Mit jelent a tervezettség?

Üdv!

Mostanában gondolkodtam ezen, hogy hogyan lehetne a tervezettségnek egy átfogó definíciót adni, és egy kritérium rendszert, aminek segítségével el lehet dönteni, hogy valami tervezett-e vagy nem. Elsőre könnyűnek hangzik, de számos buktatója van, és nem minden ellentmondást tudok feloldani. Amire jutottam:

A legegyértelműbb eset az, ha a tervezőt konkrétan ismerjük, rá tudunk mutatni, nyomon követhetjük a tervezés és a kivitelezés teljes folyamatát, illetve ha nem, akkor egy ilyen nyilvánvalóan tervezett tárggyal össze tudjuk hasonlítani. Például tudjuk, hogy a házakat építészek tervezik és építik, ezért ha látunk egy házat, még ha nem is építés közben, méltán feltételezhetjük, hogy úgy létesült, mint a többi(!).

1. Tervező: tervező nélkül a tervezettség értelmezhetetlen. A kérdés az, hogy kizárja-e a tervezettséget, ha a tervező személyére nem tudunk konkrétan rámutatni. Nem feltétlenül. A vizsgált tárgy saját tulajdonságai miatt tervezettnek tűnhet (lásd lentebb). Ezt azonban tovább lehet vezetni: emberként automatikusan azt véljük tervezettnek, ami a mi, emberi fogalmaink szerint tervezettnek tűnik, vagyis olyan, mintha emberek csinálták volna, emberek által tervezett objektumokra hasonlít. Vagyis kimondatlanul emberi tevékenység nyomait keressük. Szerintem ettől csak kis mértékben tudunk elvonatkoztatni, ha valamilyen más állat alkotó tevékenységére gondolunk, pl. kaptár, hangyaboly, stb. Felmerül a kérdés, hogy egy vizsgáló, aki életében méhekről nem hallott, egy kaptárat kezébe véve felismeri-e, hogy az valójában élőlények tevékenysége nyomán jött létre, vagy a szabályos hatszögek mögött valamilyen fizikai jelenséget kezd el keresni.

2. Képesség a tervezéshez: a tervezés szellemi munka, tehát fejlett idegrendszert, a földi biológiától elvonatkoztatva az ok-okozati rendszer felismerését és elvonatkoztató készséget feltételez, illetve eredendően feltétlenül élőlénynek kell lennie. Az élet definíciójába nem bonyolódunk bele, közmegegyezést feltételezünk. A kérdés az, mit tekintünk tervezésnek? A méhek nem tervezik a kaptárt, születésüktől az idegrendszerükben jelen van az erre vonatkozó információ, a kivitelezés ösztönösen zajlik. Mégis, amiatt, hogy a méh élőlény, hajlunk arra, hogy az építményét megkülönböztessük a spontán létrejövő objektumoktól.

3. Termodinamikai valószínűtlenség: ez fontos, ugyanis egy tárgy, még ha valójában tervezett is, ha termodinamikailag nem valószínűtlen, akkor lehetetlen megkülönböztetni tervezetten kivitelezett munkát a spontán zajló eseményektől. Például lehetetlen megmondani, hogy a sivatag homokját darálták-e, vagy a természet erői formálták a homokszemeket. A méhek kaptára e szempont szerint egyértelműen elkülöníthető. Azonban, még ha termodinamikailag valószínűtlen is, bizonyítja-e azt, hogy tervezett? Nem feltétlenül. Nyílt rendszerben nincs akadálya annak, hogy a befektetett energia az entrópia csökkentésére fordítódjon, ez a földi élet fontos feltétele. A biokémiai struktúrák némelyike valóban annyira alacsony entrópiájú (remélem jól használom ezt a fogalmat, mert bevallom, magam nem 100%-ig értem, mit jelent, de értsétek jól, amit mondani akarok), hogy méltán elbizonytalanodhat az ember, mert a tervezettség látszatát viselik magukon.

Általam elvetett szempontok a tervezettség megállapítására: összetettség, célszerűség. Ha gyúrok egy hógolyót, az se nem valószínűtlenül összetett, se nem célszerű, mégis tervezett.

+ zavaros vallásos nézetek szerint abszolút minden tervezett, ez esetben lehetetlen a különbségtétel, tehát ezt is mellőzzük.