Tudnátok nekem többszörösen összetett szavakat írni?

vasútállomás, rendőrkapitány, rendőrhadnagy, gépkocsijavítás, tankönyvkiadó, tankönyvcsomag, fényképelőhívás, testsúlykontroll, fogínyvédelem, állóképességteszt

tornász-világbajnokság, játékfilm-bemutató, közvélemény-kutatás, kézilabda-bajnokság, idegennyelv-ismeret, vízvezeték-szerelő, autóbusz-vezető, minőség-ellenőrzés

(Hat szótagig egybeírandók, afelett külön.)

Akkor már lehetne inkább "szóösszetétel-gyűjtemény" is, nem? :D

Az enyémek közül pedig rendőrfőkapitány, rendőrfőhadnagy, személygépkocsi-javítás.

Bár itt nem az volt a lényeg, hogy minél hosszabbak legyenek. :)

Ja, és ha már úgyis itt vagyok, akkor a kérdezőnek: szívesen. :)

> Akkor már lehetne inkább "szóösszetétel-gyűjtemény"

> is, nem? :D

Akár. Sőt, akkor már "bolondítsuk meg" egy kis mozgószabállyal: többszörösszóösszetétel-gyűjtemény :-)

(vagy többszörösenösszetettszó-összeírás, hogy az eredeti megfogalmazásnál maradjunk :-)

> Az enyémek közül pedig

mármint "enyéim"

> rendőrfőkapitány, rendőrfőhadnagy,

> személygépkocsi-javítás.

> Bár itt nem az volt a lényeg,

> hogy minél hosszabbak legyenek. :)

Igen, az nem volt.

De ha már lúd, akkor hogy tetszik ez a – valóságból vett – mozgószabályos szókígyó, amelyet tegnap hallottam:

jogiszakoklevelesgazdaságiszakember-képzés? :-)

Hasonlít ehhez, amelyet – szigorúan véve – szintén egybe kéne szerintem:

[link]

(kétidegennyelvűszakfordító-képzés)

Kevésbé hosszú mozgószabályos szókígyóra még példa:

[link]

[link]

[link]

(szociálishozzájárulásiadó-fizetési)

"Akár. (...)"

Tudom, nem ízlés kérdése meg stb., de szerintem ""ilyen állat márpedig nincs". :D

<mármint "enyéim">

Ööö... Most elgondolkodtam, hogy vajon a pillanat ihlette-e a szót, vagy rendszeresen használom. Valószínűleg az utóbbi. De fogalmam sincs, hogy honnan szedtem.

(Két perc szünet.)

Rákerestem, és íme:

[link]

Azért ez megnyugtató. :)

Poénból szoktam mondani azt is néha, hogy "enyimé"; a "tiedé", "övéké" stb. alakokat viszont nem szeretem még hallani sem.

Pici gyerekek szokták mondani néha, hogy "övéjük". :D

"De ha már lúd, akkor hogy tetszik ez a – valóságból vett – mozgószabályos szókígyó, amelyet tegnap hallottam:"

Brrr... Álmomban se jöjjön elő. :D

"Hasonlít ehhez, amelyet – szigorúan véve – szintén egybe kéne szerintem:"

Na, ez az az eset, ami szerintem se így, se úgy nem jó. Már megint nem tetszik... :D

"Kevésbé hosszú mozgószabályos szókígyóra még példa"

Na, jóóóvammmá... Jól indult a napom, köszi... :P

> [link]

Nocsak.

> Poénból szoktam mondani azt is néha, hogy

> "enyimé"; a "tiedé", "övéké" stb. alakokat

> viszont nem szeretem még hallani sem."

Talán amiatt is van ez így, hogy az enyim-nek már a töve is tájszószerű, tehát már az "felment" eleve téged a végződés "helytelenséga" alól; a tiedé, övéké viszont – amellett, hogy szintén lehet tájnyelvi, 'tiéd' és 'övék' jelentésben – a "nyelvi sztenderdnek" is megfelel, és bír másik normális jelentéssel... (ha ez így érthető)