Mióta írjuk hosszú ű-vel a "zsüri" szót?

Hosszúval kell.

[link]

Ne szomorkodj, Alaque, hoztam neked meglepit. :)

"Érthetően változhat bizonyos idegen szavak írásmódja annak következtében, hogy beilleszkednek – hangalakjukat, ragozásukat stb. tekintve – nyelvünkbe, és úgynevezett jövevényszavakká válnak. Az 1954-es kiadásbeli nylon harisnya és a zsüri így lesz az 1984-esben nejlonharisnya, illetőleg zsűri, valamint hasonlóan a Magyar Helyesírási Szótárban: lízing, lobbi, csip."

Itt találod, a 269. oldalon:

[link]

[Gyorsabban odajutsz, ha a keresőt (Ctrl + F) használod a zsüri szóra. :) ]

Tehát ha neked rövid ü-vel tanították, akkor a tanárod le volt maradva ~ 20 évvel; márpedig ez megengedhetetlen, egy pedagógusnak követnie kell a változásokat. De mégis azt mondom, ennél nagyobb hiba ne történjen soha. :)

Üdv. :)

Megértem a lelkiállapotodat. :)

Többnyire én is nehezen fogadom el a szabályváltozásokat, amikből pedig nem kevés volt már az elmúlt években. Bemásolok néhány példát egy régebbi válaszomból:

1. A dz-t vagy dzst-t tartalmazó szavak szótagolása és elválasztása: Régen - szerintem teljesen logikusan :) - ezek így történtek: ed-ző, ed-zés, bod-za, mad-zag, find-zsa, lánd-zsa stb. Az "újítás" óta pedig így helyes: e-dző, e-dzés, bo-dza, ma-dzag, fin-dzsa, lán-dzsa. Merthogy a két- és háromjegyű mássalhangzókat (cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs) a szótagolás és elválasztás során nem bontjuk ketté.

Őszintén szólva ez nekem nagyon nem tetszik, de hát engem nem kérdeztek meg. :P

Mint ahogy arról sem, hogy egyetértek-e azzal, hogy az a - á, ill. az e - é egymás rövid és hosszú párjai, ezért a betűrendbe soroláskor nem teszünk különbséget közöttük. Pedig szerintem - és ezt bárki kipróbálhatja :) - az a és az á, ill. az e és az é között nem csak időtartambeli (= hosszúságbeli) különbség van, mint az i - í, o - ó, ö - ő, u - ú, ü - ű párok esetében, hanem a szájállás is más a kiejtésükkor...

2. Az "idegen betűk" (q, w, x, y) esete: Régen csak 2. osztályban tanították ezeket, és a magyar nyelvben is használt idegen szavak leírásakor voltak használatosak. Ma már az idegen szavak egy részét a kiejtésnek megfelelően írjuk, tehát a q helyett mindig kv-vel,pl. kvint, kvárt, akvárium stb; az x helyett pedig néha ksz-szel, pl. a bokszer, bokszol szavakat.

A vonatkozó szabályt lásd itt:

[link]

3. Volt változás a szófajoknál is (kötőszó -> viszonyszó).

4. Változtak a szakkifejezések: pl. régen az "olló" szót "két l-lel" írták, ma "hosszú l-lel" írjuk; ugyanígy a "dinnye" szó "két ny-nyel" volt írandó, ma pedig "hosszú ny-nyel" stb.

5. A dátumok helyesírása: Mi még úgy tanultuk, hogy a napot sorszámnévvel jelöljük, ezután kötőjel és toldalék következik. Pl. 2012. október 19.-én írom ezt a választ. Most már pont nélkül, tehát tőszámnévként írjuk: október 19-én. Nagyon nehezen szoktam meg, de most már furcsa a ponttal ellátott változat.

[Beszédben mindenképp a sorszámnév a helyes, tehát "tizenkilencedikén".] Külön kiemelendő: "január 1.-én" helyett "január 1-jén" a helyes írásmód [elsején]. Még régebbi forma lehetett a "11-ik" és a "11-ikén" vagy "11-dik" és "11-dikén" forma, legalábbis elég sokat látok ilyesmit itt, a GYK-n, és dereng is valami erről (talán a nagyszüleim írásaiból).

És a végére egy nem nyelvtani jellegű változásról: Engem az rázott meg nagyon, amikor hivatalosan "átkeresztelték" a számtant matematikára. Csak juszt is számtant írtam a füzetemre abban a tanévben; utána persze már belenyugodtam a megváltoztathatatlanba, és beadtam a derekam... :D

További szép estét. :)

Ahogy Berta is írja: bizony, itt a tanerő rosszul tudta.

Azért írjuk hosszú ű-vel, mert 1984-ben úgy döntött az MTA helyesírási Bizottsága. (Vagy éppen hogy hívták akkor.)

Erről van egy jó cikk, de nem merem belinkelni, mert befenyítenek a modik megint, hogy reklámozok. :( :( Pedig nem, de hát inkább visszafogom magam a biztonság kedvéért.