolúció tagadására példaként a szukcessziót hozza, az sajnos nem ért az evolúcióhoz, legyen akármekkora professzor is. Ezt tudom nagyon nehéz elfogadni, de sajnos a tudományban nem a rang számít, bármekkora ember megőrülhet és modhat hülyeségeket.
„"Kérdezem megint, csak ELMÉLETI síkon: Hogyan lehetne bebizonyítani, hogy egy faj nem egy másikból alakult ki?"
"Fogsz egy égmentesen zárt üvegtartályt és nézed, mikor tervez bele a tervező valami újat.”
"Ha pedig ez nem történik meg, holt biztos h evolúció történt. Congratulation!"
Sajnos úgy látszik a szövegértelmezéssel bajok vannak nálad. Azt kérdezted, hogyan lehetne bizonyítani, hogy egy faj nem egy másikból alakult ki. Erre mondtam egy tökéletes kísérletet. Erre te megint előadsz valami általad kitalált baromságot, amit én sohasem írtam. Tudod a szalmabábépítés, azaz a saját baromságaid cáfolata még mindig nem az evolúció elleni érv, csak a saját baromságaid cáfolata.
"Abban biztos vagyok, hogy Kr. u. 1000-ben voltak őseim, anélkül, hogy meg tudnám mondani pontosan, hogy kik azok. Abban viszont egyáltalán nem vagyok biztos, sőt erősen kétlem, hogy valamikor egy hüllő vagy egy ősbaktérium volt az ősöm, ugyanis semmilyen kísérlet, semmilyen megfigyelés nem utal erre, és ami még csak halvány bizonyítéknak tűnik is, sorra megdől."
Már bocsánat, de milyen kísérlet, vagy megfigyelés utal arra, hogy neked voltak őseid 1000 -ben? Pont ugyanazok, amik arra, hogy az ősöd egy hüllő, és még régebben egy baktérium volt. Ha az szerinted tökéletesen elfogadható, hogy egy hüllőt, emlőst, akármit "terveztek" akkor miért vagy biztos benne, hogy a te felmenőidet nem csak 1623 -ban tervezték? Mik erre a bizonyítékok? Vagy esetleg arról van szó, hogy a hited miatt ugyanazokat abizonyítékokat másképp értékeled egyik és másik esetben? Éppen az a probléma ezzel a fajta "tudományos gondolkodással", amit itt előadsz, hogy minden, ami az előzetes hiteddel ellentétes, körömszakadtodig tagadsz, csak azokban a kérdésekben vagy hajlandó normálisan gondolkoni, amik a hiteddel nem ellentétesek. De nyilván csak tévedek, vannak bizonyítékaid arra, hogy éltek őseid ezerben is, nem csak a tizenhetedik században tervezték meg a családodat és van bizonyítékod arra, hogy a a hüllők kialakulása után tervezték az őseidet, nem előbb.
válasza:"Pontosan ezt mondom, hogy NEM lehet megcáfolni, azonban nem azért, mert olyan hű de jól igazolt, bizonyítékokkal teli elmélet, hanem azért, mert egy filozófia. "
"Itt bújik ki a szög a zsákból: nem cáfolni akarom az evolúciót, hanem falszifikálhatatlanná nyilvánítani. Mivel nincs lerögzítve, nincs definiálva, hogy mi az a különbség, mi az az összetettség, amit ne hozhatott vna létre evolúciós folyamat, ezért az elmélet teljes mértékben vizsgálhatatlan tudományos szempontból. "
"No. 1.: Szaporodást megfigyeltünk, evolúciót pedig nem figyeltünk meg. Nagy különbség. Teremtést sem figyeltünk meg, valóban, de pont ez teszi kétesélyessé a kérdést. "
"Semmiféle evolúciós folyamat nem figyelhető meg sem a természetben, sem laborban, legalábbis olyan nem, amit a leszármazás-elmélet állít. Amit megfigyelhetünk, azok módosulások, mutációk, hibák, amelyek öröklődnek. Márpedig génhibák öröklődésével nem lesz baktériumból ember. De cáfold meg az állításomat."
"Ajajj, várom azt a sok milliárd bitnyi bizonyító adatot az evolúció oldaláról. Mert eddig mindvégig arról beszéltünk, hogy a természet törvényei lehetővé teszik (ha egyáltalán tényleg lehetővé teszik), de a konkrét történésekről még nem tudunk semmit. "
Tudod attól, hogy nagyon sokszor elmondod, hogy az evolúcióra nincs bizonyíték, még nem tűnnek el azok a bizonyítékok. Ugyanígy attól, hogy te az evolúciót "módosulásoknak" "hibáknak, amelyek öröklődnek" nevezel, sajnos nem tűnnek el azok a bizonyítékok.
Megfigyelt evolúciós folyamatok:
Élőlények kizárólag evolúcióval magarázható jellegzetességei:
Átmeneti alakok:
Az evolúció mechanizmusai:
Beigazolódott predikciók:
Evolúciós modellek:
Ez nem az összes bizonyíték, csak azok, amiről egy apró, magyar nyelvű blogon írtak 2008 óta. Ezért mondjuk, hogy az evolúcióra rengeteg bizonyíték van, a tervezésre meg semmi, csak a nyers hit.
válasza:"Ezért mondjuk, hogy az evolúcióra rengeteg bizonyíték van, a tervezésre meg semmi, csak a nyers hit."
A csörgőkígyók és egyes boák infraérzékelő képessége tulajdonképpen ugyanazon a szinten csodált tulajdonsága kellene legyen, mint a denevérek ultrahangos tájékozódása, hiszen a maga módján éppen annyira nem triviális.
"hiszen a maga módján éppen annyira nem triviális."
-ez egy remek kis evolúciós adaptáció, hiszen a patkánysikló TRPA1 génje hőérzékeny ugyan, de csak lényegesen magasabb hőmérséklet képes az aktivizálására, mint a csörgőkígyók esetében.
-csak lényegesen magasabb hőmérséklet képes az aktivizálására, mint a csörgőkígyók esetében.
Ez egy veleszületett képesség csak!
Pld:Bár a jegesmedve a hideg éghajlatot kedveli, képes alkalmazkodni a melegebb időjáráshoz is. Ez az alkalmazkodóképesség veleszületett örökletes tulajdonság, amelynek semmi köze nincs az evolúcióhoz.
SZAPORODÁS CSAK „A MAGA NEME SZERINT”
MACSKA
KUTYA
A macska és a kutya nem párzik egymással, s így nem hoznak létre utódokat, mivel különböző „nem”-hez tartoznak
LÓ
SZAMÁR
ÖSZVÉR
A ló és a szamár kereszteződése következtében létrejön ugyan egy hibrid, az öszvér, az öszvér azonban már képtelen tovább szaporodni. Elérte a maga „nemének” határát
LEGALACSONYABB
LEGMAGASABB
A különböző nemű ember bármennyire is eltér egymástól — a legalacsonyabb és a legmagasabb is —, bármelyik fajhoz tartozó, képesek egymással utódot nemzeni, mivel az emberiség minden egyede ugyanahhoz a „nem”-hez tartozik
Ezt a törvényt, amelyről itt szó van, már a Biblia első könyve, a Genezis is megemlíti. Ott ezt olvassuk:
„És hajtott a föld füvet, maghozó növényt az ő nemük szerint, és gyümölcstermő fákat, amelyeknek magvuk bennük van az ő nemük szerint . . . Nagy tengeri szörnyeket és minden mozgó élő lelket, amelyektől a vizek nyüzsögnek az ő nemük szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő nemük szerint . . . a föld vadállatait az ő nemük szerint és a házi állatokat az ő nemük szerint és mindenféle földi csúszó-mászó állatot az ő nemük szerint.” — 1Mózes 1:12, 21, 25.
Az élő teremtmények alapnemeinek állandósága, amelyekre ezek az idézetek utalnak, megváltoztathatatlan törvénynek számít a földön. Pontosan ezt állapította meg a tudomány, hogy léteznek a földön növényi és állati csoportok, de ezek között nincsenek összekötő láncszemek. Minden csoport saját magán belül szaporodik és hozza létre utódait, viszont más fontosabb csoporttal kereszteződve a továbbszaporodás lehetetlen.
Amikor a Biblia arról beszél, hogy Isten megteremtette a földön a különböző életformákat, ezzel nem az ember által ismert fajok összességéről tett említést. A biológiában használt szaknyelv elnevezési rendszerben a nagyon szoros rokonságban álló egyedi szervezeteket tekintik fajnak. Egy vagy több hasonló faj alkot egy nemzetséget (genus), és a nemzetségek csoportja alkot egy családot. Például szolgáljon a macskák (Felidae) családja. E család nemzetségeinek (genus) egyike a Felis, s ebbe tartozik a tigris, az oroszlán és még más nagymacskák. Mindegyik külön faj önmagában a nemzetségen belül. A macskafélék családjának egy másik nemzetsége a Lynx; ide tartozik a vöröshiúz is. A család után további kategóriák következnek, ugyanis a rend, az osztály és a törzs.
E ma használatos kategóriák közül melyik felel meg a Genezisben említett nemnek? Ez nem tűnik ki a Bibliából, az ott említett nem azonban elég tág értelmű ahhoz, hogy a nemen belül sok változatot, más nemmel való kereszteződést viszont ne engedjen meg. A megfigyelt tények azt bizonyítják, hogy ez így van. Ezért nincsenek átmeneti fokozatok a főbb csoportok között sem a kövületi rétegekben, sem a mai teremtmények között. Az osztályozás terén végzett évszázados gondos kutatás föltárta, hogy semmiféle most keletkező „új” típus nem „új” igazán, hanem a már meglevő, a Genezisben említett alapvető nemek egyszerű változata.
Beszéljünk most röviden a család kategóriáról. A macskafélék családján belül mind a kövületi, mind a ma élő formákban minden állat mindig macskaféle marad. A macskafélék családján belül azonban nagy a változatosság: lehetnek oroszlánok, tigrisek, leopárdok, vöröshiúzok, házimacskák stb., de ezek mindig csak macskafélék maradnak. A kutyafélék családján belül is minden egyed megmarad a családi keretben, noha igen nagy változatosság lehetséges itt is a házőrző kutyáktól kezdve a sakálig, rókáig, farkasig és így tovább.
Ha a kutyafélék vagy a macskafélék családját megvizsgáljuk, és ott különböző nagyságokat, alakokat és színeket látunk, mindezek nem szerves evolúció következményei, hanem csupán változatok a Genezisben említett alapvető nemen belül. Egy nemen belül nagy változatosság lehet, de a nemek sohasem kereszteződtek, és nem is kereszteződhetnek. Semmi bizonyíték nem szól amellett, hogy az alapfajok egy közös ősből fejlődtek volna ki. Nincsenek olyan tények, amelyek alapján ilyen fejlődési folyamatra következtethetnénk.
Még a családnál alacsonyabb kategóriákon, a nemzetségeken belül is világos különbségek vannak. Sőt, még a fajokról is ezt írja Dobzhansky professzor.
„Az ember még soha nem látott olyan egyedet, amelyről ne tudta volna, hogy vajon a házimacska fajhoz [Felis domestica] vagy az oroszlánok fajához [Felis leo] tartozik-e. A két faj elkülönül egymástól, mivel hiányoznak a közbeeső egyedek. Ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy minden macska különbözik minden oroszlántól . . .
Amit fentebb mondtunk a házimacskák és az oroszlánok fajáról, az számtalan más fajpárra is érvényes. Elkülönült csoportokat találunk az állatok és a növények között, mind az egyszerű, mind a bonyolultabb felépítésűek között. Az elkülönült csoportok kialakulása olyannyira egyetemes, hogy azt a szerves változatosság alapvető vonásának kell tekintenünk.”
Így bár teljes bizonyossággal nem tudjuk megmondani, hogy a modern osztályozás alapján mi felel meg a Genezisben említett nemnek, de az minden bizonnyal olyan kategória volt, amely a határozott élettani különbségek miatt lehetetlenné tette, hogy az egyik nem csírasejtjei egyesüljenek egy másik nem csírasejtjeivel, és így utódokat hozzanak létre. Így az amőba örökre amőba maradt, a légy légy, és az emberszabású majom is örökre emberszabású majom. Hogy ezek olyan tények, amelyeket a tudomány igazolt, kitűnik Richard B. Goldschmidt, a híres evolucionista és állattanprofesszornak a The Material Basis of Evolution (Az evolúció anyagi alapja) című könyvéből: „A tények semmilyen felvilágosítást sem adnak az egyes fajok eredetéről, nem is beszélve a magasabb kategóriákról.” Majd hozzáfűzte: „A fajok közötti határokat sehol sem lehet átlépni, és azok között a határok között, amelyek az egyes fajokat elválasztják egymástól, még a terméketlenséget is magában foglaló, áthidalhatatlan szakadék tátong.”
HIBRIDEK
Vajon a hibridek nem szolgálnak-e bizonyítékul arra, hogy a Genezisben említett különböző fajokat keresztezni lehet? A Biology for Today című könyvben ezt olvassuk a hibridekről:
„A hibridizációs folyamatnál [a legtöbb esetben] ugyanahhoz a nemzetséghez [genus] tartozó két különböző fajt keresztezünk abból a célból, hogy mind a két faj előnyös tulajdonságait egyesítsük . . . A kereszteződésből származó hibrid gyakran erősebb, mint a két szülő. Olykor a keresztezett ivadék terméketlen, és állandó keresztezést tesz szükségessé.”
Jegyezzük meg először is azt, hogy a hibridek egymással közeli rokonságban levő szülők kereszteződéséből jönnek létre, ami azt jelenti, hogy valószínűleg mindig ugyanahhoz a Genezisben említett nemhez tartoznak. A legtöbb ilyen hibrid magtalan, és természetes körülmények között egyáltalán nem szaporodik. Még azok is, amelyek szaporodásra képesek, további keresztezéssel elérik a végső határt, a magtalanságot. Bármilyen nagy is tehát egy nem határain belül a változékonyság, ezt a határt átlépni nem lehet, amint azt az evolucionisták feltételezik.
Ez a tény megmutatkozott a gabonatermesztésnél is. Néhány évtizedig erőteljes fejlődést értek el a keresztezett, magas terméshozamú kukoricafajtáknál. De azután ezeknek a keresztezéseknek a magvát a termőképesség szempontjából többé nem lehetett tovább javítani, mert e tulajdonság megjavítására szolgáló összes örökletes tényezők kimerültek. Emellett a kukorica mindig kukorica marad, akárhányszor keresztezzük. A keresztezés következtében nem változik át. Más növénnyé nem tud átalakulni. A nemesítés során létrejött változások mindig az alapvető nemen belül maradnak. Ez érvényes az állatok kereszteződésére is. Azok az erőfeszítések, hogy a végtelenségig változtassák őket, mindig sikertelennek bizonyultak, mivel hamarosan eljutnak a magtalanság határáig, és ezt átlépni nem lehet. Ez biztosítja azt, hogy az alapvető nemek mindig elkülönültek maradjanak.
ALKALMAZKODÁS
Különböző növény- és állatfajok alkalmazkodtak változó körülményekhez, például éghajlati változásokhoz. Ez vajon az evolúció bizonyítéka? Nem, mert a növények és az állatok kezdettől fogva rendelkeztek alkalmazkodóképességgel. Szervezetükben eleve megvan a kisebb-nagyobb mértékű alkalmazkodás lehetősége. A kaktusz nem egy másik növényből fejlődött kaktusszá csupán azért, mert az éghajlat szárazzá vált. Egyes tulajdonságok a zord éghajlati változások között előtérbe kerültek, de ez a lehetőség kezdettől fogva adott volt.
Vajon a jegesmedvék fejlődés során váltak hideg éghajlati állatokká? Nem, mert melegebb éghajlat alatt is életben maradnak, mint ahogy a világ sok állatkertjében megtalálhatók. Rendelkeznek viszont azzal a képességgel, hogy a hideg időjáráshoz jobban tudnak alkalmazkodni, mint más állatok. Hasonló a helyzet azoknál az állatoknál és növényeknél is, amelyek a helyi viszonyokhoz különösen jól alkalmazkodtak. Az alkalmazkodóképességről az evolucionista Dobzhansky ezt írta:
„Az Egyesült Államokban meghonosodott, Európából származó házi veréb új otthonában észrevehető módon megváltozott; a madarak átlagnagysága megnőtt, és új helyi fajokká alakultak át.”
Mit bizonyít az a tény, hogy az Egyesült Államokban a házi veréb nagyobb lett? Csak azt, hogy az ilyen irányú változásra már megvolt benne a képesség. De a veréb továbbra is csak veréb maradt. Nem alakult át, és nem is fog átalakulni soha más állatfajjá. Összetévesztették az alkalmazkodóképességet az evolúcióval.
Az evolucionista De Beer egy másik példát idéz az evolúció bizonyítására. Könyvében egy harkályt ábrázoló kép alatt ezt olvassuk:
„A harkálynak mindkét lábán két-két hátrafelé álló ujja van. Ez lehetővé teszi, hogy a fa kérgében biztosan megkapaszkodjon; továbbá merev farktollai vannak, amelyek biztosítják a biztonságos támaszkodást a fa törzsén. Hosszú, erős csőrével lyukat váj a fába, és hosszú nyelvével eléri és kiszedi a fa belsejében levő férgeket . . . A harkálynak ily módon kellett alkalmazkodnia a körülményekhez a fejlődése során.”
De mit tett addig a harkály, hogy életben maradjon, míg meg nem szerezte ezeket a hátrafelé álló lábujjakat, a hosszú csőrt és a hosszú nyelvet? Ha egy ideig másfajta láb, rövidebb csőr és rövidebb nyelv segítségével életben tudott maradni ugyanúgy, mint sok más madár, akkor miért fejlesztette ki ezeket az újabb sajátosságokat? És ha az új körülmények között az életben maradását csakis ezekkel az újabb kellékekkel tudta biztosítani, hogyan tudtak akkor életben maradni a többi, rövidebb csőrű madarak? Az a tény, hogy a sokféle madár, amelyek különböző módon gyűjtik táplálékukat, ma is egymás mellett élnek és életben maradnak, azt mutatja, hogy bizonyos tulajdonságokkal lettek teremtve, és bizonyos mértékig tudnak alkalmazkodni a változó környezethez. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy saját maguk fejlesztették ki a számukra előnyös tulajdonságokat.
Ha különböző táplálkozási szokásokat evolúciónak tartunk — amelyek egyes állatokat arra képesítenek, hogy jobban életben maradjanak, mint mások —, akkor mit mondjunk a tehénről és a lóról, amelyek egyformán füvet esznek, ugyanazon a legelőn: Miért fejlődött ki az egyiknek felső fogsora, a másiknak pedig nem? Hogyan maradhattak életben egymás mellett; az egyik azért alkalmasabb az életben maradásra, mert ilyen fogai vannak, a másik pedig azért, mert ilyen fogai nincsenek?
Egy másik példa, hogy az alkalmazkodóképességet összetévesztik az evolúcióval, a legyeknek a rovarirtó DDT-hez való alkalmazkodása. Egy ideig a DDT nagyon hatásosnak bizonyult, elpusztított majdnem minden legyet, amelyek érintkezésbe kerültek vele. Egyes legyek azonban elenállókká váltak a DDT-vel szemben. Életben maradtak, és olyan utódokat hoztak létre, amelyek szintén nem reagáltak a DDT-re. Természetesen ezután is legyek maradtak. Tehát ez sem evolúció volt, hanem csupán az, hogy egyes legyeknek nagyobb volt az ellenálló képességük és az alkalmazkodóképességük a többieknél.
Az alkalmazkodóképesség meg tudja változtatni az élő teremtmények külső megjelenését is. Ebben nem kételkedhetünk. De ez a változás soha nem oly nagy, hogy teljesen új nem keletkezzék, bármennyi idő teljen is el.
válasza: válasza:Először is, a Biblia nem tudományos mű, ezért kár belemagyarázni ezt a sok hülyeséget.
"Jegyezzük meg először is azt, hogy a hibridek egymással közeli rokonságban levő szülők kereszteződéséből jönnek létre, ami azt jelenti, hogy valószínűleg mindig ugyanahhoz a Genezisben említett nemhez tartoznak. A legtöbb ilyen hibrid magtalan, és természetes körülmények között egyáltalán nem szaporodik."
Ennek semmi köze a kérdés témájához.
"Vajon a jegesmedvék fejlődés során váltak hideg éghajlati állatokká? Nem, mert melegebb éghajlat alatt is életben maradnak, mint ahogy a világ sok állatkertjében megtalálhatók. Rendelkeznek viszont azzal a képességgel, hogy a hideg időjáráshoz jobban tudnak alkalmazkodni, mint más állatok."
Tehát melegebb éghajlaton is életben maradnak állatkertben. És mi a helyzet a természettel? Azt kötve hiszem, hogy a természetben is életben maradnának huzamosabb ideig.
"Mit bizonyít az a tény, hogy az Egyesült Államokban a házi veréb nagyobb lett? Csak azt, hogy az ilyen irányú változásra már megvolt benne a képesség. De a veréb továbbra is csak veréb maradt."
Ez csak néhány generáció. 20 millió év múlva valószínűleg már egy teljesen más fajról volna szó, ami nem képes termékenyen szaporodni az európai verébbel.
"De mit tett addig a harkály, hogy életben maradjon, míg meg nem szerezte ezeket a hátrafelé álló lábujjakat, a hosszú csőrt és a hosszú nyelvet? Ha egy ideig másfajta láb, rövidebb csőr és rövidebb nyelv segítségével életben tudott maradni ugyanúgy, mint sok más madár, akkor miért fejlesztette ki ezeket az újabb sajátosságokat? És ha az új körülmények között az életben maradását csakis ezekkel az újabb kellékekkel tudta biztosítani, hogyan tudtak akkor életben maradni a többi, rövidebb csőrű madarak? Az a tény, hogy a sokféle madár, amelyek különböző módon gyűjtik táplálékukat, ma is egymás mellett élnek és életben maradnak, azt mutatja, hogy bizonyos tulajdonságokkal lettek teremtve, és bizonyos mértékig tudnak alkalmazkodni a változó környezethez. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy saját maguk fejlesztették ki a számukra előnyös tulajdonságokat."
Ember! Te a törzsfejlődésről beszélsz! Nem egyesével alkalmazkodnak, változnak meg az élőlények, hanem kipusztulnak a populációból azok, amik előnytelenebbek. Rövidebb csőr, rövidebb nyelv, kevésbé hátra álló lábujj. Ez rövid távon nem új faj, de hosszú távon igen. Az sem érv ellene, hogy más madarak nem ilyen irányba fejlődtek, mert azok más körülmények között alakultak ki, emiatt máshogy reagált a populáció a változásra.
"Ha különböző táplálkozási szokásokat evolúciónak tartunk — amelyek egyes állatokat arra képesítenek, hogy jobban életben maradjanak, mint mások —, akkor mit mondjunk a tehénről és a lóról, amelyek egyformán füvet esznek, ugyanazon a legelőn: Miért fejlődött ki az egyiknek felső fogsora, a másiknak pedig nem? Hogyan maradhattak életben egymás mellett; az egyik azért alkalmasabb az életben maradásra, mert ilyen fogai vannak, a másik pedig azért, mert ilyen fogai nincsenek? "
Bizonyos körülmények között nem jelent különösebb előnyt egyik másik tulajdonság, de az amerikai kontinensen például kihaltak a lófélék, míg a kérődzők életben maradtak. Persze az ember visszatelepítette és életben tartja őket.
"Egy másik példa, hogy az alkalmazkodóképességet összetévesztik az evolúcióval, a legyeknek a rovarirtó DDT-hez való alkalmazkodása. Egy ideig a DDT nagyon hatásosnak bizonyult, elpusztított majdnem minden legyet, amelyek érintkezésbe kerültek vele. Egyes legyek azonban elenállókká váltak a DDT-vel szemben. Életben maradtak, és olyan utódokat hoztak létre, amelyek szintén nem reagáltak a DDT-re. Természetesen ezután is legyek maradtak. Tehát ez sem evolúció volt, hanem csupán az, hogy egyes legyeknek nagyobb volt az ellenálló képességük és az alkalmazkodóképességük a többieknél."
Aki ezt a hülyeséget írta még mindig túl kis szeletet néz és rosszul értelmez.
A kulcsmondat ez: "elpusztított majdnem minden legyet"
A tévedés ez: "Egyes legyek azonban elenállókká váltak"
NEM váltak ellenállóbbá egyes legyek, hanem már ellenállóbbak voltak. Ez persze alapvetően semmi előnyt nem jelentett, de amikor DDT-vel szennyeződött a környezet, az érzékenyebb legyek elpusztultak, a kevésbé érzékenyek szaporodtak. Persze ez néhány generáció erejéig szintén nem eredményez új fajt, de ha a DDT szennyezett környezet továbbra is megmarad kellően hosszú ideig, igen. És az így létrejött legyek egy idő után már nem lesznek képesek az eredeti fajjal termékenyen szaporodni.
Egyébként javaslom olvasd el az előtted író 85%-os válaszait. Nagyon jó és részletes válaszok.
válasza: válasza:"Ez egy veleszületett képesség csak!"
Igen, az evolúció az élőlények öröklődő változásainak a modellje, tehát pont a "veleszületett képességek" változásáról szól.
"Pld:Bár a jegesmedve a hideg éghajlatot kedveli, képes alkalmazkodni a melegebb időjáráshoz is. Ez az alkalmazkodóképesség veleszületett örökletes tulajdonság, amelynek semmi köze nincs az evolúcióhoz. "
Öreg, a jegesmedve úgy ahogy van kihalt azokon az északi területeken, ahol elolvadt a jégtakaró, a helyét elfoglalták a barna medvék. Nem hogy a melegebb éghajlatot nem bírja a természetben, de még az sem megy neki, hogy jég nélkül vadásszon, ugyanis a hófehér rejtőszíne eléggé előnytelen mindehol, kivéve a jégmezőket. Az, hogy egy állatkertben, sertéscombon felhízik, nem sokat jelent.
"A macska és a kutya nem párzik egymással, s így nem hoznak létre utódokat, mivel különböző „nem”-hez tartoznak"
Állította valaki az ellenkezőjét? Újabb nagy szalmabábépítőhöz van szerencsém?
"A különböző nemű ember bármennyire is eltér egymástól — a legalacsonyabb és a legmagasabb is —, bármelyik fajhoz tartozó, képesek egymással utódot nemzeni, mivel az emberiség minden egyede ugyanahhoz a „nem”-hez tartozik "
Éppen most szögezted le, hogy a különböző "nemű" élőlények képtelenek egymással szaporodni. Majd leszögezed, hogy a különböző nemű emberek mégis képesek erre, mert egy nemhez tartoznak. Akkor most azonos nembe tartoznak, vagy különbözőbe? Ezt szaknyelven önellentmondásnak hívják.
"Az élő teremtmények alapnemeinek állandósága, amelyekre ezek az idézetek utalnak, megváltoztathatatlan törvénynek számít a földön. "
Itt bizony egy kutyából egy tőle mindenben különböző másik élőlény jött létre, egy fertőzőképes tumoros sejtvonal. Ezek szerint mégsem olyan megdönthetetlen törvény ez?
A többit elmondták előttem.
Ja, fajkeletkezési események, már ezen a fórumon is biztos leírtam, de úgy tűnik van aki nem olvasta:
Ez egyszerűen nem igaz, rengeteg fajkeletkezési eseményt figyeltek meg az utóbbi százötven évben. Ha megengeded, kedves olvasó, egy, az ÉRTEM honlapjáról származó példával kezdeném: "Például a madeirai nyulak – amelyek a késő középkorban a telepesek által behozott európai háziasított mezei nyulak leszármazottai – egészen eltérőek az európai nyulaktól mind megjelenésükben, mind viselkedésükben, és már nem képesek kereszteződni velük." <1> A biológia fogalmai szerint ez egy tiszta és világos példa egy új faj keletkezésére. Egy populáció elszakad az anyapopulációtól, ez esetben egy szigetre kerül, majd mutációk történnek, amelyek a kis, beltenyésztett populációban felhalmozódnak, egészen addig a pontig, amikor az új populáció egyedei már nem képesek többé kereszteződni a régi populáció egyedeivel. A cikk magyarázata, miszerint itt kizárólag alapító hatás működött, azaz a szigetre telepített néhány egyed csak a nagyobb populációban előforduló allélek egy kis részével rendelkezett, mutációk pedig nem történtek, egyedül egy ponton sántít: Ezek szerint a nyulakat betelepítő emberek olyan különlegesen szerencsések voltak, hogy a meglévő populációból kizárólag olyan egyedeket választottak ki, amelyek csak egymással voltak képesek szaporodni, a populáció többi egyedével pedig nem. Akkor viszont hogy születtek meg? Kik voltak az őseik?
Másik ismert példa a Raphanobrassica. Ezt a növényt Gregorij Karpecsenkó szovjet tudós hozta létre 1928–ban, tehát nem igazán új eredmény. Retek (Raphanus sativus) és káposzta (Brassica oleracea) növényeket keresztezett, mivel mindkettőjük diploid kromoszómaszáma tizennyolc, az eredeti célja egy gazdaságilag jobban használható növény megteremtése volt, hiszen a retek gyökere ehető, a káposztának pedig a levele, a hibridjükről azt remélték, hogy ehető gyökere és levele is lesz majd. A két növény hibridjei nem hoztak magokat, képtelenek voltak ivarsejteket képezni. Azonban az egyik növényen egyszer néhány mag jelent meg, az ezekből kikelő növények egymás között termékenynek bizonyultak, mint kiderült egy hibás sejtosztódás nyomán az ő kromoszómaszámuk megkétszereződött, így ezek a növények harminchat kromoszómával rendelkeztek, egy teljes retek genomot és egy teljes káposzta genomot is tartalmaztak, így már képessé váltak ivarsejtek létrehozására is. Ezt az új növényt nevezték el Raphanobrassicának. A Raphanobrassica növények egymás között gond nélkül keresztezhetőek, az utódaik termékenyek, ám sem a retekkel, sem a káposztával nem hoznak létre termékeny utódokat. Sajnos a növény gyökere a káposztáéra, levele pedig a retekére hasonlít, így nem igazán ehető, de kétségkívül ez egy olyan eset, amikor a laboratóriumban egy új faj keletkezését figyelték meg. <1,2>
Na jó, de mi bizonyítja, hogy ilyen folyamatok a természetben is lejátszódnak? Erre is végeztek kísérleteket: A Galeopsis tetrahit nevű növényről úgy gondolták, hogy a Raphanobrassicához hasonló módon jött létre a természetben, a G. pubescens és a G. speciosa fajok hibridizálásával. Mesterségesen megpróbálták újra előállítani, a keresztezésekből kapott G. pubescens és G. speciosa hibridek minden mérhető tulajdonságukban egyeztek a G. tetrahit növényekkel. <x> A Madia citrigracilis fajról is azt feltételezték, hogy a M. gracilis és a M. citriodora természetes hibridje. A két fajt keresztezve terméketlen hibrideket kaptak, ám ezeket kolhicinnel kezelték, amely hatására sejtosztódáskor nem válnak szét a kromoszómák, olyan ivarsejteket nyertek, amelyek a teljes szülői genomot tartalmazták, így sikerült újra létrehozniuk a M. citrigracilis fajt. <x1>
Másik, később végzett növénynemesítési munka a Triticale, azaz a búza és a rozs teljes genomját hordozó gabona megalkotása, az ötvenes években. A termesztett búza diploid kromoszómaszáma 42, a rozsé 14, nem csoda, hogy a Triticale diploid kromoszómaszáma 56. A Triticale mindkét szülői faj jellegzetességeit magán viseli, azokkal nem keresztezhető, egy mesterségesen előállított új faj. <3>
Egy viszonylag friss közleményben a Londoni metróban élő szúnyogokat vizsgálták. A Londoni metró szúnyogai külső jegyeik alapján a Culex pipiens fajba tartoznak, ám jelentős különbségeket mutatnak a felszínen élő társaikhoz képest. A földalatti alakok szűk terekben is képesek párzani, míg a felszíniek nem. A föld alatt élő szúnyogok nagy gyakorisággal szúrnak emlősöket, míg a felszíniek madarakat. A föld alattiak vérszívás nélkül is képeznek petéket, míg a felszíniek csak vérszívás után. A föld alatti alakok egész évben szaporodnak, míg a felszíniek télen nem. Ezeket a változásokat nyilván a föld alatti élethez alkalmazkodással függnek össze: Szűk helyeken is párzanak, a metróban sokkal több emlőst (embert) találnak, mint madarat, és mivel a metróalagutak egész évben egyenletes hőmérsékletet tartanak, semmi szükségük a peterakás téli felfüggesztésére. Ezek az egyértelmű előnyök a felszínen valószínűleg hátrányosak. A metróból gyűjtött szúnyogok egymással mind keresztezhetőek voltak, ám a felszínről gyűjtött törzsekkel nem hoztak létre termékeny utódokat. Egyetlen esetben keltek csak ki a hibrid utódok, ám ők terméketlennek bizonyultak. Genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a felszíni és a földalatti alakok közti génáramlás erősen korlátozott, vagy éppen nem is létezik. Minden jel szerint a londoni metróban egy új szúnyogfaj kialakulását kísérhetjük éppen figyelemmel. <4>
<1>: [link]
<2>: [link]
<3>: [link]
<4>: Byrne K., Nichols R. A. (1999): Culex pipiens in London Underground tunnels: differentiation between surface and subterranean populations; Heredity 82, 7–15
válasza:"A különböző( fajú ) ember bármennyire is eltér egymástól — a legalacsonyabb és a legmagasabb is —, bármelyik fajhoz tartozó, képesek egymással utódot nemzeni, mivel az emberiség minden egyede ugyanahhoz a „nem”-hez tartozik "
Ez csak elírás volt látnád ha szeretnéd jól érteni a [logikáját] annak amit írtam!
Számos tudós a filozófiai nézetei miatt veti el a Bibliának azt az állítását, hogy Isten teremtett mindent. Érdekes azonban, hogy az ókori teremtés beszámolóban Mózes azt írta a világegyetemről, hogy volt kezdete, és hogy az élet szakaszokban, fokozatosan jelent meg, meghatározótlan hosszúságú időszakok alatt. Honnan tudott Mózes mintegy 3500 évvel ezelőtt hozzájutni ehhez a pontos tudományos információhoz?
Vajon a növények és az állatok fokozatos megjelenése azt sejti, hogy Isten az evolúció segítségével hozott létre ilyen sokféle élőlényt? Nem. A beszámoló egyértelműen kijelenti, hogy Isten megteremtette a növény- és az állatvilág minden alapvető 'nemét' (1 Mózes 1:11,12,20-25). Vajon úgy lettek beprogramozva ezek az eredeti 'nemek', hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez? Mi határozza meg, hogy hol ér véget az egyik 'nem' , és hol kezdődik a másik? A Biblia erről nem beszél. Azt viszont kijelenti, hogy az élő teremtmények 'a maguk neme szerint kezdtek nyüzsögni' ( 1 Mózes 1:21 ). E kijelentés szerint van határa annak, hogy mekkora változatosság léphet fel egy 'nemen' belül. Az ősmaradványok és a modern kori kutatások egyaránt azt erősítik meg, hogy a növények és az állatok legalapvetőbb kategóriái még mérhetetlenül hosszú idő alatt is vajmi keveset változtak.
A modern kori kutatások azt bizonyítják, hogy minden élőlény ,, a maga neme szerint'' szaporodik !
„Igen, az evolúció az élőlények öröklődő változásainak a modellje, tehát pont a "veleszületett képességek" változásáról szól.”
ENNEK A VELESZÜLETETT KÉPESSÉG nem hiszem magától lett a genomban!
Mert hanem nem beszélhetnénk veleszületettről !
„Öreg, a jegesmedve úgy ahogy van kihalt azokon az északi területeken, ahol elolvadt a jégtakaró, a helyét elfoglalták a barna medvék. Nem hogy a melegebb éghajlatot nem bírja a természetben, de még az sem megy neki, hogy jég nélkül vadásszon, ugyanis a hófehér rejtőszíne eléggé előnytelen mindehol, kivéve a jégmezőket. Az, hogy egy állatkertben, sertéscombon felhízik, nem sokat jelent.”
Az első emberpárnak Isten azt mondta, hogy gondozzák és műveljék és uralják.- [Isten természetesen megakarta tanítani nekik hogy mi a jó és mi a rossz azért hogy ne kísérletezzenek a saját magukon ,de ők hátat fordítottak Istenek egy lázadó angyal befolyására és így az éden kertből kikelet menjenek és elszakadva Istentől megöregedtek és meghaltak örököltük ezt az állapotot tőlük de Jézus által vízszájára fordul majd] - az állatokat és a Földet ,ha szót fogadna az ember Istenének nem halna ki a jegesmedve,vagy bármilye teremtmény amit Isten teremtet .
Lám az alkalmazkodásnak van határa ezt bizonyítja a jegesmedve is és minden élőlény ott érzi jól magát ahova teremették . Szerintetek miért vágyik az ember szép édenkertre?
-szeretnél ilyen szép kertet a házad körül?
" [link]
Itt bizony egy kutyából egy tőle mindenben különböző másik élőlény jött létre, egy fertőzőképes tumoros sejtvonal. Ezek szerint mégsem olyan megdönthetetlen törvény ez?"
-ebek tumorjai egy közös őstől származnak | Immun Öröklődés]-a sejt egy olyan trükköt vet be, amely révén az immunrendszer felismerési mechanizmusai becsapódnak. Azonban ha fertőzött sejt egyszerűen nem pakol a membránjába MHC I-et akkor értelemszerűen a szervezet nem tudhatja, hogy mi folyik benne. A Sticker szarkóma sejtjei éppen ezt a trükköt alkalmazzák.
Ami érdekessé teszi a dolgot az az, hogy ez a trükk más daganatos sejtekre is jellemző!
"más daganatos sejtekre is jellemző"-->Hasonló tehát nem szegte meg a "törvényt" mert határokon belül változik új fajjá de nem új nemé mert természete tulajdonsága ugyan olyan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!