Lehetséges, hogy a török és finnugor népek közös eredetűek?

Ha a népeket azonosítjuk az általuk beszélt nyelvvel, akkor nem csak lehetésges, hanem nagyon valószínű (a ma ezeket a nyelveket beszélő népek genetikai eredet a nyelvek eredetétől azonban teljesen független lehet, és ezért külön is kell vizsgálni). Ezek a nyelvek (az indo-európai, dravida és a kartvél és más nyelvekkel együtt) mind a nosztratikus alapnyelvből alakultak ki, a nosztratikuson belül szokás még elkülöníteni egy eurázsiai csoportot (indo-európai + uráli + altaji). Ezen belül az urál-altaji nyelvek jóval közelebb állnak egymáshoz, mint az indo-európai nyelvekhez.

A magyar nyelv helye érdekes kérdés. Ha objektíven megvizsgáljuk az alapszókincset (pl. 207 szavas Swadesh-lista), annak legtöbb szava közös az uráli és altaji nyelvekkel is, de olyan szavak is vannak benne, amelyek gyakorlatilag a nosztratikus ősnyelv óta változatlan formában vannak jelen a mai magyar nyelvben.

Az, hogy a a magyar eredendően finnugor nyelv, csak török behatás érte a későbbiekben, az azért nem valószínű, mert az alapszókincsünk nem áll közelebb az uráli, mint az altaji nyelvekhez. Ha viszont a magyar eredendően finnugor nyelv lenne, akkor az alapszókincsünknek egyértelműen csak a finnugor nyelvekkel kellene rokonságban állnia, a török nyelvekkel rokonítható szavaknak pedig kizárólag az alapszókincsen kívüli szókicsben kéne lenniük. Ehhez képest az alapszókincsünk kb. félúton van az uráli és az altaji nyelvek között (így az összekötő kapocs nagyon találó kifejezés), így a finnugor nyelvű népekkel sem állhatunk közelebbi rokonságban, mint a török nyelvű népekkel. Viszont a törökökkel sokkal későbbi időpontig együtt éltünk vagy érintkeztünk, erre utal az a tény, hogy a nomád kor szavai már csak a török nyelvekkel mutatnak rokonságot, a finnugor nyelvekkel viszont már nem.

A nyelvészeti paleontológia csak igen pontatlanul és óvatosan használható az őshaza helyének becslésére. A nosztratikus őshaza valószínűleg itt lehetett a Kárpát-medence környékén, innen a későbbi uráli nyelvű népek inkább északra és keletre, az altaji nyelvű népek keletre és délre, az indo-európai nyelvű népek pedig sokfelé húzódtak. A magyar nyelv őseit beszélő népek a Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig elterülő területen bárhol élhettek, aztán végül több hullámban visszatértek a Kárpát-medencébe (de lehet, hogy egy részük soha el sem ment innen). Az időpontok még bizonytalanabbak, mert a nyelvek változásának sebessége nem írható le egy adott dinamikával, nyelvenként és szavanként is igen változó lehet. A finnugor népektől pl. valószínűleg már legalább 6000 éve elkülönültünk (valószínűleg a török népek őseitől szintén akkor válhattunk szét, mint a finnugor népektől, de a törökökkel később újra találkoztunk). A nosztratikus alapnyelv meg még ennél is sokkal régebbi De hogy azt hol és mikor beszélték, ma már lehetetlen pontosan megállapítani.

Igen, lehetséges. Régen úgy is hívták őket, hogy ural-altaji nyelvcsalád. Ma ugyan ez kevésbé elfogadott, de megcáfolva sincs.

[link]