Van bármiféle egészségügyi hatása, akár fizikális, akár mentális annak, ha vki nagyfeszültségű vezeték mellett él (pl. vonatpálya)?

Úgy tudom, hogy nincs, vagy nem teljesen van tudományosan alátámasztva, viszont statisztikai adatokból és sok következtetésből az jön ki, hogy van.

Egyébként van olyan szabály is, hogy nagyfeszültségű vezetéktől, transzformátorháztól, stb-től milyen távolságra lehet minimum lakóház (persze nem mindegy az se, hogy milyen vezetékek, milyen trafóház).

Népszerű a kérdés, legalább a hatodik kérdés ugyanerről, a weboldal kicsit kereshetőbb és áttekinthetőbb is lehetne, de szívesen válaszolok ismét, olyan emberként, aki egy kétrendszerű, 120kV-os távvezeték védelmi zónáján belül, sőt, alatta lakik, és BME-n végzett villamosmérnök. :-)

A távvezeték a barátunk.

A vonatpálya egyébként érdekes kérdés, mert egyenfeszültség. Ott a vonatok gyorsításakor, lassításakor van mágneses indukció. Ez nem is vasútnál, mert azért az olyan közel nem lehet, hogy érdemes legyen vele foglalkozni, hiszen a "földrengés" és a zaj még 50m-ről is elviselhetetlen... ez sokkal izgalmasabb nagyvárosban a villamos és troli vezetékei tekintetében... de azért élnek ott az emberek, szerencsére hisztériamentesen.

A vonat egyébként nem nagyfeszültség, csak középfeszültség. A nagyfesz 120kV-nál kezdődik.

A mentális hatásért az ember saját maga felel. Ha valaki elhatározza, hogy fél valamitől, azzal saját magának kell megbírkóznia. Nem kell olyan információkkal terhelnie az embernek magát, ami függőséget okoz...

De nézzük a távvezetéket:

1. miért olyan nagy és ronda a távvezeték?

Azért, mert a villamos energiát messzire el kell vinni. Azért azt sok ember tudja, hogy a teljesítmény az áram és a feszültség szorzata. (P=U*I) Ebből az áramot nehéz átvinni, mert ha túl nagy, annyira felmelegíti a vezetéket, hogy elolvad. Ráadásul emiatt a veszteség is óriási, hiszen az energiaátvitel helyett elfűtöttük a szabadba az erőmű által megtermelt villany döntő részét!

Ezért a feszültséget fel kellett emelni, hogy az áram kicsi legyen! Azaz a veszteség kicsi legyen! Ha ez a távvezeték a környezetére továbbra is olyan hatást gyakorolna, mint amit tulajdonítanak neki, akkor az energiamegmaradást is figyelembe véve továbbra sem lenne hatékony a villamosenergia átvitel! De ez nem így van.

2. milyen hatásokkal van az emberre a villamos áram, ennek milyen mérhető paraméterei vannak?

2.a.: villamos térerősség: kisfeszültségen (konnektor otthon) is mérhető, nem is kicsit, természetesen a távvezetéknek a töredéke. Viszont a villamos térerősség jól árnyékolható, a legszerényebb bármilyen anyagú tetőszerkezet nagyságrenddel (tizedére) árnyékolja helyből, egy rendes ház tetőszerkezete alatt gyakorlatilag majdnem mérhetetlenné válik! De egy egyszerű fa, kerítés, stb. is már komoly hatással van rá. Azaz ha nem közvetlenül szabad levegőn a távvezeték alatt tartózkodunk, nem sok hatása van. Az emberi környezetben előforduló legnagyobb távvezeték Hazánkban 120kV-os. Ennél nagyobb nem fut lakott területen belül! Ezt a legnagyobb távvezetéket vizsgálva, a vezeték alatt kb. 2500V/m a villamos térerősség emberi magasságban. Az emberre 24 órában (teljes életében folyamatosan) megengedett villamos térerősség 5000V/m. Munkahelyi körülmények között (heti 5*8 óra) 10000V/m. Azaz a 24 órás érték felét sem teszi ki. De ilyen távvezeték alatt közvetlenül senki sem szokta az életét leélni... házon belül (a vezeték védelmi zónájában, közvetlenül alatta 5-30V/m mérhető sima mezei fa födém esetén is...) Ilyen ház igen ritka, én egy ilyen ritka házban lakom! A mérési eredmények is sajátok, nem valahonnan vannak... De egyébként benn lakásban simán a lámpa, hosszabbító, stb. környezetében 2-500V/m is mérhető. És nem zavar senkit. És ez így jó! Ja, azt nem írtam, a távvezetéktől 10m-re már szabad téren is alig mérhető valami... és a 120kV-os távvezeték biztonsági zónája 13m! Ezen belül ma már nem lehet semmit építeni. Kívül meg már kvázi mindegy, mert a közvetlen lakókörnyezetünk sokkal komolyabb hatást gyakorol ránk ezen a téren!

2.b. mágneses indukció: no ez már egy fokkal izgalmasabb kérdés. Mert ezt nem árnyékolja semmi (semmi olyan, ami "otthon van"). Ez átmegy a házfalon, akármilyen anyagból is legyen! Viszont ez már az áram függvénye, azaz kisfeszültségen (otthon a konnektor) SOKKAL NAGYOBB mértékben van jelen, mint egy távvezeték által "elszórva". A mágneses indukció a levegőben haladó távvezetéken is azért mérhető, mert a vezetékek egymástól messze vannak, így egy adott pontra a 3 vagy 6 vezeték mágneses indukcióinak eredője nem nulla, hiszen a távolságok és a terhelési szimmetria eredménye. De ugyanez a jelenség a sima 0.4kV-os (konnektor) hálózaton is jelen van, ráadásul nem csak kinn, hanem benn a lakásban is. Sőt, a villamos berendezéseinkben is. Egy fogyasztásmérő (villanyóra) környezetében 100-200uT (mikrotesla) is megvan a mágneses indukció... hány olyan panelház van, ahol a mérőszekrények fala mögött lakás van? Az ott lakók ezt mind kapják! (ha ennyit nem is, de 10-es nagyságrendben...) Az EPH hálózatokon is rendre folyik kiegyenlítő áram (radiátorcsövek, gázvezeték, vízvezeték, csatorna...) ezek önállóan vannak, azaz nincs "visszairány", itt is jelentős a mágneses indukció, 1..20uT is lehet. Ezzel sem foglalkozik senki. Mert nem is kell. A hagyományos katódsugárcsöves TV-k, monitorok már 0.5-2uT mágneses indukciónál úgy remegtetik a képet, hogy az nézhetetlen!

Az emberre megengedett mágneses indukció minden álhírrel ellentétben a sugárbiológiai szabvány szerint 24 órában, az ember teljes életében 50Hz-en 100uT. Munkahelyi körülmények között heti 5*8 órában 500uT.

No, akkor lássuk a "gonosz" távvezetéket! A lakosság környezetében előforduló 120kV-os távvezeték alatt 5.5uT lehet az elméleti maximum mágneses indukció! A házam, ami a védelmi zóna kellős közepén van a vezeték alatt, 0.4-2.2uT a tartomány, amit sikerült mérni (szinte folyamatosan mérve). Ebből az átlag 0.4-1.2uT közé esik, extrém nagy fogyasztásoknál (extrém meleg vagy hideg) ment fel 1.6-2.2uT értékekre. Hol van ez a 100-hoz képest, vagy akár a háztartási gépekhez képest, pl. mezei olcsó asztali ventilátor 1 méteres környezetében 30uT az indukció. Indukciós tűzhelynél 1 méteres környezetben már 10-es nagyságrend, közvetlenül felette több100uT. Porszívónál szintén hatalmas értékeket mérhetünk, kazánok van, fűtésben lévő szivattyúk, stb. A villanyborotván kb. 10000uT. Mégsem halt még bele senki. És a porszívózásba sem. Meg a ventilátor használatba sem. Én már láttam műszaki berendezéseket, sőt tűzjelző központot tönkremenni, tőle másfél méterre használt asztali ventilátortól.

A távvezeték nagy és ronda, de a barátunk. Hogy a WHO miért sorolta "lehetséges rákkeltő" a gyermekek leukémiás vonatkozásában... nos ez inkább a sötétzöldek nyomása, plusz az egész besorolás onnan indult, hogy a villamos térerősség megemelheti a legegő por-koncentrációját, és ez utóbbi okozhatja aztán a bajt. No de kérem, egy város belvárosi részén egy távvezeték környezetéhez képest hányszázszoros is ez a por????

Itt az utcánkban rengeteg nagyon idős és egészséges ember lakik. Rengeteg a gyerek, és akik itt felnőttek, mind egészséges. Pedig itt aztán védelmi zónán belül van minden, mert utólag hozták a távvezetéket a házak fölé...

Bár ugyan nem 50Hz-en, hanem folyamatosan, de a föld mágneses tere 60T, azaz a távvezetéken mérhető LEGNAGYOBB értéknek a 60milliószorosa! Azért ezen érdemes elgondolkodni. Nem összehasonlítható közvetlenül a két mennyiség, de elgondolkodtató...

Nézzük azt a hírhedt svéd és más felmérést a távvezetékek hatásairól. A BME-n a villamos áram élettani hatásai c. doktori képzésben felvehető tárgy keretein belül mind az 5 vizsgálat teljes dokumentációja hozzáférhető (aki keresgél a BME Nagyfesz tanszék honlapján, megtalálhatja, és letöltheti...) szóval a sztori röviden: MEGTIPPELTÉK a távvezetékek terhelését visszamenőleg 30 évre. MEGTIPPELTÉK a hálózati aszimmetriát. MEGTIPPELTÉK a teljes környezet figyelmen kívül hagyásával az egyes területekre gyakorolt hatást, majd a jelenlegi lakosságot nézve (azt nem kérdezve, mióta laknak ott...) csináltak egy statisztikát a népszerű betegségekről. AZAZ EGYETLEN MÉRÉS NÉLKÜL, csupán hasraütés alapján történt a vizsgálat. Mindenki eldöntheti, hogy mennyi hitelt ad neki. Külön érdekesség, hogy 220kV-os távvezeték nem is lehet lakókörnyezetben. A másik érdekesség, hogy 300m-es környezetben végezték a vizsgálatot, holott 50m-es távolságra már a mágneses indukció is alig mérhető, 100m-re meg nem különböztethető meg a környezetünk más berendezéseitől...

És akkor olyan érdekes kérdéseket is megnézhetünk, mint belváros emeletes házak felszálló belső kisfeszültségű gerincvezetékei, a város alatt keresztül-kasul futó 120kV-os,10kV-os mérhetetlen mennyiségű vezetékhálózat, aztán villamos- és trolihálózat, ahol aztén tényleg extrém alacsony frekvencián, ám időszakosan horrorisztikus mágneses indukcióval (gyorsítás, lassítás) mit lehet kezdeni? Ezt nem vizsgája senki, pedig ezekhez képest a távvezeték szinte említésre sem méltó. De azért élnek az emberek a belvárosokban is, és nem hullanak el a villanytól, hacsak bele nem nyúlnak a konnektorba, vagy a sok kontár önjelölt zseni nem köt el valamit, ezzel megölve magát vagy másokat.

Mindenki levonhatja saját maga a következtetéseket, hogy a médiapánikot támogatja, vagy józanul végignézi fizikai és biológiai alapon, hogy a saját környezete mit gyakorol rá, ebben hol helyezkedik el pl. a villamosenergia átvitelre használt távvezeték.