Miért kötött a Hold tengelyforgása a keringési időhöz?

Ahogy a második írja.

Az árapálysúrlódás miatt. A Föld is folyamatosan lassul, csak neki logikusan kicsit több idő kell, de egy idő után a Föld is beáll(na) a Hold irányába. (mármint az egyik fele persze :))

Eléggé leegyszerűsítve: A Föld Holdhoz közeli része (főként a víz, de valamennyire a szárazföld is) megemelkedik. Közben a Föld folyamatosan forog, tehát ez a tömegtöbblet (a "dudor") is elfordul, de a Hold gravitációja ezt nyilván igyekszik visszahúzni. Ez természetesen folyamatosan zajló folyamat, tehát a Földre folyamatosan hat egy ilyen forgás lassító erő... addig amíg be nem áll a kötött forgás...

Remélem érthető, és nem egyszerűsítettem le nagyon.

Ui.: Egyébként hosszútávon a Nap is beleszól a dologba, úgyhogy 3-as rendszerről van szó.

Szó sincs véletlenről!

Az egyenetlen tömegeloszlás miatt van ez a hatás. Jól írta a második hozzászóló, ha sok idő áll rendelkezésre, akkor előbb utóbb a közel keringő égitestek keringése és a bolygó forgása kötötté válik. Ez csak idő kérdése. Olyannyira hogy a Föld tenegelykörüli forgása és a Hold keringése is idővel kötötté válik!

A megértéshez tegyük fel, hogy van egy egybefüggő nagyobb tömeg egy bolygó egyenlítője környékén, és ennek az egybefüggő tömegnek nagyobb a sűrűsége. Könnyen belátható, ha a tengelykörüli elfordulása során ez a tömeg "előresiet" a keringő égitesthez képest (azaz a tengelyforgás gyorsabb, mint a kísérő keringése), a keringő test a tömegvonzásával igyekszik fékezni a forgást (nyomaték alakul ki az egyenetlen tömegeloszlás miatt). Illetve a tömeg igyekszik gyorsítani a kísérőt a keringése során. A másik nem elhanyagolható hatás a kialakult árapályhullámok fékező hatása, de nyilván ilyen hatás csak ott létezik ahol van számottevő folyékony tenger óceán a felszínen.

maci