Matek: hogyan kell bizonyítani?
Bár gimiben emelt matekra jártam, nem emlékszem rá, hogy valaha is oldottunk volna meg bizonyításos feladatokat. Most gondban vagyok, mert a könyv elméleti bevezetőjében vannak példák levezetve, de ezek alapján nem jövök rá, hogy más feladatban mit kell csinálni. Szóval kérnék egy kis segítséget ezekben:
1. Igaz-e, hogy ha páratlan négyzetszámot 8-cal osztunk, 1 lesz a maradék?
2. Igazoljuk, hogy ha a és b bármely természetes szám, akkor a, b, a+b, a-b számok között van hárommal osztható!
3. Bizonyítsuk be, hogy bármely 4-nél nagyobb n egész szám esetén n és 2n között van négyzetszám! (Próbálkozzunk az indirekt bizonyítási móddal!)
4. Igaz-e, hogy ha négyzetszámot 3-mal osztunk, akkor csak kétféle maradék adódhat? (Máshogy megfogalmazva: 3k, 3k+1, 3k+2 közül milyen alakúak lehetnek négyzetszámok?)
Végezetül még kettő, amire írtam programot, így van megoldásom, de gondolom nem így kellett volna megoldani.
5. Keressük meg mindazokat a kétjegyű számokat, amelyeket ha négyzetre emelünk, négyjegyűek lesznek, és ha a négyzetszám minden számjegyét 1-gyel csökkentjük, akkor ismét négyzetszámot kapunk!
(Megoldás: 56)
6. A kétjegyű természetes számokból képezzünk háromjegyűeket úgy, hogy a két számjegyük közé egy nullát írunk. Vegyük a kétjegyű, és az azokból képezett háromjegyű számok számtani közepét.
Létezik-e olyan kétjegyű szám, amelyből kiindulva az előző módon képzett számtani közép az eredeti szám: kétszerese, ötszöröse, fordítottja?
(Megoldás: 16 (fordított), 45 (ötszörös), kétszeres nincs)
wikipédia:
Egy matematikai bizonyítás, vagy annak részletei lényegében abból állnak, hogy igaznak elfogadott kijelentéseket alapul véve kimondják egy másik kijelentés igaz voltát is.
Szóval úgy bizonyítod be, hogy valami igaz, hogy visszavezeted egy másik állításra, amiről már bebizonyított, hogy igaz (pl. valami matek tétel)
1.Páratlan négyzetszám=(2k+1)^2=4k^2+4k+1=4k(k+1)+1
k vagy k+1 mindig páros, így 4-gyel szorozva az a tag mindig osztható 8-cal, marad az 1
2. Ha lehet 0, 1 vagy 2 a maradékuk. Ha bármelyiknek 0, akkor nyilván kész vagyunk. Ha azonos a maradékuk, akkor a-b osztható 3-mal, ha különbözik, akkor csak 1 és 2 lehet, vagyis a+b maradéka pont 1+2=3=0
4.
(3k)^2=9k^2, maradéka 0
(3k+1)^2=9k^2+6k+1, maradéka 1
(3k+2)^2=9k^2+12k+4=9k^2+12k+3+1, maradéka 1
Vagyis négyzetszám hármas maradéka csak 0 vagy 1 lehet.
6.
Eredeti szám ab, képzett szám a0b
eredeti szám 10a+b, képzett szám 100a+b, ahol a lehet 1, 2, 3, stb; b lehet 0, 1, 2, stb.
(10a+b+100a+b)/2=55a+b
Kétszeres: 55a+b=20a+2b
35a=b, ami lehetetlen
Ötszörös: 55a+b=50a+5b
5a=4b, ami a fenti számokkal csak úgy lehet, ha a=4, b=5
fordított is eszerint, most mennem kell
bocsi hogy lemaradt a vége, el kellett rohannom. Szóval a fordított: 55a+b=10b+a
54a=9b /:9
6a=b
vagyis a=1, b=6
3.
Tuti van erre egy szép bizonyítás, de én nem találtam meg. Szóval itt a csúnya:
Vegyük a legnagyobb k^2-t, amire k^2<n. Ekkor azt kell bizonyítanunk, hogy (k+1)^2<2n, vagyis a legnagyobb n-nél kisebb négyzetszám utáni négyzetszám és 2n közt van.
Tudjuk, hogy k^2<n
tehát 2k^2<2n
Vagyis tudjuk, hogy ahol (k+1)^2<2k^2, ott (k+1)^2<2n, és pont ez az, amit bizonyítani akarunk.
Az egyetlen kérdés, hogy hol igaz a (k+1)^2<2k^2 egyenlőtlenség.
k^2+2k+1<2k^2
0<k^2-2k-1
Az egyenlőtlenség gyökei k=1+-gyök2
vagyis a k^2=(1+gyök2)^2 fölötti számokra bizonyítottuk.
(1+gyök2)^2=3+2gyök2=5,828
Vagyis 5 fölötti számokra beláttuk. Külön 5-re ellenőrizzük, és igaz. Vagyis 4-nél nagyobb számokra beláttuk, hogy igaz az állítás.
5.-nél teljesen rosszul kezdtem hozzá először, nem nehéz a megoldás. Ha egy négyjegyű számból minden jegyből egyet kivonunk, az azt jelenti, hogy kivonunk 1+10+100+1000-t, vagyis összesen 1111-et.
a^2-1111=b^2
a^2-b^2=1111
(a-b)(a+b)=11*101
Mivel a és b egészek, így a-b és a+b is egészek, és 1111 csak úgy állítható elő egészek szorzataként, ha a-b=11 és a+b=101 (számelmélet alaptétele).
Tehát csak az
a-b=11
a+b=101
egyenletrsz-t kell megoldani.
Összeadjuk őket: 2a=112->a=56
b=56-11=45
Ellenőrzés: tényleg a két eredményünk kétjegyű és a négyzetük négyjegyű.
Úgy jössz rá a megoldásra, hogy felírod, amit tudsz, és aztán megpróbálod olyan alakba alakítani ezeket, amik megfelelnek neked. pl:
1. Tudod, hogy páratlan négyzetszámokról van szó. Az vagy
(2k+1)^2
vagy
2k+1=n^2
Utóbbiból semmi nem következik, úgyhogy megnézed az előbbit. Megpróbálod átlakítani. Hogy lehet ezt átalakítani? Nyilván el kell végezni a négyzetre emelést->4k^2+4k+1
Mit veszünk észre? Van 2 4-gyel osztható tag+1, és pont 1-nek kell maradnia maradéknak. Lehet, hogy a 4-gyel osztható tagok oszthatóak 8-cal is? Megpróbáljuk valahogy összevonni őket->4k(k+1). Ezen már észre kell venni, hogy miért osztható 8-cal.
Szóval a lényeg, hogy felírod amit tudsz és elkezded átalakítgatni, közben fél szemed azon tartod, hogy mit is kell bizonyítani. És ismerni kell sok trükköt, hogy mindig tudd, hogy mit kell előhúzni. Pl ha 3-mal való oszthatóság, akkor sanszos, hogy meg kell nézni, hogy 0, 1 vagy 2 a maradék és azokkal variálni. Ha megadják, hogy hány számjegyű valami, akkor felírod ilyen 100a+10c+d alakban, stb. Sokkal jobban nem tudom leírni. Alakítgatod, és figyeled az alakokat, hogy mikor látsz valamit. Az ilyen egyszerűeknél általában egy alakot tudsz felírni, vagy max kettőt, így magától jön, hogy hogy kell alakítani. Csak el kell kezdeni írni. Az segíthet, hogyha már ismered az eredményeket, hogy eljátszod számokkal, esetleg észreveszel valamit. Sokat kell gyakorolni, az mindig hasznos.
Az utolsó hozzászólásomat a 3. válasz előtt kezdtem írni. Közben a 3. feladatot próbáltam megoldani magamtól. Mivel azt írja, hogy indirekt bizonyítással kell bizonyítani, ezért feltettem az ellentétes állítást, vagyis, hogy n és 2n között nincs négyzetszám.
Szerintem, ha bármely két szám között nincs négyzetszám, azt úgy lehet felírni, hogy
gyök(x) + 1 >= gyök(2x)
Ennek a megoldására ki is jött nekem a 5,838, és másik gyöknek 0,172. Viszont ebből nekem csak az következik, hogy 1-től 5-ig igaz a fenti egyenlőtlenség, pedig azt váram, hogy 1-től 4-ig lesz csak igaz. Ha behelyettesítem az ötöt a legfelső képletbe, akkor 3,236>=3,1623 igaznak adódik, vagyis a képletem szerint 5 és 10 között nincs négyzetszám, pedig van. (6-tól kezdve viszont bizonyítva van)
Mit csinálok rosszul?
A legegyszerűbb eset az, ha két "szomszédos" négyzetszámot veszünk, például 100-at és 121-et. Biztos, hogy ezek között nincsen négyzetszám. Ha lenne, annak a gyöke mindenképpen 1-gyel nagyobb lenne gyök(100)-nál. Ez viszont a 11, aminek a négyzete 121. Ha 121 helyett 120-at írok, akkor gyök(x)+1>gyök(120), ha pedig 122-t, akkor gyök(x)+1<gyök(120). Előbbi megmutatja, hogy 100 és 120 között nincs négyzetszám, utóbbi pedig azt, hogy 100 és 122 között van. A képletemben >= szerepel, mert 100 és 121 között sincsen négyzetszám.
A konkrét képlet pedig még annyival módosul, hogy a két vizsgált szám közül a nagyobb szám a kisebbnek a kétszerese.
x>5 esetén ez a módszer működik, x=5 esetén viszont valamiért megtéved.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!