Egy oxidációnak nevezett kémiai folyamat amihez három dolog szükséges, éghető anyag, hő és oxigén.
Azért szabadul fel energia (fény+hő), mert az előző kötés erősebb volt (nagyobb volt a kémiai energiája), mint ami az oxigénnel utána létrejön.
Az oxigén egy nagy elektronnegativitású anyag, ami azt jelenti hogy szeretne több elektront vonzani magához. Ez segíti hogy kémiai reakciókba lépjen más anyagokkal.
A hő azért fontos mert magas hőmérsékleten felazulnak az atomok közötti kötések. Az oxigén a levegőben páros molekulákban van jelen, és az éghető anyag is molekulákba van rendeződve. Ezeknek kellőképpen fel kell engedniük, hogy a mulekulák elengedjék egymás kezét és új mintákba rendeződjenek. Bizonyos kötések nem olyan erősek, ezek gyúlékonyabb anyagot jelentenek.
Minden kémiai kötés tárol valamennyi energiát. Amikor átrendeződik új anyagokká, a kötés energiája több vagy kevesebb lesz mint volt. Az első esetben energiát kell felvennie, a második esetben viszont elengedi az energiát. Az oxidáció gyorsan sok energiát szabadít fel, ez okozza a hőt és a fényt.
Mi a fény? Egy feketetest-sugárzásnak hívott dolog, ami lényegében arról szól hogy a forró dolgok sugárzást bocsájtanak ki. Minél forróbb, annál erőteljesebb a sugárzás. Miért vörös a tűz? Mert a sötétvörös a legalacsonyabb látható színtartomány. Ha még forróbb dolgokat látnál láthadnád ahogy a tűz felfelé halad a látható színtartományokban - sárga, kék, végül ultraibolya. Ami azt illeti, látod is! A láng mindig a tövénél a legforróbb, és itt megpillanthatod ha figyelsz a sárga és kék fényt.
Na, ez egy újabb kérdést vetett fel bennem, mert igazából a sok válasz közt nincs ott, hogy plazma. Már majdnem beírtam válasznak, hogy tul. képp plazma, de a többit elolvasva elbizonytalanodtam! azt gondoltam a tűz maga, függetlenül, hogy mi ég éppen, plazma, nem csak forró levegő.
Akkor most csak a forró levegő hőmérsékleti sugárzása, Planc sugárzási haranggörbe elosztással, vagy plazma állapotban lévő atomok is vannak ott?
A tűznek semmi köze a plazmához azon túl hogy elvileg égés során is felszabadulhat annyi energia ami elég az
plazma létrehozásához (ionizálódáshoz). Minél nagyobb a hő, az atomok és a kötéseik annál inkább felbomlanak, és a plazma akkor jön létre amikor már elég forróak hogy az elektronjaikat is elveszítsék és csak az atommagok maradjanak. De sokkal több hő (vagy más energia) szükséges, mint amennyi az átlagos tűzben van.
Abban igazad van, hogy a nap például 99%-ban plazma, csakhogy a nap nem is "ég" olyan értelemben mint a tűz (a fényét a nukleáris fúzió termelte energia okozza, oxigénre nincsen hozzá szükség.)
(kiegészítés Sceptic kollégától:)
"Némileg kiegészíteném ki az előző választ (a linkeltet):
"Egy oxidációnak nevezett kémiai folyamat amihez három dolog szükséges, éghető anyag, hő és oxigén."
Nem oxigén, hanem oxidáló anyag, ami a környezetünkben általában a levegő oxigénje. De ugyanilyen oxidálószer lehet a klór, a fluor, a kén, és még sok más anyag is. Pl. a konyhasó úgy jön létre, hogy a nátrium nevű fém klórgázban ég el, ebben a reakcióban semmiféle szerepe sincs az oxigénnek.
Valamint a pontosítás kedvéért: a hőt úgy szokták írni, hogy gyulladási hőmérséklet. Ez anyagonként változik, van olyan, aminek a gyulladásához 1000+ fok szükséges, de olyan is, ami akár szobahőmérsékleten is meggyullad."
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!