Részecskemennyiség, Moláris tömeg, anyagmennyiség. Hogyan számítsam ki őket egymásból?

MOLÁRIS ATOMTÖMEG: jelentése: 6*10 a 23.-on (ezt nemtom leírni máshogy:S tehát 10 a 23.on remélem érthető:D) atom tömege. Szóval az atom tömege ott van a periódusos rendszerben, gondolom ezt ki tudod olvasni. és ezt megszorzod 6*10 a 23.-onnal. ezt általában csak így le kell írni, kiszámítani nemkell. Jele az M, mértékegysége a g/mol és úgy számolod ki hogy M=tömeg/anyagmennyiség tehát M= m/n

A többit én szerintem még nem tanultam:D De remélem amit leírtam az segít.

Az első elég nagy marhasűgot írt.

Moláris tömeg = 1 mol anyag tömege. Ami a periódusos rendszerben van, az már eleve a moláris tömeg, nem kell tovább szorozgatni. Vagyis pl 1 mol szén tömege 12 gramm.

Részecske mennyiség = a részecskék száma darabban. Semmi értelme, soha senki nem használja, csak a középiskolában nyomatják. 1 mol részecske = 6*10^10 (a ^ jel után a kitevő van, vagyis hatszor tíz a huszonharmadikon) darab részecske. A molt úgy a legkönnyebb megjegyezni, ha arra gondolsz, hogy tucat. A tucat egy szám, 12-t jelent. Vagyis egy olyan eset, amikor a számot nem számjegyekkel (12), vagy betűvel "tizenkettő", hanem egy másik speciális névvel írsz le. Öt tucat = 5*12 = 60. Ha azt írod, hogy 5 mol, akkor is egy számra gondolsz, 5*6*10^23 = 30*10^23 = 3*10^24.

Az anyagmennyiség szintén a részecskék számát fejezi ki, csak mol-okban. Ha azt akarod megkapni, hogy a 48 az hány tucat, akkor a 48-at osztod a tucattal (12), azaz 48/12=4. Ha azt akarod megtudni, hogy mondjuk a 6*10^25 az hány mol akkor osztod a mol-lal, és kijön, hogy 100.

Ha kevesebb darabod van, akkor is osztod. Ha például azt akarod tudni, hogy az egy darab az hány tucat, akkor 1/12= 0,083. Ha azt akarod tudni, hogy 1000 atom az hány mol, akkor 1000/(6*10^23) = 1,6*10^(-21), vagyis 1,6-szor tíz a MÍNUSZ 21-ediken.

Ha azt akarod tudni, hogy x darab atom az hány gramm, akkor előbb mindig át kell váltani mol-ba, majd meg kell szorozni a moláris tömeggel. Például 1,2*10^25 darab oxigén molekula az 20 mol (nagyon kell nézni a kitevőt!!!).

Vigyázat! Az oxigln molekula két darab oxigénből áll. A periódusos rendszerben 1 db oxigén tömege van, ami 16 g/mol, azaz az O2 = 36 g/mol. 20 mol oxigén molekula = 20*36 720 gramm.

Ha azt kérdik, hogy egy egykilós töltőtömegű nitrogéntartályban hány mol vagy hány darab nitrogén molekula van, akkor:

A nitrogén szintén kétatomos molekula, a N2 tömege 2*14=28

1 kg = 1000 g

1000/28 = 35,71 >>>> Ennyi MOL-od van a tartályban.

35,71*6*10^23 = 2,14*10^25 >>>> ennyi darab van benne.

Ha azt kérdezik, hogy 100000 darab szénatom hány gramm, akkor:

100000/6*10^23= 1,6*10(-19) >>>> Ennyi mol

12*1,6*10(-19) = 2*10(-18) >>> ennyi gramm, ami 2 attogramm. (Az atto olyan előtag, mint a milli vagy a centi, csak ilyen kicsi.)

Ha nem érthető, írj.

Gázok esetén van egy olyan törvény, ami kimondja, hogy az anyagmennyiség és a környezet állapota meghatározza a térfogatot is.

Például standard állapotban minden gáz 1 mol mennyisége 24,5 dm3 lesz, legyen az bár hidrogén vagy szén-dioxid vagy nitrogén vagy bármilyen gáz.

Ezért egy gáz esetében igen, az anyagmennyiség (és ha tudjuk, hogy standard állapotban vagyunk), az meghatározza a térfogatot.

Máskülönben szükségük van más adatokra is.