A "bolsevikok" szó, miért "-ok" ragozás kap, miért nem "-ek"-et?
Na tehát, ugye van az a szabály, magas hangrendű magánhangzóhoz, magas hangrendű rag tartozik
(levelek, kecskék). Szóval a bolsevik szóhoz "-ek" tartozik (bolsevikek), nem pedig "-ok".
Akkor miért bolsevikoknak mondjuk, mért nem bolsevikeknek? Ha valaki ezt meg tudja magyarázni, annak köszönöm.
Az "o" mély, az "e" és "i" magas hangrendű, azaz vegyes hangrendű.
A helyesírás szabályai szerint a vegyes hangrendű szavak mindig mély hangrendű ragot kapnak.
Azt tudom, de az utolsó magánhanzó magas hangrendű. És mi úgy tanultuk, hogy akkor a a ragnak is magasnak kell lennie. Ha az utolsó mény, akkor a rag is mély.
Vagy rosszúl tanította a tanár??
2!
Igen, én is úgy tudtam. De a középiskolás tanár meg úgy tanította, ahogy az előbb leírtam. Nem tudom, akkor hol szerezte a diplomáját....
köszi
Kávéval, nem kávével.
Papírral, nem papírrel. :)
Ez nem ilyen egyszerű. Nincs általános érvényű szabály erre. A vegyes hangrendű szavak toldalékolása igen ingadozó. Az utolsó szótag magánhangzója általában csak akkor a meghatározó, ha az nem e, é vagy i, í. Ezekben az esetekben legtöbbször mély hangrendű toldalékot kap a szó, de itt is vannak kivételek (pl.: októberben). Valamint, ha a mély hangrendű szótagot egy "e" magánhangzós szótag követ, ebben az esetben gyakran előfordul, hogy mindkét forma helyes (fotelben-fotelban).
Szóval ez bonyolult kérdés, az iskolákban az egyszerűség kedvéért sokszor azt tanítják, hogy használjuk a mély hangrendű toldalékot, de ez nem ilyen egyszerű.
A bolsevikok esetében könyebb a dolog, az i-s szótagok után mély hangrendű toldalék van, nem nagyon van kivétel.
A vonatkozó _nyelvtani_ (nem helyesírási) szabály szerint "Vegyes hangrendű szavak többnyire mély hangrendű toldalékokat kapnak. (...) A hangrend törvénye nem vonatkozik az összetett és az idegen szavakra."
Továbbá a vegyes hangrendű szavak toldalékolása ingadozhat.
Pl. Ágnessel/Ágnessal, fotelben/fotelban.
Tehát akár _mindkét_ alak helyes lehet; az biztos, hogy a "bolsevikok" az elterjedtebb.
Nem tudom, hogy vagytok vele, szebben cseng a fülemnek, ha mély hangrendű toldalék járul magas hangrendű szótaghoz - fölteszem, a mély és magas hangok váltakozása miatt. :-)
A nevemnél is ezt szeretem hallani: RóbertTAL, RóbertNAK stb.
Van szabály. Leírták. És vannak kivételek. Nem létezik mindenre vonatkozó nyelvtani szabály. A bolsevikok így írandó. Pont.
Ez esetben egyébként eleget tesz a szabálynak, lehetne más is, mert idegen szó, de nem más.
Kereshetsz további mesterkélt magyarázatokat is.
> "Vegyes hangrendű szavak többnyire mély hangrendű toldalékokat kapnak. (...) A hangrend törvénye nem vonatkozik az összetett és az idegen szavakra."
Hát ez szép, csak ugye akkor jön az örök kérdés, hogy egy szó meddig "idegen", mikortól "jövevényszó", illetve mikor mondhatjuk, hogy már "echte magyar szó"... :-) (Pláne, ha szerencsétlen vegyes hangrendűnek született... akkor talán el sem juthat a harmadik fázisba?... csak ha valahogy egységesre torzul a hangrendje a nép ajkán?... Nem tudom.)
> "akár _mindkét_ alak helyes lehet"
Szerintem meg biztos nem véletlen, hogy az OH-ban csak "bolsevikok" van (és csak Róberttel), pedig van fotelja/fotelje, hotelek/hotelok, balettel/balettal, púderez/púderoz és Karesszal/Karesszel is.
> "Van szabály. Leírták. És vannak kivételek. Nem létezik mindenre vonatkozó nyelvtani szabály. A bolsevikok így írandó. Pont."
Bocsánat, elvesztettem a fonalat: a bolsevikok, az most végül is milyen _szabály_ alapján írandó így?
> "Az utolsó szótag magánhangzója általában csak akkor a meghatározó, ha az nem e, é vagy i, í."
Szerintem az e-t vegyük ki a kivételek közül (tudtommal legalábbis csak az é, i, í "átlátszó" hangrendű).
> "A bolsevikok esetében könyebb a dolog, az i-s szótagok után mély hangrendű toldalék van, nem nagyon van kivétel."
Nem így látom. Szerintem az "i" nem számít, előtte pedig vegyes hangrendű van (o+e), ami miatt mindkettő lehetne: bolsevikek/bolsevikok. (Hogy miért mégis a bolsevikok marad ebből egyedüli helyesnek – ha tényleg így van –, az ügyben kiokosíthatnátok. :-)
Bemásolok alulra hasonló példákat (tehát két vegyes + é/i/í), amelyekkel kipróbálhatjátok, hogy saját nyelvérzéketek melyik toldalékot fogadja el, melyik ellen berzenkedik, illetve hogy milyen szempontok lehetnek még, pl.:
- valóban számít-e, hogy az elején lévő "vegyes párosból" az "e" a második legyen, vagy mindegy a sorrendjük;
- mennyire számít, hogy egy viszonylag gyakori idegen végződés van a végén (pl. -ív);
- illetve ugyanez a szóeleji idegen előtagokkal (pl. re-);
- mennyire számít, hogy régen került a magyarba, vagy még szinte idegen;
- köznév/tulajdonnév
- stb. ...
Talán a saját tapasztalatotok alapján is ki tudjátok egészíteni a listát, hogy melyik mi miatt ilyen/olyan/amolyan
acetil
affektív
Ametiszt
Artemisz
bakelit
bayerit
Beatrix
bentonit
cerusszit
Efraim
endokrin
epoxid
erogén
etamin
Eugén
Eutim
Evariszt
expanzív
expozé
Florentin
galeri
Geraszim
gobelin
Gregori
grenadin
Hallein
harlekin
hematit
heroin
hokedli
keramit
kerozin
koffein
kollektív
konfetti
kontremin
kovellin
kreatív
laterit
magnezit
metopé
negatív
obeliszk
objektív
Oresztész
partedli
peroxid
progresszív
pukedli
reaktív
rekurzív
relatív
renomé
Rowecin
spagetti
stampedli
szaletli
sztearin
sztentori
szubjektív
szuggesztív
szuverén
Teofil
Valentin
vazelin
zeolit
zselatin
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!