Mitől függ, hogy a 'hová? ' kérdésre válaszolván milyen ragot használunk?

Az idegen városoknál mindig -ba/-be ragot használunk, a Kárpát-medencei településeknél többnyire -ra/-re ragot, kivételt képeznek az n, ny végűek, melyekhez többnyire -ba/-be járul, és említésre érdemes számban az r végűekhez is. Ezekre nincs szabály.

Egyes nyelvjárásokban is lehet eltérés, a legismertebb példa erre Csíkszereda: a helyiek "Csíkszeredába" mennek haza, és nem Csíkszeredára.

Épp a minap olvastam evvel kapcsolatban egy cikket, amelyben egy nyelvész fejti ki a véleményét erről, a haiti földrengések kapcsán. Ő észrevette, hogy a különböző híradásokban hol Haitibant (sőt, Haitibent), hol meg Haitira-t írnak/mondanak. Ugyanígy: Haitiról/Haitiből. Sőt, egyes közvetítéseken belül is többféleképp mondják.

Szerinte is sok a kivétel, a specialitás ebben a témában. A szigetek, félszigetek nyitottak, így utánuk többnyire külviszonyragot használunk: Szícíliára, Máltán, Mallorcáról, Új-Zélandon. Igen ám, de akkor meg miért Japánba?! Miért Szingapúrban?

Az országokat pedig mintegy bezárt doboz képzeli el az ember, ezért ezek általában belviszonyragosak: Kanadában, Spanyolországba, Uruguayból, Örményországba. A legtipikusabb kivétel számunkra meg éppen Magyarország. Ugye nem azt mondjuk, hogy Magyarországban élek, hanem Magyarországon. A hova utazol kérdésre sem Magyarországba, hanem Magyarországra a válasz.

Egy szó, mint száz, használd azt, amelyik a te fülednek jobban tetszik.