Milyen evolúciós úton fejlődött ki a DNS információja alapján történő fehérjeszintézis rendszere?
válasza:Nagyon szép mese a vízi állattá átalakuló farkasokról, de csak mese.Attól,hogy bejárunk a vízbe sokszor, még nem fog a szőrzetünk átalakulni pikkellyé, a tüdőnk kopoltyúvá, és sorolhatnám, a lábakból sem lesznek uszonyok.Ez is olyan mese, amit az evolúcióhívők kitalálnak.Van itt egy másik kérdés is.Mi van a növényekkel? A földön kialakult millió növényfaj is csak véletlenül alakult ki?
Az evolúció törvényei természetesen működnek,van szelekció, természetes kiválasztódás, harc a fennmaradásért, az erősebb gén szaporodjon,stb.Ezek a már kialakult kész élőlényeken müködnek ,de nem magyarázzák meg azok kialakulását.
Amikor a kérdező leírta a DNS bonyolultságát, szerintem meg is válaszolta a kérdést, annak a valószínűsége,hogy ez magától létrejöjjön, nulla. Az RNS sem sokkal egyszerübb szerkezetű, tehát ez sem válaszolja meg a kérdést. Én a részemről még mindig nem tudom, hogyan jött létre ez a csodálatos, fantasztikusan bonyolult bioszféra.
válasza:Kérdező
„új szerveket produkáló, rátermettségnövelő effektust.. erre azért csak nem találtak még (megfigyelt) példát nem? (mert gyanítom, hogy akkora szenzáció lenne, hogy még én is hallottam volna róla.)”
Van most is olyan, ahol szinte nyomon követhetjük, ahogy egy formavilág kezd teljes mértékben visszaszakosodni a vízi életmódra.
A gőték tüdeje igen kezdetleges, és az oxigén felvételét a nedves bőrén át kell kiegészítenie (ilyenek voltak a "kezdetleges" kétéltűek is, és a gőték között is van különösen egyszerűbb változat).
Néhány változat gyakorlatilag visszatért a meghatározóan részleges, és némelyike a teljes halszerű életmódhoz. Egyes változatoknál a tüdő teljesen kezd kikapcsolódni a kopoltyú előnyére, míg pl. a szirén gőte tüdeje teljesen eltűnt, és itt már a lábak is redukálódni kezdtek. A formavilág is kezd a haléhoz hasonulni.
Lám csak! Itt is „nagyban” látjuk, hogy egy evolúciós egység képes akár két funkciót is egyben ellátni, de ha a környezet olyanná alakul, hogy abból csak az egyik használható, akkor a másik funkció redukálódik, eltűnik. Mintha ez feljött volna már az EÖ kialakulása kapcsán, nemde, kedves kérdező…?
Az angolna gőte négy lába szinte már teljesen redukálódott, és az állat már annyira az angolnához hasonlít, hogy a helyiek soka egész egyszerűen annak is tartja, nem gőtének.
De a szalamandrák esetében is lehetne sorolni az éppen zajló nagyléptékű evolúciós változásokat.
Az állítólag nem létező átmenetek gyönyörű sorát találták már meg annak az igen fontos időszaknak is, amikor a halak anno elhagyták a vizet, és szárazföldi lénnyé váltak. Ha ezek rekonstrukcióit is időrendbe sorolva megmutatjuk az óvodásnak, akkor azt fogja mondani, hogy - Jé! A halból nagy gyík lett!
Rengeteg lelet, ahogy folyamatosan haladunk a szárazföld felé. Ajánlott a Tiktaalik roseae, ill. a Ventostega körüljárása is. Pl. a Az Acanthostega gunneri olyan, mint egy béka/hal/gyík. Csemege forma a kreacionizmusnak, ami minden igényt az átmenetekkel kapcsolatban kielégít.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy még korábban (pl. a stylopodium) az első végtagon a felkar és könyök már a szilur korban megjelenik az álkapcsokkal rendelkező halakban.
A tetrapodák nagyon látványos folytatása mindezeknek. Azután az emlősszerű hüllők… itt is szép átmenetek…
De részben egészben ma is láthatjuk sok formában, ahogy a halak próbálják elhagyni a vizet a szárazföld felé (persze az már foglalt, így jelenleg a próbálkozásnál tovább nem juthatnak). Mindenfélével próbálkoznak, ahogy az egyre tökéletesebb szárazföldi légzés felé haladnak.
Nézd! Itt már van szó fára mászó halról is. Valóságos lábként használatos, már lábra hasonlító uszonyokról… és erről már réges régen tudtak, csak valahogy ez nem jutott a kreacionizmus fülébe. Tüdős halak még… stb. ezek közül régről itt marad vérvonalak…
Ott van a kígyók hőérzékelő szerve, amivel nem minden kígyó rendelkezik. A szerv több különböző formában létezik az egyszerűtől a bonyolultabbig, ahogy azt elképzeljük pillanatfelvételként egy szerv kialakulásának evolúciós folyamatában.
Azután ott van az ecetmuslica, amiben teljesen új dolog alakult ki manapság, méghozzá jól követhetően:
Igazi szenzáció ez is.
Ott van az ember kialakulása is, ami visszamenőleg több mint 20 átmeneten keresztül követhető, és már a közös ős körül kutakodunk. Érdekes az ellenérvelésed, hogy régen nem találtak ilyet Darwin korában. NEM FORDÍTVA VAN??? Nem az a fantasztikus, hogy Darwin előre látta, hogy ilyeneket fogunk találni? Volt valaha ilyen előre látó telitalálata az ID-nek? Legalább egy picuri?
Manapság mit is látunk? A szavannai csimpánzok lényegesen ügyesebben kezelik a köveket, és botokat, mint az őserdei társaik. A Fongoli folyó környéki szavannai csimpánzok már egyenesen dárdát készítenek, amivel odulakó kisebb lényeket döfnek le, kölykeiket a dárdahasználatra tanítják. Szeretnek a víztócsákban fürdeni (ami a csimpánzokra nem jellemző), és a rekkenő hőségben visszahúzódnak, és még olykor barlangokat is keresnek ideiglenes lakhelyül. Mi több, még táncolnak is…:) [link]
A bonobók pedig a legegyenesebben járó majmok a csimpánzok közül, és már szinte alig billegnek két lábon járás közben, és ennek megfelelően már másabb is a csontvázuk, mint a közönséges csimpánzoké… itt is látványosan alakulnak a dolgok, és vannak visszafelé követhető előzmények is.
Méhlepényes gyík
Átmeneteken keresztül jutunk el egy olyan gyíkhoz, amely hozzánk hasonlóan méhlepénnyel rendelkezik. De nehogy azt higgyük, hogy az tényleg méhlepény, csak ahhoz nagyon hasonló technikáról van szó (konvergens evolúció), és itt még láthatjuk a köztes megoldást is, ami részben még használva van, az aprócska tojássárgája is.
Még lehetne sorolni bőven azokat a szenzációkat, amikről feltehetőleg kedves kérdező az ID-vel együtt lemaradtál (pl. jó sok átmeneti alak a repülés kialakulása ügyében), de talán ennyi egyelőre elég lesz elgondolkodnivalóra.
válasza:"Nagyon szép mese a vízi állattá átalakuló farkasokról, de csak mese"
Egy olyan mese, aminek a nyomai tökéletesen visszakövethetőek, nemcsak a fossziliákból, hanem képzeld a molekuláris vizsgálatok alapján előre megjósolták, hogy ilyen fossziliákat kell majd találnunk.
Ugyan barátom! Meséld már el! Mi van azon lehetetlen, hogy egyre szélesebbre nőjjön egy tappancs, vagy egy láb rövidüljön? Nem láttál még olyat, hogy az egyik ember lába rövidebb, mint a másiké?
Nem öröklik az utódok az ilyen tulajdonságot? Ha olyan környezetbe kerülnek az emberek, hogy ott jobban járnak a rövidebb lábúak akkor nem terjednek el jobban?
Ha jobb valahol a vastag bőr, akkor nem azok fognak elterjedni, akik vastagabb bőrűek? Amelyik egy kicsit zsírosabb, víztaszítóbb és így tovább és tovább...
Cáfolnod kellene először, nem pedig kinyilatkoztatni. Azzal tele van a padlás.
Ribonukleinsavak és fehérjék kialakulásáról pedig már írtunk korábban kísérletesen is. Mivel ezek képesek keletkezni maguktól, lehetetlen, hogy az esély nulla legyen.
Nekünk tények, és visszaigazolható nyomok vannak a kezünkben. Sorold a te tényeidet, amikre építhetsz. Az kereken egy nagy nulla lesz. Nekem ez a jóslatom.
Tudod, szerintem az a mesélő, aki semmit se cáfol, nincsenek adatok a kezében, de kinyilatkoztat.
:)
válasza:Na, még utoljára bepillantok…vár a napfényes Itália…:)
„Nagyon szép mese a vízi állattá átalakuló farkasokról, de csak mese. Attól,hogy bejárunk a vízbe sokszor, még nem fog a szőrzetünk átalakulni pikkellyé, a tüdőnk kopoltyúvá”
Igaz. Mennyivel kevésbé meseszerűbb, hogy hú de bonyolult, én nem értem, tehát valaki nálam okosabb építette.
Az a farkasos mese arról szól, hogy miképpen alakultak ki a cetek, delfinek, tengeritehenek. Alatta ott van a link, ahol a fosszilis bizonyítékok ezt a forgatókönyvet mutatják. Bocsáss meg, de ennyire nehezen megy az értelmezés? Mióta van a ceteknek, delfinféléknek kopoltyúja meg pikkelye???
„Mi van a növényekkel?”
Mi lenne? Közösen osztozunk velük azonos genetikai anyagon. Amikor kialakult az élet, az így egyszerre volt növény is, meg állat is, meg minden egyéb is, ami ma van. Ha Teremető volt, szemmel láthatóan ezt csinálta, és utána elkezdte őket „szétosztani” különböző irányokba. Bár ilyesmit inkább a különféle környezethez igazodó önszerveződéstől várnánk el. Mivel ilyesmi osztós műveletekre konkrétan és kimutathatóan, szimulációsan is, és mindenhogyan is van példa, így egyelőre a tudomány kénytelen ebben „hinni”. Isteni csodatételt, még senki se mutatott be visszaigazolhatóan és reprodukálhatóan… Ez van.
„Az RNS sem sokkal egyszerübb szerkezetű, tehát ez sem válaszolja meg a kérdést”
Ezért írtam le, hogy a kezdetek sokkal inkább pl. az agyagásványok kimutatható katalitikus felületén kezdődhettek el, fémszulfidokon, a szerves anyagok egyfajta gyűjtőtégelyeként, nagy nyomáson és hőmérsékleten.
Már ott tartunk, hogy ásványok se alakulhatnak ki maguktól??? Vagy a szokásos kreacionista olvasási módszer visszatükröződését láthatjuk? Azt olvasom, és azt értem, ami nekem tetszik…
Nem mellesleg ezek szerint a te Teremtődnek egyszerűbbnek kell lennie az RNS-nél is? Netán egy agyagásványnál is?
Vagy egy örökké létező végtelenül összetett szakállas bácsi varázspálcával a kezében (bármilyen elvont formában is bemutatva) már sokkal kevésbé tekinthető mesének, mint egy könnyedén laboratóriumban is kimutatható önszerveződési folyamat?
„Én a részemről még mindig nem tudom, hogyan jött létre ez a csodálatos, fantasztikusan bonyolult bioszféra.”
Érdekes. Pedig én azt látom, hogy aki teremt (mint mi), azok csak magukkal törődnek, és sekélyes kis fantáziájukból adódóan roppant kevés variációra fussa a kreativitás terén. Ha egy teremtőnek a dobókockán teljesen jó a 6-os is, akkor egyáltalán nem fogja érdekelni a többi szám. De az önszerveződő rendszernek nincs tudata, tehát minden lehetséges megoldással szükségképpen és véletlenszerűen fog foglalkozni, mert a véletlenszerűség minden de minden lehetőséget előbb vagy utóbb észrevesz, és végül minden lehetőséggel egy időben egyszerre fog foglalkozni.
Én részemről totálisan logikusnak látom, hogy az önszerveződés szükségképpen milliószor és milliószor több irányra jön rá, mint a tudatos elme, és mivel rendelkezésére áll a világ összes energiája, és ideje, így röhögve és kenterbe lehagyja kreativitás és sokszínűség terén az összes létező elmét és tudatot.
Na, üdv, és jó nyaralást magamnak… :)
válasza:Jaj… még gyorsan egy utolsó gondolat…
„Amikor a kérdező leírta a DNS bonyolultságát, szerintem meg is válaszolta a kérdést, annak a valószínűsége,hogy ez magától létrejöjjön, nulla.”
Tudod arra van bizonyítékunk, hogy tudatos, építő elme van.
Evolúció is van, hiszen te is elismerted ezt, az állítólagos korlátos keretek között működve.
Ám eddig azt tapasztaltuk a természetben, és a laboratóriumi evolúciós kísérletek során is határozott bizonyítékunk, hogy az önszerveződés kreativitásának akár a legkisebb eredménye is meghaladhatja az egyetlen bizonyíthatóan létező tudatos elme építőteljesítményét.
Még használható katalitikus RNS-t se tudtunk volna magunktól építeni, ha nem mutatja meg nekünk ennek a módját a véletlen, és az önszerveződés.
Minderre van 100% bizonyítékunk.
Akkor miről tetszik beszélni?
Cerevisiae:
Letöltöttem majdnem az összes anyagot, amit itt válaszként kaptam (+ a linkek anyagait, igaz csak a magyar nyelvűeket) és több, mint 100 oldalas anyagot kaptam... Meg kellene értened, hogy mivel én is dolgozó ember vagyok, eddig csak arra volt időm, hogy ezt a tömérdek infót átfussam, de annyi alapján ne várd a világmegpördítő paradigmaváltást, pláne azt, hogy még reagáljak is az érvözönre tudományos szinten... De amíg te Itáliában kikapcsolódsz, én megpróbálok ellenérvelni (ha tudok), vagy elfogadni a tényeket. Remélem, így már nem gondolod úgy, hogy feleslegesen öltél bele ennyi munkát a kérdésem megválaszolásába. De biztos vagyok benne, hogy ha engem nem is győztél még meg, biztos sok más személy olvasta az érveidet, és sokat művelődtek ők is (akár csak én) szóval arra kérlek, bármiben is hiszek/nem hiszek, ne érezd úgy, hogy feleslegesen ontottad a karaktereket. Jó nyaralást! (Nekem meg jó anyagbogarászást!)
Na, akkor kezdjük a bődületes kommentözönre adott reakció-kreációt!
Cerevisiae:
Az első válaszodban a működő rendszerek evolúciós úton történő kialakulását egy példán keresztül próbáltad bemutatni.
“Például összegyűjtöd a világ összes gépalkatrészét, és elkezded véletlenszerűen összerakosgatni azokat, több példányt létrehozva. Így születik mindenféle tákolmányból mondjuk 100 millió. Megpróbálod kézzel, lábbal hajtani valami kiállóját, hátha elindul. Biztos, hogy lesz a sokból olyan, ami legalább megmozdul…”
De vajon elég-e annyi, hogy megmozdul? A példádban a cél az, hogy végül egy működőképes bicikliszerűséget kapjunk. De mit jelképez a bicikliszerűség? Egy élettelen működő rendszert? De az evolúciós mechanizmus csak élő rendszerek közül tud szelektálni, amik képesek magukat reprodukálni, illetve mutálódhatnak, lehetőséget adva az eltérő tulajdonságok alapján történő szelekcióra. Szóval gondolom, hogy a bicikliszerűséged inkább az első élő szervezet rendszerére utal. Ez estben, ha az első körben kapott gépek egyike sem alkalmas legalább minimum szinten bicikliként működni, akkor az evolúció szabályainak értelmében nincs miből tovább szelektálni, ugyanis az evolúció csak már élő, önreprodukálásra képes szervezetekből szelektálhat. Viszont te fogod a még nem teljesen alkalmas (azaz még nem élő), bármilyen mozgásra képes tákolmányokat, majd lemásolod őket és szelektálod. A példádban bemutatott mechanizmus tehát nem hű az evolúció mechanizmusához. És innentől a példád további része már nem is érdekes.
Ezzel a példáddal erre a kommentre reagáltál:
„Működő rendszerek nem alakulnak ki "véletlenül".”
Azt akartad bizonyítani, hogy nem a véletlen produkál működő rendszereket, ám nem is egy ID, hanem az evolúció. De ha a szóban forgó rendszer nem egy biológiai rendszer, akkor evolúcióval nem magyarázható a létrejötte, ha viszont az első élő, biológiai rendszer kialakulását akartad bemutatni, az első ponton megbukott a mutatványod. Ha azt válaszolnád, hogy már az első 1000, valamennyire mozgásra képes szerkezet is élő, akkor a véletlen okozta a működő rendszerek létrejöttét, hiszen véletlenszerűen rakosgattuk össze az alkatrészeket, és máris megkaptuk a „valamilyen fokig működőképes rendszereket”. Viszont te magad is azt válaszoltad arra a megállapításra, hogy a „működő rendszerek nem alakulnak ki véletlenül":
„Ez így is van, így ilyet soha senki se állított. Véletlenül soha.”
Na, úgy tűnik, akárhogyan forgatom a rubik kockát, sehogy sem akarnak egy oldalra kerülni a színek...
Nem csak ezzel a példáddal próbáltad bizonyítani, hogy működő rendszerek létrejöhetnek a darwini evolúcióval, hanem a robotos kísérlettel is. Most a rendkívül érdekfeszítő névre hallgató Sexcomb evolúciós robotikát boncolgató cikkéből idézek: „A program maga mesterséges idegsejtek működésén alapul, az input neuronok a robot érzékelőihez kapcsolódnak, az output neuronok a motorjait irányítják. „
Nem én vagyok az első személy az univerzumban, aki a következő kritikával illeti az „evolúciós robotika” kísérletet. Az evolúció dolga lenne megmondani (a vitánk szerint), hogy miként jöttek létre fokozatosan az érzékelők, a motor, a kettő összeköttetése és az idegi hálózat, ahol a tapasztalatok rögzülhetnek. (Azaz négy darab, együttműködő dolog!) Itt egyértelműen már egy igen összetett, működő rendszer szolgál alapul! Mint ahogy sexcomb is alátámasztja ezt nekünk:
„Az idegi hálózatokat teljesen véletlenszerűen alakították ki…” tehát kialakították a működő rendszer alapját.
Egy att nevű Critikalbiomass rajongó (aki a kommentjeiből láthatóan keményvonalas ID ellenes ateista) szintén ilyen jellegű problémákra mutat rá a cikkhez fűzött hozzászólásában:
„Egyébként a fenti kísérletbe ott lehetne belekötni, hogy a kutatók önkényesen döntötték el, milyen érzékelőkkel látják el a robotokat és mi a fittnesz fügvény.”
A kísérlet tehát hiába mutatja be az evolúció mechanizmusát, valójában semmi új, a vitánkkal kapcsolatos dolgot nem bizonyít be. A mutációkon áteső alanyok közül a kisebb rátermettséggel rendelkező egyedek kiszelektálódnak, így idővel bizonyos új tulajdonságok alakulhatnak ki (a már létező rendszert átformálva). Ezt eddig is tudtuk, a linket viszont arra a felvetésre hoztad fel, mely szerint „működő rendszerek nem alakulnak ki "véletlenül". Ez teljesen tudománytalan és a józan észnek is ellentmondó elképzelés.” Na, ezt az állítást éppen nem cáfolta az általad említett robotkísérlet.
Ismét a cikkből:
“Véletlenszerűen előállt hálózatok mutációjával és szelekciós nyomás alkalmazásával egészen egyszerű rendszerek is képesek bonyolult viselkedésminták kialakítására anélkül, hogy bármilyen értelem beavatkozna ebbe a folyamatba.”
Tehát „egészen egyszerű rendszerek is képesek bonyolult viselkedésminták kialakítására”. De maga az „egészen egyszerű rendszer” kialakulhat-e evolúciós úton? Egyébként a cikk maga Holovács doktor azon kijelentését támadja, miszerint:
"Mivel az információ szellemi, intellektuális kategória, ezért bármilyen vezérlési rendszer tervezése, létrehozása és működtetése megfelelő intellektuális erőforrást igényel."?
A kísérlet valóban Holovács doktor eme – Sexcomb szavaival élve – sarkos állításának cáfolata lenne? Kötve hiszem. A vezérlőrendszer nem jöhetett volna létre az inputok, az outputok és a tapasztalatok rögzítésére szolgáló idegi hálózat nélkül. Az imént említett dolgok viszont értelem termékei, tehát a vezérlőrendszer még ha nem is közvetlenül, de közvetett módon értelmes közbenjárás eredménye.
válasza:Kérdező, te egy összetett világra vársz evolúciós választ a legprimitívebb egységtől.
Az élet kialakulásakor nem a mostani helyzet volt. Élve az előző példával: az összerakott milliónyi jármű egyike el tud indulni, az már elég - jobb, mint a többi.
Az élet hajnalán nem volt konkurencia. A legelső valami, ami önmagát sokszorosította, az már SOKKAL jobb volt minden másnál, ami nem tette ezt. A legelső élőlény, ami képes volt a szárazföldön vegetálni, már sokkal jobb volt, mint minden más, akik erre képtelenek voltak. Ezek az élőlények mai szemmel nagyon fejletlen valamik voltak, mint olyanok, ma nem hogy szaporodni, jóformán semmit nem tudnának, és elpusztulnának valami mástól.
Így, az akkori egészen egyszerű rendszer - pl valami, ami óránként ötöt mozdul a sejten, de mozgatja, máris SOKKAL jobb, mint bármi más, ezért el fog szaporodni. Amikor elszaporodott, akkor az lesz az átlag, amiből a valamivel bonyolultabb lesz a speciális. Ezt pl a szemekre levezetve: nem lát senki. Abszolút, egy élőlény sem tudja detektálni a fotonokat. Kialakul valami sejt, amiben a fotonok hatására lejátszódik egy reakció, amire a sejt reagál. Ez irtózatos előnyt nyújt a nem látókhoz képest - ergo el fog szaporodni. A szemed is ugyanezen az elven működik, de sokkal-sokkal összetettebben teszi ugyanezt. Ma, pl a zöld szemesostoros nevű baktérium nincs előnyben azzal, hogy érzékeli a fényt, de akkor, amikor erre senki sem képes, akkor ez hatalmas előny az életben maradáshoz. Pár tízezer generáció múlva már bőven számbeli fölényben vannak - amíg el nem terjed, és már nem jelent előnyt, mert megtelik az élettér.
Az információ pedig egy absztrakt fogalom. Nem kell tervezni, elég, ha valami számára tárol valamit. Számodra a DNS pl nem információ. Odarakom eléd a bázispárokat, te meg nézel rám nagy szemmek, hogy mi ez. A fehérje számára információ, mert követnie KELL, azok segítségével fog lezajlani a kémiai reakció.
De, egyszerűbb példa: a cigaretta hamu szerinted hordoz információt? Szerintem túl sokat nem. Ha hozzáadod a kockacukorhoz, akkor a kockacukor "megtanulja" hogyan kell lánggal égnie, amit előtte nem tudott. Ez a folyamat spontán lejátszódhat? Naná. A különböző katalizátorok is ilyesfajta információ (amiről az ID-sek szinte sohasem tudják megmondani, hogy mire is gondolnak, meg mit értenek alatta, olyan, mint a faj fogalom, ami mindig olyan, hogy az érvelésük jónak nézzen ki), mint ahogy a DNS bázispárjai is ilyesfajta katalizátorok, melyek különböző kémiai folyamatokat indítanak és szabályoznak, akár a cukron lévő cigaretta hamu. De ahhoz, hogy a cukorra hamu kerüljön, és elég hő, hogy meggyulladjon, ez megtörténhet bármiféle intelligencia nélkül is. Mint ahogy a biokémiai folyamatok is megtörténnek bármilyen intelligencia nélkül, és szervező, tervező sem szükséges.
Egyszerűen csak kell egy kiválasztódás. Mint a kocsis példa: véletlenszerűen összepakolsz alkatrészeket, és megpróbálod őket meghajtani. Amelyik mozog, azt megtartod, és csak módosítod (továbbviszed a "génjeit"). A végeredmény pedig néha jobb, néha rosszabb, de a rosszabbat kidobod (kiszelektálod).
És pont ebben a folyamatban látszik, hogy nincs tervező - vagy ha van, akkor nagyobb gányoló mint a programozó pistike. Az egész élővilágban az látszik, hogy mennyire próbálkozás alapon történt minden. Minden élőlényben nyüzsögnek a DNS maradványok, töredékek, inaktív szakaszok, régről maradt, vagy vírusok által rosszul benyomott darabok. Pl az ember DNS alapján képes lenne az aszkorbinsav szintetizálására. Csak éppen pár génünk hibás. Ott van, csak hibásan. (Amúgy nagyon sok élőlény képes rá, ez egy viszonylag ritka mutáció, remekül mutatja az evolúciót). De nem jelent hátrányt, mivel az étrendünk tartalmaz olyan növényeket, amelyekben van, így az a mutáns emberszabású el tudott terjedni, sőt, kevesebb energiát pazarolt el, mivel bevitte kívülről, így fölösleges volt előállítani, nem szenvedett hátrányt, elszaporodott. Pedig bizony, mai szemmel, eléggé káros egy mutáció. Ha ezt egy tervező csinálta, akkor elképesztően béna, vagy nagyon kapkod, vagy egyszerűen idióta szegény.
És hány millió ilyen "félkész" funkció van, ami éppen változik, folyamatosan alakulnak a formák, a funkciók reagálva a környezetre - pl az ember is kiváltott jópár ilyen evolúciós nyomást a környezetszennyezéssel - pl már jelennek meg a korábban nem létező, a melegebb vizet is jobban tűrő korall fajok. Egyszerűen egy (vagy több) mutáció, és számukra a többieknek élhetetlen élettér szabaddá válik, elszaporodnak.
És pont erről szól az egész evolúció, ami szerinted nincs :)
"Kérdező, te egy összetett világra vársz evolúciós választ a legprimitívebb egységtől."
Az a baj, hogy már a legprimitívebb egység is végtelenül bonyolult. Cerevisiae példájában a működő bicikli az első élőlény (ha jól értettem) de már akkor is szelektáltatta, amikor még az élő állapotig el nem jutó előállapotoknál tartott. Ezért volt rossz a példája.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!