Miért nem Pécsen, hanem Pécsett? Miért kettő t-vel írjuk, miért nem n-el?

Hehe, régóta vártam erre a kérdésre... :)

Nos, azért Pécsett, és nem Pécsen, amiért "itt" vagy "ott", nem pedig "in" vagy "on", esetleg "iben" vagy "oban". Ez most hatalmas hülyeségnek hangzik, de nem az.

A két t a magyarban egy locativus nevű eset elcsökevényesedett maradéka. Ezt egy helyhatározós esetnek kell felfogni, kb. ugyanazt jelentette, mint a -ban, -ben toldalékokkal jelölt eset. Miután azonban a nyelvek nem szeretik alapból, ha valamit két, egymással teljesen ekvivalens módon ki lehet fejezni, az egyik esetet általában száműzik. Ezt most megpróbáltam nagyon-nagyon egyszerűen leírni, minden nyelvészkedés nélkül.

Nomost, miután a locativusnak egy kicsit szűkebb volt a jelentésköre, mint a helyhatározós esetnek (csak létező helyekre lehetett használni), célszerű volt ezt hanyagolni, így az évszázadok során elkezdett redukálódni a használata. Megmaradt azonban néhány alapvető szóban: itt, ott, sok helyütt, stb. Ebbe a kategóriába tartoznak egyes városnevek: Pécsett, Győrött, Vácott, stb. Ezeknél valamiért a mai napig masszívan tartja magát a locativus úgy, hogy az anyanyelvi beszélő nincs is tudatában, miért is használja. Az utóbbi években/évtizedekben kezdett el ingadozni a nyelvhasználat itt is (törvényszerűen) a helyhatározós eset javára, ezért sokan már így mondják: Pécsen, Győrben, Vácon.

Én magam nyelvészként azt valószínűsítem, hogy legkésőbb egy évszázad alatt teljesen eltűnik a településnevekből a locativus-rag, az egyéb esetekben (itt, ott, amott) viszont megmarad.

Sziasztok!

Első (nyelvész) válaszoló vagyok: köszi, hogy így kiálltatok mellettem. Sajnos buta emberek mindig is voltak, nem kell velük foglalkozni, engem sem érdekel, ha valaki lepontozza az egyébként jó válaszomat pusztán azért, mert nem tudja, mi az, hogy locativus. :P

És nem, nem "pesti urizálás" a locativus-használat, teljesen helyes, csak éppen a nyelvi fejlődés alapvető tendenciáival ellentétes irányba mutat. Ez kb. annyit jelent, hogy ma még helyes, de 100-200 év múlva már régies, elavult forma lesz, senki sem fogja használni. Pont úgy, ahogy ma sem használjuk már az egyszerű jövő időt (-d raggal, pl. leend, váland, stb.), holott a reformkorban kimondottan ajánlott volt ezzel helyettesíteni a szintetikus jövő időt.

Kérek azért mindenkit: mielőtt haszontalannak ítél egy választ, legyen szíves gondolkodni egy csöppet, ha pedig erre képtelen, inkább ne fejtse ki véleményét a témában! Köszönöm!