Pontosan hogy fedezték fel a rizsát?

Nyilván az emberek minden környezetükben fellelhető élőlényt megkóstoltak. Amelyikből sok volt és ehetőnek tűnt, azt rendszeresítették az étrendjükbe.

Az őskorban nem volt csomagolt élelmiszar a hipermarketből, így mindent megkóstoltak, mert általában éheztek. Később felfedezték a tüzet, és mivel nem volt internet, ezért ráértek vele játszani - így fokozatosan kialakult az élelmiszerek hőkezelésének a kultúrája is!

"Tehát a tüzet úgy hogy két kő véletelenül sszepattant és akkor lett tűz és így felfedezték."

A tüzet sem 2 kő összepattanásából fedezték fel az ősemberek. A villámok okozta bozóttűzzel találkoztak először. És őrizték, hordozták. Már hosszú ideje használták a tüzet mire megtanultak tüzet gyújtani.

Hát szerintem is inkább az ehető növényekről lehetne érdemlegesebben beszélni, mint pont a rizs felfedezéséről. Rengeteg növényt fogyasztottak korai elődeink amik között voltak zöldségek, gyümölcsök és fűszer- és gyógynövények is. Tényleg az ehetőségének felfedezését talán érdemes nyitva hagyni, mert arra nagyon tippelni lehet, minthogy például megkóstolták és ízlett, és más hasonlóan egyszerű válaszokat lehet rá adni.

A mai rizs növény latin neve "Oryza sativa" (mert van vadrizs, stb), amit 13 000 éve termesztenek, és ennek mára rengeteg változata van. A "The Rice Association" szerint több mint 40 000 féle risz van, amik között persze sok esetben inkább növénytani különbségek vannak.

Néhány főbb fajta:

[link]

És még jobb választék:

[link]

[link]

A mai háziasított rizs nyilván a késői és a mai változat, ami előtt vadrizs féléket már fogyasztottak az őseink és az a nagyon távoli múltban van valahol.

Viszont a zöldségek és gyümölcsök származási helyeiről készítettek egy interaktív térképet, ami itt van. A területek fölé helyezve a mauszt mutatja az onnan származó élelmiszernövényeinket.

[link]

.............

[link]

[link]

Azt a közhiedelmet érdemes még javítani, hogy általában éheztek, mivel a csontozatok nagyon erősek és jóltápláltságot mutatnak. Az egészség is jobb volt a mezőgazdaság előtt, majd a mezőgazdálkodással romlott ez egészségi állapot is. Vadászattal és növény gyűjtéssel az élelmiszer megszerzéséhez szükséges idő is kevesebb, mint a gazdálkodásnál és a mezőgazdasággal az emberek szabadideje is csökkent, többet kellett dolgozniuk.

Az egy régi, az 1980-as évek körüli feltevés volt, hogy a vadászó növénygyűjtő társadalmak élete nagyon rossz és pokoli volt, és a modern kutatások már pont a fordítottját mutatják.

A csontozatok valójában sokkal erősebbek mint a mai embereké, és elemzések szerint az élsportolók erejével rendelkeztek (még nők is!). Szóval az antropológia ma a fordítottját mutatja ki és a mezőgazdasággal több munka volt, csökkent a szabadidő és romlott az egészség és fizikum is.

És általában véve is a paleolit az emberek számára tele van közhiedelmekkel, közkeletű tévedésekkel amiket a mai kutatások már régen túlléptek. Így kérdező a legjobb alapvető tájékozódás az, ha egy "közismert" ismeretről van szó, akkor valószínűleg pont nem úgy volt - és bizony ennyire ilyen a témakör.

És legyen egy tanulmány is hozzá...

United States National Library of Medicine - PubMed

Cím: "A gyűjtögető-vadászó társadalmaknál kevesebb éhínség van, mint a mezőgazdasági társadalmaknál."

Absztrakt

"Itt elemezzük az éhínség gyakoriságát és súlyosságát egy nagy, kultúrák közötti adatbázisban, hogy feltárjuk a megélhetés és az éhínség kockázata közötti kapcsolatokat. Ez az első olyan tanulmány, amely arról számol be, hogy ha az élőhelyek minőségét ellenőrizzük, a vadászó-gyűjtögető embereknek valójában lényegesen kevesebb – nem több – éhínségük volt, mint más megélhetési módok esetében."

/Megj: Nyolc éhínséggel kapcsolódó kritérium alapján vizsgálták, amik a következők.

1. szokásos táplálkozási feltételek és endemikus éhezés

2. rövid távú éhezés előfordulása

3. szezonális éhezés előfordulása

4. éhínség előfordulása

5. az éhínség súlyossága

6. az éhínség fennmaradása

7. az éhínség megismétlődése

8. az éhínség esetlegessége

"Az éhínség gyakoriságának három mérőszáma* szignifikánsan ritkább éhínséget mutatott a vadászó-gyűjtögető társadalmakban, mint a mezőgazdasági társadalmakban: *az éhínség előfordulása, az éhínség tartóssága és az éhínség megismétlődése. "

"A vadászó-gyűjtögetők szignifikánsan ritkábban szenvedtek éhínséget, mint a mezőgazdasági dolgozók a nyolc változó közül ötben (lásd az elektronikus kiegészítő anyagot, az S3 mellékletet a leíró statisztikákért)."

[link]

DOI: 10.1098/rsbl.2013.0853

[link]