Mit értett Kant "tiszta természettudományok" (tiszta= a priori) alatt? Mik akkor a "nem tiszta" természettudományok? Pl. A fizikának melyik törvényei "tiszták" őszerinte? Olvastam a könyvét, de nekem érthetetlen.

A kérdésben ott a válasz: tiszta = a priori. Pl. a gravitáció törvénye nem lesz tiszta, mert abban van egy állandó (a gamma), amit a posteriori lehet megállapítani.

A "tiszta természettudomány" egy nagyon szűk fogalom, tartalmilag csak nagyon alapvető tételek férnek be ide. Anélkül, hogy nagyon beleásnám magam a témába, hirtelen a tiszta ész kritikája B20 lap aljához fűzött lábjegyzetre utalnék, ahol pl. a tiszta term. tud. tételeként említi a hatás és ellenhatás egyenlőségének elvét vagy az anyagmegmaradás elvét.

A tiszta ész kritikájában a második rész első alrész második könyv harmadik szakasz 3. részben (a tapasztalat analógiái) is talán idevágó gondolatok vannak.

A fizika sokkal tágabb, mint a tiszta term.tud., hiszen a fizika jó része empirikus. De valamiféle magként vagy alapként tartalmazza a fizika a tiszta természettudományt. Ha Kant ma élne, akkor elégedetten látná, hogy a modern fizikának meglepően egységes, logikus, axiomatikus szerkezete van, érvényességét (nem genezisét) tekintve sokkal kevésbé "empirikus", mint a Kant-korabeli természettudomány.

Az axióma a fizikában kb azt jelenti, hogy amikor az ember gépeket tervez, akkor felhasználhatja az állítást. Például az anyagmegmaradást.

Ha valakinek egyszer eltűnik az anyaga, akkor ír ebből egy cikket, a fizikusok elolvassák, és utána nem lesz axióma.