Létezik anyag tudat nélkül?

Hát ez egy igen jó kérdés!

Mi a hetvenes átkosban erről úgy tanultunk: szubjektív idealizmus. Nem merek állást foglalni, túl nagy falat ez nekem.

De jó a kérdés.

valahogy nem tudlak követni

miért lennénk itt örökké??

„Tudjuk kvantumfizikából, hogy a részecskéknek ami az anyag legkisebb létező formája van tudata, mert pl klétréses interferencia után ha egyenként csapódik az elektron az ernyőbe akkor is hulláminterferenciát alkot, tehát tudja hova kell becsapódnia az előzőhöz képest.”

Ez nettó marhaság. Nem a tudat mondja meg neki, sőt, ha tudata lenne, épp hogy nem így viselkedne, hanem hol így, hol úgy. Ahogy az emberek: ha rálépsz a lábára, akkor az egyik pofán ver, a másik meg még tőled kér elnézést. Az elengedett labda sem azért esik le (és mindig leesik és mindig ugyanúgy), mert tudata van, pont azért esik le, mert nincs neki. Az elektron sem TUDJA, hogy hova csapódjon, hanem egyszerűen a fizika vak és tudat nélküli törvényei odamozgatják, ahogy a labdát is azok viszik lefelé.

A lélek pedig az agyi működések „mellékterméke” nem egy külön létező entitás.

"Tudjuk kvantumfizikából, hogy a részecskéknek ami az anyag legkisebb létező formája van tudata"

Amennyire tudom, semmi ilyet nem állít a fizika. Olyat már hallottam, hogy úgy viselkedik, mintha. De azért az nem ugyanaz. :)

Amúgy én sem értem teljesen a kérdést. kvantumfizikával indítottál, aztán eljutottunk a lélekhez.

"Lényeg az, hogy maga a materialisztikus anyag léterzik, léátezhet-e lélek azaz élőlény nélkül."

Az üstökösöket is egyszer csak felfedezték, előtte viszont nem tudtunk róla. Akkor a semmiből kerültek volna elő? Minek a hatására? A felfedezés hatására biztos nem, mert akkor melyik az ok és melyik az okozat?

Marhaság, hogy az elektronnak tudata lenne csak azért, mert interferenciára képes.

Azt szokás mondani, hogy az elemi részecskék részecske és hullám-tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezek azonban nem mások, mint emberkéz alkotta MODELLEK. Arra szolgálnak, hogy leírhassuk velük a részecskék viselkedését BIZONYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. De minden modellnek megvannak a maga korlátai. Semmi ellentmondás nincs abban, hogy egyszer az egyik, másszor a másik modell alkalmazható. És ez azért van, mert az elemi részecskék se nem részecskék (legalábbis nem abban az értelemben, ahogy a legtöbb ember, közöttük én is, biliárdgolyónak képzeli őket) se nem hullámok. Valami olyan jószágok ezek, amik az emberi képzelet számára nehezen megfogható, de attól még ők is csak a fizika törvényi szerint viselkednek, és hogy tudattal ruházzuk fel őket, annak semmi értelme.

Nem, nem tudja, hogy hova kell becsapódnia. Az ágyúgolyó tudja. Egyszerűen engedelmeskedik Newton törvényeinek, és fegyelmezetten oda esik, ahová neki kell. Az elemi részecskék nem ilyenek. Véletlenszerű, hogy hova csapódik be, ez a véletlen azonban egy jól meghatározott statisztikát követ. Végső soron ő sem csinál mást, mint hogy a fizika törvényeinek engedelmeskedik. És ehhez semmi szükség arra, hogy tudatuk legyen, vagy hogy felhívják egymást mobilon, hogy hé te oda csapódtál be, jó akkor én majd amoda fogok.