Mondanátok erre minél több példát? égő, égett, égetendő

néző, nézett, nézendő

járó, járt, járandó

képző, képzett, képzendő

csaló, csalt, (meg)csalandó

törő, tört/törött, törendő

érő, ért, (el)érendő

álló, állott, állandó

eső, esett, esendő

hagyó, hagyott, hagyandó

kelő, kelt, kelendő

"tesz": megtesz, feltesz, betesz, kitesz, áttesz, rátesz... stb.

Helló, Kérdező!

Ha jól sejtem, akkor az első feladatod a különböző melléknévi igenevek képzése... Ehhez leírom a "receptet":

1. Végy tetszés szerinti számú igét (E/3, jelen idő, kijelentő mód; lehet igekötős is): pl. olvas, ír, őriz. Az ikes igéknek csak a szótöve szükséges, pl. játsz(ik).

2. Toldalékold a melléknévi igenevek képzőivel, szükség esetén egészítsd ki a megfelelő kötőhanggal is; ill. a készítés alatt előfordulhat hangkiesés is:

a., folyamatos: -ó, -ő --> olvasó, író, őrző, játszó

b., befejezett: -t(t)--> olvasott, írott, őrzött, játszott

c., beálló: -andó / - endő: olvasandó, írandó, őrizendő, játszandó.

3. Az elkészült szavakat ízlésesen elrendezve, gyöngybetűkkel írd le a füzetedbe [margóra vigyázunk... ;)], majd tálalhatod a tanerőnek. :)

A második feladatot nem igazán értem, tudnál pontosítani? A terjedelmet is kellene, mert van, akinek 3 mondat a rövid, másoknak két oldal. :P

A harmadik feladathoz először is a leggyakoribb igekötők: abba, agyon, alá, által, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, fel v. föl, félbe, félre, felül v. fölül, fenn v. fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körül, közbe, közé, közre, külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza

Másodszor pedig egy jó kis példa: megy --> felmegy, lemegy, bemegy, kimegy, odamegy, összemegy, szétmegy, átmegy, keresztülmegy, rámegy, alámegy, belemegy, elmegy, hozzámegy, szembemegy, továbbmegy, tönkremegy, túlmegy, utánamegy, végbemegy, végigmegy, visszamegy (22 db, ha nem hagytam ki semmit. :P )

Üdv. :)

Ez jó kis példa, de egy-kettő kimaradt.

idemegy, nekimegy, alámegy, fölémegy, /ez nem jó? aláhúzta/

hátramegy, előremegy,

Előfordul, hogy még így sem teljes.

befőz, kifőz, lefőz, felfőz, összefőz, megfőz, belefőz, hozzáfőz, továbbfőz,

Ne tessék kötözködni, kérem; ha pedig mégis, akkor kéretik alaposabb munkát végezni. :P

"idemegy" - Értelmetlen. _Ide_ csak jönni lehet. [Fordítva: idejönni lehet, odajönni nem, csak odamenni.] :)

Az "alámegy" benne van, kukucs még egyszer. :)

A többi négy valóban kimaradt, ezt elismerem. :)

És akkor ez így összesen már 26 db; nem hinném, hogy bármelyik igével is túl lehetne szárnyalni ezt a rekordot...

Üdv. :)

Egy kis off.

Én nem kötözködtem. Te megjegyezted, hogy lehet, hogy nem teljes.

Isten ments, hogy megbántsalak!

Sokkal többre becsüllek ennél.

Halkan megjegyzem, hogy az idemegy szókapcsolatot én is szoktam használni.

Ezek szerint ez téves?

Hová mész? Csak idemegyek, a szomszédba. /Hoppá, nem húzta alá!/

Üdv: Ági

Off:

Kedves Ági, neee mááá... Ott van a smiley a mondatom végén. Ilyen, e: :P

Különben is, engem nem olyan könnyű megbántani: a Politika és a Vallás kategóriákban kezdtem a GYK-s pályafutásomat bő 9 hónappal ezelőtt, volt alkalmam megedződni... :D

Ugyan szeptember óta már a Polra nincs időm, de a Vallás sem spenóthuszároknak való, mert ott is elég durván folyik a lebarmolás, az anyázás...

Az "idemegyek, a szomszédba" kifejezés elgondolkodtatott, mert én előzőleg csak személyben gondolkodtam... De nem tudok okos lenni. Úgyhogy ismét várnunk kell Godot-ra. Ja, nem, inkább a Korr-Rektor úrra vagy valaki más profira. :))

Üdv, BW

Akkor jó, köszönöm.

Hiszen azért vagyunk itt, hogy kijavítsuk a hibákat.

Én értettem félre és most megnyugodtam.

 Ági

Szerintem, bár nem vagyok benne biztos, de az "idemegyek, a szomszédba" esetén az ide nem igekötő, hanem határozószó. Ide megyek csak, a szomszédba.

Ha igekötő lenne, akkor nem összetett mondatban használnánk: Idemegyek a szomszédba.

De ennek tényleg nincs értelme.

A könyvet odatettem a polcra.

A könyvet oda tettem, a polcra.

Mondom, nem vagyok benne biztos. De szerintem lehet benne valami. De majd okoskodok nyelvészként a jövőben. Ez még gimi kategória, tessék kijavítani:D.

Sziasztok!

Az "idemegy" diskurzushoz kapcsolódnék két apró(bb) megjegyzéssel - rögtön hozzátéve: anélkül, hogy bárkit szándékomban állna megsérteni - sőt!!:))

- nyelvésztanárunk az egyetemen anno elregélte, hogy egyes nyelvművelők emlegetik olykor-olykor bizonyos kifejezések kapcsán: "nincs olyan, hogy ...". Mire a másképpen gondolkodók rácáfolnak: "márpedig, ha csak egy ember is használja/mondja most (vagy egykor), akkor nem mondhatjuk, hogy "nincs ilyen".:-)/Azért ebben van valami - a verbalitás szintjén egészen bizonyosan.../

- élnék továbbá egy szépirodalmi példával is: "Nagyon ritka az olyan vendég, aki valaha is visszatért volna kalapjáért, amikor azzal az ürüggyel távozik, hogy csak 'idemegy a szomszédba'" (Krúdy Gyula: A hírlapíró és a halál)

Nos, jómagam ebből pedig arra következtetek, hogy mind a szóbeliség, mind pedig az írás szintjén megállja a helyét az "idemegy" szavunk.

Barátsággal: Januári Hóvirág

No, nézd csak, miket tud a lelkes gimnazista ifjúság!... :)

Szerintem, beletrafáltál a közepébe: Abban a mondatban határozó szó lesz az ide, nem igekötő; így értelmes, viszont különírandó. Gratulálok. :)

Januári Hóvirág kisasszony írásával viszont vitatkoznék, bármiféle sértődöttség nélkül. :)

Egy kis előzetes infó, amit az itteni törzsgárda már tapasztalatból tud: konzervatív vagyok a nyelvhasználat és a helyesírás területén. A hasonló gondolkodásúak csoportjának tagjait közkeletűen grammatika- vagy nyelvtannácziknak szokták hívni; a kategória egyik "modern gondolkodója", beglerbég pedig a (számomra új) "nyelvi zelóta" szókapcsolatot használja. Nekem ez utóbbi tetszik a legjobban, de mindenképp büszkén vállalom a hovatartozásomat. :D

[Kb. két hete valaki poénkodott az egyik kérdésnél, amelyhez mindketten írtunk választ (mármint begler és én); napokon át vihogógörcsöt kaptam, ahányszor csak eszembe jutott. Idézem: "Nocsak, Berta Wooster, a grammatikanáci megmondóember, és beglerbég, a Nádasdy-rajongó. Akkor nekem már csak a pattogatott kukorica kell." :DDD

De nem lett belőle vita, mert beglerrel szemben elfogult vagyok a tájszavai miatt; meg is írtam az illetőnek, hogy más szórakozás után kell néznie... Ági tanúsíthatja, hogy szinte betegesen rajongok a tájszólások iránt; nemrég Andizsuzsi vállalta nekem a tanúskodást. :)]

Mindezek után pedig jöhetnek a villámok... :)

- A nyelvésztanárod szerintem szintén Nádasdy rajongója lehet. Hacsak nem ő maga Nádasdy... :)))

Nem értek egyet vele / velük, de sebaj. Az én véleményem úgysem mérvadó azokban a körökben... :P

- A szépirodalmi példa... Hát, én úgy tanultam, hogy "nekik" szabad, nekünk nem; talán "Quod licet Iovi non licet bovi" alapon. Őszintén szólva én azzal sem értek egyet, hogy nekik szabad legyen. Ugyanis ezzel a "viselkedéssel" rossz példát mutatnak, így hozzájárulnak a helytelen nyelvhasználat elterjedéséhez. Merthogy "A bove maiore dissit arare minor." - És így persze _mindent_ eltanul, nem csak a jót... :(((

[Gyerekkoromban drága nagypapámtól tanultam néhány latin közmondást, később néhányat egyedül is, így most van mivel villogni. :) ]

A negatív hatásra kiváló példa a névelők használata személynevek előtt. Szabálytalan, de sokan használják; sajnos én is. Visszakerestem: 2011. 12. 29-én írt ki egy kérdést valaki ebben a témában; pár nappal később fedeztem fel néhány verset, amelyeket szerintem simán ki lehet kiáltani bűnbaknak. Be is másoltam néhányat; mutatom itt is, de rövidebben:

1. Szabó Lőrinc: Esik a hó c. versében: "csak a Bodri kutyának az orra hegye", továbbá "a Maxi, a Bodri, a Péter".

2. Weöres Sándor: Nagy a hó c. versének utolsó sora: "Lecsuszik a Mari meg a Ferkó." - Itt bejön a másik problémakör, a régies helyesírás is... :(((

3. Ismét Weöres, a Fiúk, lányok c. vers 2. versszakában: "a Teri"; továbbá A paprikajancsi szerenádja c. vers mindhárom versszakának utolsó sorában "a Jancsi bohóc" szerepel.

Remélem, megérted az aggodalmamat.

Végül egy látszólagos ellentét: Szoktam hivatkozni nagy kedvencemre, Móra Ferencre, aki szerint lehet mondatot kezdeni a "de" és a "hát" szavakkal. Ugyan nem tudom, ki találta ki, hogy nem lehet, de Mórával értek egyet. :)

Szervusztok. :)

U. i.: Mostanában egyre több kérdést offolok szét teljesen. Remélem, nem zavar senkit, különben a modik letörlik a válaszaimat, esetleg kibannolnak...