Miért csak két nem van hím és nőstény a földi fajoknál? Ha több mint két nem lenne sokkal érdekesebb lenne az élet?

Az evolúció egy minimalista folyamat. A véletlen mutációk szükségtelenül megmaradó extrém és ritka példáitól eltekintve csupán azokat a dolgokat hagyja meg, amelyek szükséges és elégséges feltételei a faj túlélésének.

A megfelelő diverzitáshoz elég a kétneműség, nem kell harmadik.

Ha ilyen létrehozott volna véletlen mutáció és nem lenne éppen egyértelműen hátrányos, akkor lenne három nem. Na most hogy volt, csak gyorsan elhalt, mert hátrányos, vagy sosem volt ilyen mutáció, azt a jófene sem tudja.

Megpróbálok matematikai valószínűségekből következtetni. Szerintem egy szabadon élő akármilyen populációban sokkal nagyobb a matematikai esélye, hogy véletlenül összefut egy kétnemű faj két ellenkező nemű példánya, mint hogy egy háromneműnek a három eltérő nemű példánya egyszerre, egy helyen találkozik.

Ez alapján szerintem a háromneműség rontja a sikeres randi esélyét.

De persze ez csak egy spontán született teóriám.

Én inkább azon agyalok, hogy miért szükséges a két nem?

Odáig tiszta sor, hogy a géneket vegyíteni kell, hogy a lehető legnagyobb változatosságot elérje a faj, és párzásnál tényleg praktikus, ha az egyik fél adó, a másik befogadó szerepben van, elgévre ha egy nem lenne, bonyolultabb lenne az utódnemzés. (Hogy történne? Melyik testben fejlődne tovább az utód?)

De miért szükséges ennyire szétválasztani a két nemet? Miért nem praktikusabb, ha mindenki hímnős lenne, azaz egyszerre lehetne adó és befogadó is?

Egyébként a két nem sem egy kőbe vésett törvény, több rovarfajnál is gyakorlatilag 3 nem van. (Hangyák, méhek. Bár tény, a királynő csak egy speciális módosulata a dolgozónak.)

Valószínűleg azért van két ivar, mert ennyi szükséges minimálisan az adó/befogadó szerep elválasztásához. Egy ivarral nehéz megoldani a rendszeres génkombinálást, kettőnél több meg felesleges. Ami még érdekes, hogy a két nem különválása többféle módon történhet. Emlősöknél az XX/XY kromoszómákkal, madaraknál hasonlóképp, csak ott az "XX" a hím (bár ott ZZ-vel és ZW-vel jelölik, hogy elkülönítség az XY-rendszertől). Rovaroknál ha csak egy nemi kromoszóma van, az lesz a hím, ha kettő, az a nőstény. (Bár ez sem minidg igaz, meglehetősen gyakori a méheknél és hangyáknál, hogy az "XX"-ből nem nő, hanem steril hím fejlődjön. További érdekesség, hogy míg a jellemzően kolóniában élő hangyák és méhek esetén a teljes génállományra vonatkozik, hogy - laikusan megfogalmazva - amiből egy van, az hím, amiből kettő, az nőstény, más rovaroknál ez csak a nemi kromoszómát érinti, a többi kromoszómából mindig kettő van.)

De pl. krokodiloknál a tojások keltetési hőmérséklete határozza meg. Egyszerűbb felépítésű élőlények meg képesek nemet is váltani.

#4: ez akkor lenne igaz, ha normál körülmények között is létrejöhetnének hermafroditák. Vannak fajok, ahol természetes a hermafroditizmus, de emebreknél ez mutációnak, genetikai betegségnek tekintendő.

Wadmalac válaszai jól leírják a lényeget. Valóban, a két nem elégséges génkeveredést biztosít miközben a három csökkenti a szaporodás esélyeit, hiszen ha három egyednek kell valahogy kopulálnia, az nyilván ritkábban jön össze. És hogy jelentősen romlanak az esélyek az pont abból látszik, hogy csak két nem van a földi élőlények körében.

Mindenesetre az persze érdekes kérdés, hogy ez a szabály mennyire univerzális. És ha nem az, akkor milyen tényezők miatt nem az, miért van a Földön speciel így?

Kérdező!

Korábban voltak hasonló kérdések, én a korábbi válaszaimat szedném össze, mert lusta vagyok ismételni magamat. :)

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

3. válasz

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__68..

15. válasz

Ezen kívül az anizogámia (nem egyforma ivarsejtek) megjelenése is szükségessé tehette a két nem kialakulását. Ez utóbbi (a linkben leírtak mellett) esetleg a specializálódással magyarázható (a hímivarsejt tud mozogni/ a női ivarsejt viszi a tápanyagokat).

Egy másik lehetséges ok a nemek kialakulására (nem a legfrissebb cikk, de érdekes, magyar vonatkozással):

[link]

Wadmalac

Vannak olyan élőlények, ahol több nem van. A legextrémebb példa egy gomba:

[link]

Egyébként több nem alatt azt szokták érteni, hogy az adott nem tagjai az összes többi nembe tartozó egyeddel párosodhatnak. Ilyen értelemben jogos a kérdés, hogy miért két nem van, hiszen minél nagyobb a nemek száma, annál nagyobb az esély arra, hogy az egyed olyan partnert talál, akivel tud szaporodni.

Simon Belmont

Az tényleg érdekes kérdés, miért elterjedtebb a váltivarúság az állatvilágban, mint a hímnősség. Érdekes, hogy a növényeknél egészen megszokott.

A társas hártyásszárnyúaknál én nem tekinteném külön nemnek a dolgozókat, hiszen genetikailag nőstények, sőt, sokszor maguk a dolgozók is képesek utódokat létre hozni.

Az általad említettek mellett rovarok között is előfordul XY nem meghatározási rendszer (például a muslicánál).

A gerincesek között is van olyan, ami képes nemet váltani, a legismertebb példa a bohóchal.

wadmalac

jó de ha a 3 ból 1 a másik kettővel variál akkor

jobb az esély mint ha csak kettő van.

másrészt meg tökmindegy mert teljesen más alapú élet is létezhet

vagy azt a kérdést is fel lehet rakni mit nevezünk életnek.itt elsősorban szerves életről volt szó.