Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Beszélhetünk ismeretek inercia...

U. Xorter kérdése:

Beszélhetünk ismeretek inerciarendszeréről?

Figyelt kérdés

Tehát nem mechanikai vagy fizikai inerciarendszer (angolul: inertial frame of reference), hanem ami logikailag formalizálható állításokat, mondjuk modelleket, hipotéziseket, de akár hiedelmeket vagy közéleti narratívákat tekint alkotóelemeknek. És ahogy a logikának sem az a dolga, hogy egyes premisszákról eldöntse igazak-e, úgy itt is csak az "inerciarendszerek" közötti átjárhatóság, a különbségek és az univerzalitás lenne vizsgálva. Egy közérthető példa: szinte minden narratíva igaz-hamis igazságértékekre támaszkodik, és nem kezeli igazságérték szintjén a paradoxonokat, vagy ha igen, nincs konszenzus hogy terjesszük ki rájuk a logikai műveleteket. A Fuzzy logika kínál egy átmenetet az igaz-hamis dualitásra, de a paradoxonokat ez sem oldja meg. Számtalan aspektust lehetne említeni a közéleti kijelentésekkel kapcsolatban kezdve a forrásellenőrzéstől az ellentmondó információk vagy információforrások kezelését, stb.

Szóval mik az ismeretelméleti inerciarendszerek univerzális tulajdonságai? Egyáltalán mik azok a tulajdonságok, amiket van értelme összehasonlítani? És hogy viszonyulnak ezek a rendszerek egymáshoz?

És persze a legfontosabb kérdés: van-e abszolút inerciarendszer? Vagy legalább bármi, ami abszolút minden inerciarendszerben?



máj. 5. 16:48
 1/5 A kérdező kommentje:

A kérdés abból indult ki, hogy úgy igazándiból senki sem ostoba, és amit gondol, állít, ír vagy tesz, azt a rendelkezésére álló információk, a maga logikája és céljai alapján teszi. Attól, hogy egymásnak ellentmondunk, vagy akár a tanult évek alatt saját magunknak is, még a másik ember is lehet ugyanolyan korrekt, mint mi - bármit is jelentsen ez.

Formalizálható-e az emberek világképe, a narratívák, a modellek/hipotézisek, logikák, beleértve a kijelentésekhez rendelt értékeket (pl. binárisan: vagy igaz vagy hamis), a következtetési módszert (logikai következtetések helyessége, pontossága, ellentmondás esetén stratégiák), stb.? Mindezt összefoglalva és a lényegtelen dolgokat elhagyva episztemológiai inerciarendszer. Van ilyen?

máj. 5. 17:05
 2/5 anonim ***** válasza:
Akar ertelmes is lehetne a kerdes ha nem te tenned fel. Ez szerintem tarsadalmi szint nem matek kerdes.
máj. 5. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

Legyünk őszinték. Mi előítéletes tudománynerdek vagyunk. Rejcsd el a nevet és kész amúgy Az általad felvetett témakör nagyon érdekes és összetett. Az "ismeretelméleti inerciarendszerek" fogalma valójában egy metaforikus kifejezés lehet, amely a tudás és a gondolkodás strukturális és funkcionális jellemzőire utal. Ezen rendszerek közötti átjárhatóság, a különbségek és az univerzalitás vizsgálata valóban fontos lehet az ismeretelméletben és a filozófiában.


Az ismeretelméleti inerciarendszerek egyik tulajdonsága lehet az elfogadott logikai és episztemológiai alapelvek, amelyek határozzák meg, hogy milyen módon értékeljük és strukturáljuk az ismereteket. Például, ahogyan említetted, a klasszikus logika igaz-hamis dualitása lehet az egyik ilyen inerciarendszer, míg más megközelítések, mint például a Fuzzy logika, vagy a dialektikus logika, eltérő alapelveken nyugszanak.


A közéleti narratívák esetében az ismeretelméleti inerciarendszerek közötti különbségek és átjárhatóság lehet a narratívák mögötti logikai és értelmezési keretekben rejlik. Például, egy adott politikai narratíva lehet, hogy bizonyos logikai elveket vagy axiómákat vesz alapul (például a politikai párt prioritásait), míg egy másik narratíva más alapelveken nyugszik.


Ami az abszolút inerciarendszert illeti az ismeretelméletben, ez egy kérdésesebb terület lehet. Az ismeretelméletben nincs egzakt megfelelője a fizikai inerciarendszer fogalmának, amelyben a mozgás relativitásával és a fizikai törvények általánosságával foglalkozik. Az ismeretelméletben az abszolút inerciarendszer fogalma inkább arra vonatkozna, hogy van-e olyan alapvető vagy minden ismeretelméleti keretben elfogadott alapelv vagy igazság, amely minden más keretben érvényes lenne. Egyes filozófusok és gondolkodók vélekedhetnek arról, hogy bizonyos alapvető logikai vagy episztemológiai elvek abszolút érvényűek lehetnek, míg mások szerint az ilyen abszolútumok nem léteznek, és minden ismeretelméleti keret csak a maga kontextusában értelmezhető. Ez egy olyan terület, ahol a filozófiai vita folyamatos és sokszor nem lehet teljes megállapodásra jutni.

máj. 5. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

OFF:

Már megnyitás előtt kitippeltem, hogy ki írhatta ki a kérdést. Talált - süllyed!


Utólagos elemzés alapján viszont képtelen vagyok rájönni, hogy miből szúrtam ki a dolgot. Talán létezik valamilyen természetfeletti hatodik érzék, vagy gyakorizós tisztánlátó készség?

máj. 5. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 MDaniel98 ***** válasza:

"És persze a legfontosabb kérdés: van-e abszolút inerciarendszer? Vagy legalább bármi, ami abszolút minden inerciarendszerben?"


Szerintem nincs.

máj. 6. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!