A klímaváltozással kapcsolatban mennyire igaz az a teória, hogy a Föld csak addig tud melegedni, amíg az egyre fokozódó meleg hatására annyi víz nem kezd el párologni ... ?

A felvázolt állapot, hogy a bolygó egésze felhőtakaróban legyen, egy hosszú folyamat végén elméletileg elérhető ugyan, de addigra a jelenlegi élővilág jelentős része megsemmisül.

Arról kevés szó esik, hogy a vízgőz is egy erős üvegház hatású gáz, amíg nem alkot olyan vastag, összefüggő felhőtakarót, amelyen keresztül a napfény már nem éri el a felszínt, a víz is a kisugárzást akadályozza (lásd a felhős éjszaka vs derült éjszaka hőmérséklete)

Minél melegebb a levegő, annál több vizet tud megtartani, kicsapódás nélkül, szerencsére vannak a felhős, és a derült területek,. a nőmérséklet különbségek, légnyomás különbségek miatt pedig globális, és lokális áramlatok vannak az óceánokban, és a levegőben is.

Nem azzal van problémájuk a kutatóknak, hogy emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, az igazi probléma a globális méretű áramlások irányainak megváltozása, esetleg leállása.

A földtörténet során periódusokban emelkedett, csökkent a bolygón az átlaghőmérséklet, változott a levegő összetétele, volt, amikor a mostaninál sokkal több volt a légkörben az oxigén, de olyan korszak is, volt, amikor metán felhőbe burkolózott a Föld (pl a perm-triász tömeges kihalási események során)

Sok kutató szerint most zajlik a hatodik tömeges kihalási hullám, amit szintén hajlamosak sokan félre értelmezni.

A tömeges kihalási hullám nem feltétlenül gyors folyamat, évezredek, akár évmilliók is elteltek a múltban, mire egy esemény lezajlott, de az eredménye mindig az volt, hogy az uralkodó életformákat leváltotta egy másik.

Jelenleg csak az óceánok felső vízrétege melegedett valamennyit, de hatalmas víztömegről van szó, kiszámolták, hogy a melegedés hatására, csak a hőtágulás miatt is száz méterekben lenne mérhető a tengerszint emelkedés.

Ez szintén egy nagyon hosszú folyamat lehet, de a kutatók próbálnak évszázadokban, évezredekben is gondolkozni.

A bolygónk időjárását a globális méretű áramlatok tartották egyensúlyban, a szén-dioxid szabályozás biológiai motorjai pedig a trópusi őserdők voltak.

Az említett őserdők kb kétharmada tűnt el nem egészen 100 év alatt.

Azért is fals az elgondolásod, mert a légkör a felhőkkel együtt elég ritka gáz, amely csak korlátozottan tud vízpárát felvenni, így az infravörös, uv és egyéb elektromágneses sugárzásnak csak egy részét tudja visszaverni, vagy elnyelni, jelentős része áthatol a légkörön, akár felhős, akár nem.

A felszín elnyeli ennek a hőnek a nagyobb részét, majd kisugározza de már gyengébb energiatartományban, így ennek nagyobb része verődik vissza a légkörről (és a felhőkről). Az energiatartomány a hőfokból következik, nyilván a nap sugárzása nagyobb hőfokkal történik, mint a földfelszíné, amely 100 °C-nál ritkán nagyobb, ezt pont a nedvesség tudja lehűteni, mert valamennyi víz mindenhol van, a talajban is, vagy a levegőben, amely gőzzé alakulva a felmelegedő felülettől elvonja a hőt.

Kicsit bonyolult a felhőképződés, de egyenlőre egyensúlyban van, bár egyenlőre az üvegházhatású gázok kis mértékben emelik a bolygó globális hőmérsékletét, de az egyensúly mindig kialakul valahol. Ha van Powerpointod, akkor tekintsd ezt meg:

[link]

ami a felhők képződéséről szól. Az egyik lényege, hogy a különböző légrétegi magasságokban más a légnyomás, illetve a légsűrűség, ezért a felsőbb rétegbe jutva a légrészecskék kitágulnak és ezzel lehűlnek, ami által egy ponton kondenzáció nélkül is kicsapódik a víz - kifagy a levegőből. Így a felhő megszűnik

Aztán a Föld hőmérséklete első sorban a Naptevékenységtől függ, amiben van egy ciklikusság. Jelenleg a fő hőingadozás ugyan az üvegházhatás miatt van - és nekünk ez bőven elég -, de évmilliár(ok) múlva a Napunk aktivitása megnő és ezzel a bolygónk hőmérséklete is eléri majd a 900-1000 °C-t és akkor is kialakul majd egyensúlyi állapot, csak teljesen más alapokon, mert nem mindegy, mennyi a beeső és az elnyelt, vagy visszavert energia aránya.

Az öngerjesztő és megszaladt üvegházhatásról van egy kicsit 'iskolás', de cserébe jól érthető előadás, javaslom tekintsd meg:

https://www.youtube.com/watch?v=YcX1NwWhytw

#1

A válasz nagy részével egyetértek (főleg annak a jelentőségével, hogy a vízpára is üvegházhatású), de ez az állítás nekem kissé túlzásnak tűnik:

"Jelenleg csak az óceánok felső vízrétege melegedett valamennyit, de hatalmas víztömegről van szó, kiszámolták, hogy a melegedés hatására, csak a hőtágulás miatt is száz méterekben lenne mérhető a tengerszint emelkedés."

Már az alapján is túlzásnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a tengerek átlag mélysége kb. 3700 méter, azaz ahhoz, hogy az állításod igaz legyen, jó néhány százalékkal kéne kitágulnia a víz térfogatának a melegedés hatására. Ennél a víz hőtágulása jóval kisebb:

[link]

Az alábbi linken például ezt írják:

"Például 1 °C-os melegedés a trópusi óceán felső 100 méterében kb. 3 cm-rel növeli meg a helyi tengerszintet."

[link]

Nyilván ez csak egy elég korlátozott melegedés, de ha átszámoljuk az óceánok teljes mélységére (37x szorzó), és teljes óceánra (fogalmam sincs, mekkora részt tekintenek trópusi óceánnak, de legyen mondjuk 5-10x szorzó, bár én inkább valamivel alacsonyabbra tippelnék), akkor is az jön ki, hogy a globális óceán hőmérsékletének 1 °C-al való emelkedése kb. 5,5-11 °C-al növeli a globális tengerszintet. Azaz (valószínűleg túlzó becsléssel) az jön ki, hogy legalább 9 °C-al kéne növekedni a tengerek átlaghőmérsékletének ahhoz, hogy elérjük a 100 m tengerszint növekedést, nem hogy a többszázat.

Egy másik megközelítés: a (légköri nyomású) folyékony víz legnagyobb (4 °C) és legkisebb (100 °C) sűrűsége között kicsit több, mint 4% az eltérés. (Azaz maximum ennyi a légköri nyomású tiszta folyékony víz hőtágulása.)

[link]

[link]

Ez alapján egy durva becslés, hogy a maximális tengerszint emelkedés a jelenlegi átlagmélység kb. 4%-a lehet. Ami kb. 150 m. (Pedig elég extrém esetet feltételezek: 4 °C-ról 100 °C-ra való hőmérséklet növekedést.)

Természetesen ez a becslés egy csomó mindent nem vesz figyelembe: a tengeri víz nagy része nem légköri nyomású, nem számoltam az oldott só hatásával, nem vettem figyelembe, hogy az emelkedő tenger egyre jobban szétterül., stb.

Abban mindenesetre egyet értünk, hogy a tenger hőtágulásának is fontos szerepe van a tengerszint növekedésében, de ahogy írtam, nekem az általad írt adat kicsit nagynak tűnik.

#4

A tengervíz hőtágulása azért okoz nagyobb vízszint emelkedést, mert a víz nem csak mélységben, magasságban tágul, hanem minden irányban és a 'keresztben-hosszában' való irányokat már nem ezer méterekben, hanem ezer km-ben is mérhetjük akár, ami függ a felmelegedett vízfelület nagyságától.

A partokon ezért egy felfelé történő vízszint emelkedés jelentkezik egészen addig, amíg az emelkedés következtében az óceán ki nem árad a partra, de ha megint akadályba ütközik, akkor megint emelkedni kezd a vízszint, mivel nem tud oldalra terjeszkedni.

#5

Térfogati hőtágulással számoltam...

#8

A Vénusz bolygó jelenlegi hőmérséklete a Nap jelenlegi aktivitása miatt annyi, amennyi és ez nagyjából a Földre is érvényes.

Amennyiben a Nap aktivitása jelentősen nő, akkor a bolygók hőmérséklete is ezzel egyenes arányban változik majd.