Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Van-e bárminemű összefüggés...

Wadmalac kérdése:

Van-e bárminemű összefüggés egy radioaktív anyag felezési ideje és hőmérséklete közt?

Figyelt kérdés

Főként az abszolút nulla fok közelében érdekes a kérdés.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Ezen kérdés alatt merült fel bennem a gondolat.



2013. okt. 18. 13:51
 1/10 anonim ***** válasza:
Nem igazán van számottevő különbség.
2013. okt. 18. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
Elvileg van. Minél kisebb a felezési idő, annál több atommag bomlik el adott idő alatt, vagyis elvileg annál több energia szabadul fel. Azonban a felszabadult energia nemcsak ettől függ, hanem attól is, hogy milyen állapotok közti átmenetről van szó (milyen atommag milyen más magokká bomlik el) és hogy makroszkopikus szinten mekkora a szóban forgó anyag fajhője. Ha ez utóbbi nagy, akkor még nagy felszabadult energia mellett sem érzed olyan melegnek a testet. És természetesen idő függvénye is lehet, mert amíg nem áll be az egyensúly a melegedő anyag és a környezete között, addig a hőmérséklet nőni fog.
2013. okt. 18. 14:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:
Magából a bomlásból származó plusz energia nem is igazán kérdés. A kérdés lényege, hogy mi van az abszolút nulla fokon. Elvileg ott minden atomi szintű folyamat leáll. Vagyis, úgymond "befagyasztható-e" egy radioaktív elem atomja, az abszolút nullán "jegelhető-e" a bomlási hajlam?
2013. okt. 18. 15:22
 4/10 anonim ***** válasza:

A wikipédia szerint nincs:

[link]

Érdekes lehet még:

[link]

2013. okt. 18. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
100%

Előbb gondolkodjunk el azon, hogy mit is értünk abszolút nulla hőmérsékleten, és hogy mit jelent a hőmérséklet fogalma mikroszkopikus esetben.


Extrém hidegeket csak atomi szinten tudunk létrehozni, ahol az energiából számítjuk ki utólag a hőmérsékletet egy szabadsági fokra. Mivel amíg van radioaktív bomlás, addig energiafelszabadulás is van, ezért soha nem tudjuk elérni a nulla fokot. A kérdés tehát rossz, mert nem arról van szó, hogy abszolút nulla fokon minden folyamat leáll, hanem épp fordítva, a nulla energiájú szintet lehet abszolút nulla hőmérsékletűnek tekinteni. Mivel azonban egy olyan rendszerről van aszó, amely energetikailag nem stabil, ezért mindig van benne energiafelszabadulás, és a nulla fokot ezúttal sem lehet elérni (meg egyébként sem).

2013. okt. 18. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

Előzőnek:

A kérdés jó:

"abszolút nulla fok KÖZELÉBEN"

Azt hiszem egy vékony lemez, millió-milliárd éves felezési idő - és nagyon is megközelíthető.

2013. okt. 18. 18:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:

#4:

Köszönet a linkekért, főként a másodikért.

Idézet:

Pro:

"Claus Rolfs professzor és csoportja elméleti modellt is alkotott a jelenség leírására: szerintük a bomlás sebességét az atommagokat körülvevő elektronok befolyásolják az elektromágneses hatásuk

révén. Elméletük szerint a magok felezési ideje fémekben

akár több százalékkal is eltérhet a szigetelő közegbeli értéktől, és a bomlás sebessége olyan erősen függ a minta hőmérsékletétől, hogy az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletekre hűtve a mintát a felezési idő akár nagyságrendekkel is megváltozhat."


Kontra:

"Mivel az elmélet erős hőmérsékletfüggést jósol, a mérést nemcsak szobahőmérsékleten végeztük el, hanem úgy is,

hogy az elkészült mintákat rendkívül alacsony hőmérsékletre(tmin≈0,25 K) hűtöttük. A hűtéshez az Atomki Kriofizikai Laboratóriumában található keverési hűtőgépet használtuk. Itt sem sikerült kimutatni jelentős változást a bomlásmódok egymáshoz viszonyított sebességében"


Összegzés: nincs jelenleg bizonyíték említésre érdemes összefüggésre a hőmérséklet és a bomlási sebesség között, viszont a mérésekben mutatkoznak feltűnő fluktuációk, amelyek viszont egyelőre nem stabilan magyarázottak, csupán elméletek vannak.

2013. okt. 19. 13:42
 8/10 A kérdező kommentje:
Azért, ha nem is egyértelműen a hőmérséklet alapján, de a bomlási sebesség témájában azért csak sikerült belenyúlni egy olyan fizikai területbe, ahol még vannak talányok. :)
2013. okt. 19. 13:44
 9/10 anonim ***** válasza:
100%

6-osnak: te sem érted a kérdést, csak azt hiszed.


Mit értesz azon, hogy abszolút nulla fok közelében? Mi veszi körül a rendszert? Mibe van beágyazva? Hogyan definiálod a hőmérsékletet az adott rendszerben? Az atomok transzlációs szabadsági foka pl. teljesen ki van fagyva? Különálló atomokról beszélünk, vagy egy "bulk" anyagról sok részecskével, amelyeket rácsba rendeződnek? A világűr is abszolút nulla fok közelében van, tele van radioaktív sugárzással, és még senki nem vette észre, hogy a felezési idők eltértek volna a földi körülmények között mértektől.

2013. okt. 28. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Annak is lehet szerepe, hogy a magátalakulások energiaskálája sokkal nagyobb, mint az elektronátmeneteké, nem is beszélve a molekuláris forgási és rezgési átmenetekéről. Inkább a nagyon nagy hőmérsékleteknél tippelnék arra, hogy lecsökkenhet a felezési idő.
2014. jan. 26. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!