Ha Hitler nem támadja meg a SZU-t, akkor a SZU megtámadta volna? És meg tudta volna tartani a leigázott európai területeket?

Nem mivel Sztálin nyert a szerződéssel, amit Hitler utólag megszegett.

Hitler tényleg nagyot hibázott a SZU megtámadásával, mivel azt lehetetlen elfoglalni az időjárási viszonyok miatt.

Hiteles forrás, a Goebbels naplója c. könyv.

A SZU fegyverkezése, és katonapolitikája egyértelműen arra utalt, hogy európai hódításra készült.

Az afrikai front megnyitása után Sztálin alig várta, hogy Németország meggyengüljön, és szétforgácsolódjon.

A becsültnél 3X nagyobb szovjet fegyverkezés már a 30-as évek végén megkezdődött (lövegek, harckocsik, repülőgépek fejlesztése, építése).

Ha Hitler nem támadja meg a SZU-t, akkor a fegyverkezés befejeztével belép a háborúba, és "felszabadítja" a meggyengült európát.

Azzal, hogy megtámadták, a hadiipart a hátországba szorították, de a fegyverkezést már csak lelassították (tévesen mérték fel a helyzetet, de nem volt más választásuk).

Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a hatalmas veszteségek után még a SZU megszállta Európa nagyobbik részét.

Hitler nem akart seregeket hagyni a SZU-ban, hanem anti-bolsevista bábkormányt akart hatalomra juttatni.

A haditerv az volt, hogy megsemmisítő villámcsapást mér a szovjet hadianyagra, a gyárakra, az olajra, és hadizsákmányként használja fel.

A haditerv az első megtorpanáskor elbukott.

A haditerv 1933-ban elbukott.

A weimari köztársaságban létrejött az a közeg, amely egy olyan karaktert, mint Hitler, el fog juttatni a hatalom legmagasabb régióiba. Csakhogy ilyen emberek a sikereik hatására nem józanul gondolkodnak, hanem úgy képzelik, egyre legyőzhetetlenebbek. Nem szabad visszavetíteni arra a korra azt, ami utólag megfontolható.

Hitler eredeti elképzelése a világ minél teljesebb meghódítása volt. A sorrend nagyjából adott volt, először Európa, közötte főleg Anglia, egyrészt a közeli fenyegetés miatt, másrészt a bukott birodalom gyarmatai önmaguktól az ölébe hullanak. Így megkapja Afrikát, ezt készítették elő a Földközi tengeri hadműveletek. Afrikából a Sínai félszigeten át Törökország, innen lehetett volna utánpótlása a következő lépéshez, a Szovjetunióhoz. Az alapstratégia szerint fokozatosan kell felmorzsolni Európát, hogy a hódítással járó többlet erőforrásigény mindig rendelkezésre álljon, ugyanakkor olyan politikát folytatni, hogy minél kevesebben akarják őt megtámadni. Ennek része volt a Molotov- Ribbentrop paktum is.

Amivel nem számolt, mert nem voltak tapasztalatai és ismeretei.

- Anglia bevételéhez nincsenek technikai lehetőségei, a partraszállás lényegesen nehezebb és veszélyesebb hadművelet, mint gondolta.

- Angliának évszázados tapasztalatai voltak világbirodalmak mozgatásához és irányításához. A zsenialitás kevés a megfelelő technikai lépések kiszámításához.

- Angliát gyarmatai elvesztésével olyan hátrány érte volna, ami ellenében semmi sem drága. elképesztő belső tartalékokat lehet mozgósítani ilyen indítékkal.

- A franciák nemcsak megalkuvó, de nacionalisták is. Némi habozás után simán összefognak az ősi ellenséggel (Anglia), ha ez a tét. Lásd De Gaulle afrikai kormánya.

Emiatt a lendület rendkívüli mértékben lelassult, az pedig elemi dolog, hogy a harci morált csak a sikerek tarthatják fenn. A Szovjetunió megtámadása nem rossz döntés, hanem kényszer volt. Nem lehetett máshol sikereket elérni. A seregek eloszlása is ezt mutatja. A déli túlsúly a Kaukázus (és az olajmezők) elfoglalása után onnan támogatni a meghiúsult Máltai támaszpont helyett Afrikát.

Ilyen karakterű ember hatalomra jutása törvényszerűen hordozza magában a bukását. Egyébként helyes stratégiáját nem tudja végrehajtani a forráshiány miatt, amely a sikeres előrejutás feltételei és a technikai végrehajtás sebessége közötti ellentmondás miatt mindenképpen bekövetkezik. A kérdés mindössze annyi, hol, és mikor következik a bukás.

Sokkal előbb lehetett volna, ha egyfelől Anglia nem úgy áll a világpolitikához (ahogy most is ez a fő dilemmája), másfelől Sztálin nem annyira ostoba, hogy 1937-ben szó szerint lefejezze saját katonai vezetését (na igen, ha fél a puccstól). Új vezetés megteremtése pedig több év, ezért kellett a paktum is. És ezt mindkét fél tudta.

Ha Hitler nem hoz össze egy európai háborút, akkor a Szovjetunió sem merte volna soha betenni a lábát egyetlen európai ország területére sem. A Molotov-Ribbentrop paktum és titkos jegyzőkönyve volt az, amely megnyitotta a kaput a szovjetek előtt nyugat felé. Sztálinnak egy nyugat-európai háború védőernyője kellett ahhoz, hogy a németek által neki átengedett területeket birtokba vehesse.

Sztálin 1939 augusztusában arra játszott, hogy érdekében áll a németek és a franciák, angolok közötti háború előidézésében segédkeznie, mivel hosszú évekig elhúzódó nyugati háborúra számított, amely kellőképpen legyengíti majd mindegyik érintett felet, s így aztán a tönkrement Európa könnyedén a szovjetek ölébe hullhat majd. Sztálin azonban rémülettel tapasztalta 1940 nyarán, hogy az elképzelései hiú ábrándnak bizonyultak, a németek négy hét alatt legázolták magukat a franciákat is, Anglia pedig az összeomlás szélén álott.

Az egyértelműen megállapítható, hogy 1940-41 folyamán Sztálin semmiféle németellenes hborúra nem készült, nem készülhetett, egyáltalán semmiféle komoly háborúra nem volt felkészülve. Egészen 1941. június 22-éig arra törekedett, hogy a Berlinnel fennálló szövetséget mindenáron fenntartsa, mert tudta, hogy egy német támadás katasztrofális következményekkel járna a Szovjetunió számára. Ez aztán 1941-ben így is lett.

08:48

"Hitler eredeti elképzelése a világ minél teljesebb meghódítása volt. "

Ez egy utólagosan Hitler köré épített legenda. Hitlernek semmiféle hosszú távú stratégiája nem volt, semilyen világmeghódításra. A lépései általában ad hoc döntések, hirtelen húzások voltak, többnyire az ellenfelei hibás lépéseire reagált.

A külpolitikájának egyetlen sarkalatosabb pontja volt, ez pedig az, hogy Németországnak nem Nyugat-Európa ellen, nem a gyarmatok visszaszerzése érdekében kell politizálnia, hanem Kelet- és Közép Európa irányában kell terjeszkednie. De, hogy ez a terjeszkedés, mikor, milyen formában és hogyan megy majd végbe, ezt maga Hitler sem tudta pontosan.

"A Szovjetunió megtámadása nem rossz döntés, hanem kényszer volt."

Hilter a Szovjetuniót valójában nem a keleti élettér, hanem Anglia térdre kényszerítésének a szándékával támadta meg, mivel azt hitte, Churchill azért nem teszi le előtte a fegyvert, mert titokban a Szovjetuióval kötendő németellenes szövetségben bízik. Ha kiüti Moszkvát, London is az ölébe hull - így képzelte el Hitler.

"Ha Hitler nem támadja meg a SZU-t, akkor a SZU megtámadta volna?"

Nem. Csak öszeesküvéselmélet-hívők és szenzációhajhász dilettánsok állítják, hogy igen.

"Szerintem a legostobább döntés volt, hogy nekiment a Szovjetuniónak."

Nem, a legostobább döntése az volt, hogy kirobbantotta a háborút. A SZU megtámadása abban a pillanatban kényszerlépés volt még akkor is, ha voltak előzetes tervek a keleti terjeszkedésre.

A héborút pedig kénytelen volt kirobbantani, mert különben előbb-utóbb államcsőd következett volna. Hitlernek olyan volt a politikája, hogy abból nem jöhetett ki jól. Az ördögi persze ebben az volt, hogy a bukása során magával rántott még 50 millió embert.

08:48

"A Szovjetunió megtámadása nem rossz döntés, hanem kényszer volt. Nem lehetett máshol sikereket elérni. A seregek eloszlása is ezt mutatja. A déli túlsúly a Kaukázus (és az olajmezők) elfoglalása után onnan támogatni a meghiúsult Máltai támaszpont helyett Afrikát."

A másik szempont: délen elfoglalni Ukrajnát és az Észak-Kaukázust, és ezzel javítani a német élelmiszer-ellátást. Ugyanis Hitlerék viselkedésének az egyik legfontosabb mozgatórugója a saját korábbi tapasztalatuk volt, közelebbről a blokádtól való rettegés az I. vh. tapasztalatai alapján. Alapelv volt, hogy Európában "utoljára a németek fognak éhezni".

"Sztálin nem annyira ostoba, hogy 1937-ben szó szerint lefejezze saját katonai vezetését (na igen, ha fél a puccstól)."

Sztálin ellen nem is volt katonai puccs, Hitler ellen viszont volt. Szerintem a történelem nem igazolja, hogy Sztálinnak ez a döntése ostoba volt. Hitler sem így vélte a háború vége felé.

19:37

Forrás: Rezun?

Hitler mindenképp hibázott a SZU elleni hadjárattal. Ezt ő maga is felemlegette a bunkerban.

Sztálin nem támadta volna meg, legalábbis 41-ben biztos nem. Sztálin napokig bezárkózott a dácsájába a támadás híre után néhány nappal ezt követően.

Érdekes, mert a szovjetek nemhogy teljesítették, hanem TÚL!! teljesítették a nácik számára kiszabott szállítmányokat. Jún. 23án a támadás hajnala előtt még éjjel 2 körül jól megrakott vagon ment át a szovjet-német határvonalon.

Molotov, Sztálin Hitler kegyeit kereste, szinte az utolsó pillanatig.

Sztálin nem foglalkozott Churchill figyelmeztetésével ami már nyilvánvaló volt hogy támadni fognak a nácik.Ezt kaptialista cselnek, ármánynak titulálta. Úgy gondolta Hitlert és őt akarják összeugrasztani a nyugatiak.

Stalin paranoiás bűnöző volt (igen, bandavezér volt, vonatokat fosztott ki, ez a kistílűség egész államférfiúi tevékenységére igaz volt) mikor Molotov és néhány tiszt megjelent a dácsában, sztálin "összeomlása" idején, azt hitte letartóztatják.

Sztálin félt a németektől, csodálta őket , főleg Dolfot. Évekkel a háború után is emlegette, "ha ők össszefognak senki nem állt volna ellen". Ez igaz.

Hitler támadása mögött Anglia állt, bízott benne ha kiütik a szovjeteket, akkor Anglia békét kér. Ez volt a lényeg. Másrészt Hitler ideológiája is jelen volt nem véletlen, hogy Hitler arról beszél, h mennyire "fellélegzik" hogy véget ér ez a színészkedés a kommunistákkal.

Átverték az egész világot a paktumukkal, elódázták 2 évre a világ tétjéről szóló háborút.