Ezeknek szavaknak mi a szófaja?

BM, tudom, nem vagy hivatásos nyelvész, szal nem kötözködésből, inkább csak infó: nem nagyon használtatik már a "beálló melléknévi igenév" terminus, helyette inkább: "-andó/-endő képzős melléknévi igenév".

Amúgy absz. egyetértek az általad írottakkal.

Komolyan? Köszönöm, ezt tényleg egyáltalán nem tudtam. Azt már észleltem, hogy az alanyi/tárgyas igeragozásommal már őskövölet vagyok (ma már határozatlan/határozott), de ezt a melléknévi igeneves trükköt még nem ismertem, köszi.

(Mondjuk az tényleg mókás, hogy folyamatos melléknévi igenév volt a "beálló melléknévi igenév" elnevezésében... :-) De nyilván nem ezért módosították, hanem mert – azon túl, hogy hülyén hangzik – mégcsak nem is fedi le pontosan, hogy mi mindent képes jelenteni az -andó/-endő.)

A többi két fajtának megmaradt a neve?

És ezt az új elnevezést nem tudtá(to)k (;-) volna valami használhatóbbra faragni? Elképzelem a nyelvtankönyvben a fejezetcímet:

"-Andó/-endő képzős melléknévi igenevek"

Szép. :-)

(OK, lehet elé tenni névelőt, tudom.)

A folyamatos melléknévi igenév terminus még inkább használatos, de helyette is jobb -ó/-ő képzős mn.-i igenevet mondani.

Az, hogy az egyetemi leíró nyelvtanban mi van, meg az iskolai tankönyvekben, az két külön dolog. Utóbbival kapcs.-ban nem vagyok képben. :)

**

Ja, és hogy ne legyek off: a jövendő kettős szófajú, természetesen főnév is, nem csak mn.-i igenév.

Szeretnék a "halva" szóhoz egy apróságot hozzáfűzni.

Általános esetben (a halni igéből képezve) határozói igenév. De mint Erdélyben élő, tudok egy halva nevű ételről is, román specialitás (vagy talán török eredetű? Őszintén nem tudom), és úgy gondoltam, megjegyzem, egyszer egy osztálytársam ezt jelölte meg felmérőben, és elfogadták, mivel, bár a tanárnő nem erre gondolt, valóságos és helyes.

Itt: Határozószó.

Bumm: Indulatszó, legalábbis ezt írnám, de én sem vagyok nyelvész.

Egyén: Főnév.

Ki: Névmás, így, ebben a formában vonatkozó. Ha van utána kérdőjel (ami ez esetben nincs), akkor kérdő.

Néhány: Határozatlan számnév.

Jaj: Indulatszó.

Ami a beálló, vagy, ha úgy tetszik, -andó/-endő képzős melléknévi igeneveket illeti, ismét lenne hozzáfűznivalóm, nem tudom, csak az egyszerűség kedvéért tanították-e nekem másképp is, vagy mert régimódi a tanárnőm, vagy bármilyen más okból, de annak idején nálunk megengedték a "jövő idejű melléknévi igenév" kifejezést is, hasonlóan a folyomatost (folyamatosat?) jelen idejűnek, a befejezettet pedig múlt idejűnek is neveztük. Nem tudom, jelenleg mennyire használt/megengedett/elterjedt, mindenesetre gondoltam, megjegyzem.

Szerintem a "bumm" inkább hangutánzószó.

Pp, hogy képben legyél:

[link]

Bár azt nem tudom, mikor frissítették utoljára az oldalt.

(Azt meg főleg nem, mi áll a "pártunk és kormányunk" egyik legújabb agymenésének következtében született "kísérleti tankönyvekben".)