Hova tűnt a forgási energia?

Nem értem a kérdésedet.

A képleteidből behelyettesíthető, hogy aperdület és az energia viszonya

E = ½·N·ω

A kinetikus energia meg nyilván visszaáll 0-ra, amikor a táncos megáll, miután a plusz energiát, amit az izmok beletettek, mind mozgási energiává alakította.

Hol látod a hiányzó energiát, segíts, mert nem értem.

Nem kell ilyen bonyolult példa az összeesküvés-elméletekhez.

Hova tünik a helyzeti energia, amikor lemegyünk egy hegyről? Hiszen nem gyorsulunk fel?

... ja, lefelé menet is elfárad az ember és másnap izomláza lesz...

Na hát ez is ugyanoda tűnt. Az izmunknak szegénynek ahhoz is munkát kell végeznie, hogy csökkentse az energiát. Ebből a munkából meg hő lesz, kimelegszünk, elfáradunk...

Gondolom a fordított irányú változás megértésével nincs baj, amikor behúzza a karját a jégtáncos és ettől felgyorsul. Ahhoz munkát kellett végeznie, ott megvan az energiakülönbség oka. Itt is az izmainkba megy a különbség, csak ravaszabbul. Hasonlóan, mint amikor jól megveted a lábadat és megállítasz egy guruló biciklist. Olyankor sincs látványos súrlódás, csak izommunka.

Θ tartalmazza a sugarat, vagyis a behuzott kezu tancos Θ-je nem ugyanaz, mint a kinyujtott kezue. Θ = m*r^2 (tomeg szorozva sugar a negyzeten).

Nyilvan a tancosno testenek jo resze nem valtozik, szoval fel lehet bontani egy valtozatlan Θ-re (test) es a kezre, ami viszont valtozik, igy az osszes Θ nem ugyanaz.

bongolo:

Nem, ebben az esetben nem valtozik az ossz kinetikus energia, nem az van, hogy a keze huzogatasaval hajtja magat a jegtancos. A jegtancos kinyujtott es behuzott kezu allpota valojaban ket kulon rendszer, ahogy irtam fentebb, az egyikre Θ1 a masikra Θ2 a jellemzo, energiajuk azonos, ezert:

E = ½·(Θ1)·(ω1)^2 = ½·(Θ2)·(ω2)^2

A ket szogsebesseg nem ugyanaz.

Bongoló jól írja.

Ha egy 2h hosszú, középen elvágott rudat forgatunk a közepénél, majd a két részt behúzzuk középre egymás mellé, h hosszúra, akkor:

Perdület: N = Θ·ω ; Θ = x*r^2 az 1/4-e lesz, ω pedig a 4-szerese.

A forgási energia : 1/4 * 4^2 = 4-szerese lesz, a különbözetet a behúzással végzett munka biztosítja.

Bocs az előző válaszért, fárasztó nap, fel se fogtam, milyen hülyeséget írok.

Ha a táncosnő forog, a testrészeire befele mutató gyorsulás hat (centripetális gyorsulás), és mivel van tömegük, befele ható erő is hat rá (különben darabokra hullana, az meg nem túl jó). Amikor behúzza a kezét, (legalább) ekkora erővel kell befelé húznia, azaz kénytelen munkát végezni. Ezért lesz nagyobb a forgási energiája, miután behúzta a kezét. Ha elereszti az izmait (és eltekintünk a gravitációtól) a kezei egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, azaz egyre távolabb kerül a tömegközépponttól. Ebben az esetben az energiát a forgó mozgás biztosítja, így a forgási energia visszaesik az eredeti szintre.