Milyen ütemben kell erdőt telepíteni (fa/nap) ahhoz, hogy a pusztulást (fa/nap) megelőzzük a világon?

Jó kérdés, a pontos számokat nem tudom, csak annyit, hogy rohadt gyorsan. :) A probléma az egésszel az, hogy olyan tempóra lenne szükség (most a területi és fafaji megoszlást nem számítva, mondjuk tökéletes erdőtalajon csak egyfélét), amihez magról vetés kell, repülőből. Ez pedig igen alacsony hatásfokú. Főképp ha nem mondjuk bálványfát vetnek, hanem egy kényesebb, de őshonos fafajtát, mondjuk hazai viszonylatokban tölgyet (és nem csertölgyet, amit gyakran tesznek). Ugyan az előrefertőzött magvak segíthetnek a mikorrhizaképzés miatt (sokkal nagyobb arányú a sikeres csírázás), de ez sem 100%.

Bár valahol olvastam, hogy mintha egy magyarországnyi területről lett volna szó ilyen témában... de nem emlékszem honnét vettem ezt. Lehet ennél nagyobb is (illegális fakitermeléssel is számolni kell, égetéses gazdálkodás stb.).

Sajnos a pusztítás ütemének az elérése a telepítésben, nem old meg semmit. Rendkívül fontos ugyanis az összetétel mind fafajtát, mind a földrajzi területet illetően. Magyarországon 50-60 évvel ezelőtt volt ilyen célkitűzés, kiszámolták, hogy a fenyővel a dolog megoldható. Meg is oldották. Azóta nem győzik kivágni a sok tájidegen, más fákat pusztító fenyőt. Bezzeg a letarolt Tátrában nem telepítik vissza, pedig ott őshonos.

Papírgyártásra és ültetvények érdekében (valamint ipari hasznosításra) elsősorban az esőerdőket irtják. Ezek alapvetően változtatják meg az időjárást, a pótlás pedig hiába érné utol a mennyiséget, az eredménye olyan sok idő után lenne, hogy addigra már megváltoznak a viszonyok.

Azért a "saját fafajták" elég tág témakör, ebbe a részbe nem is akartam belemenni. Itthon pl. a csertölgyet preferálják előszeretettel erdősítésnél (vagy hogy hívják... szóval azt szokták leginkább telepíteni, mert gyorsan nő és sok makkor terem, amit utána könnyű összeszedni), ami őshonos itthon, de azért a bükkös övben nem hiszem, hogy jó ötlet ezzel fásítani. (De elég gyakran látni ilyet.) Egy rendes erdőtelepítés igen összetett feladat. Ha minden gazdasági érdeket szem előtt tartunk, akkor olyan mértékben feltördezett területek jutnak fásítás céljára, ahol már ez gyakorlatilag értelmetlen (persze szurdokerdőt lehet telepíteni, vagy az említett kopárfásítás is kivitelezhető, de ez természetvédelmi szempontból éppúgy káros, mint kivágni az erdőket). Illetve legfeljebb jelképes értelmű (mint a Vatikán CO2-kvótája fejében ültetett kis erdő).

A legnagyobb gond az esőerdőkkel van (főképp, de ott vannak a tajgán a fenyőerdők is). Ott gyakorlatilag nem lehet visszatelepíteni az erdőt - nincs hová. Az esőzések ha nem is mosták el a talajt, akkor kimerült (túllegeltetés, mezőgazdaság). Ha nem merült ki, akkor épp művelés alatt van. Ezeket az erdőket a magyar erdők nem fogják pótolni, sőt, a szibériai tajga erdei sem. Itt nem csak nettó CO2-megkötésről és albedóról van szó, hanem olyan kérdések is felmerülnek, amiket "innen" tényleg nem tudunk megoldani. Viszont addig annyit tehetünk, hogy tényleg ültetünk pár fát, aztán reménykedünk, mások is fognak. :) (Csak ne akácot. És ne bálványfát. Vagy ecetfát.)