Ha nyelvrokonságról van szó, akkor miért nem nyitottak?
Találkoztam az egyetemen pár nyelvésszel és egy történésszel - nem diákok - és elbeszélgettem velük nyelvünk eredetével kapcsolatban. Érdekes dolgokat mondtak. Mint például azt, hogy nincs kizárva, hogy a népünk keletebbről származik, mint hivatalosan. Az, hogy mennyi időt töltöttek hol és milyen népekkel az nagy plecsnit nyomhatott a nyelvre, pl.: finn-ugor - nem tartják kizártnak, hogy csak később találkoztunk velük, de sokáig egy szelet fújtunk, azért valószínű a hasonlóság.
Hogy milyen bizonyítékokkal hozakodnak elő, s mit mire alapoznak, nem tudom. De megbízok bennük, elismert szakemberek.
Elfogadott a finn-ugor rokonság, és ezzel nincs is semmi baj, nem is erre akarok rácáfolni. De azt mondták, hogy tagadhatatlan tény, hogy ezen a területen egyáltalán nem nyitottak az emberek - nem a polgárokra gondolok -, nem kíváncsiak és nem kutatnak. Bele törődtek, hogy ez a helyzet, és minden más variációt az előtt lefújjognak, mielőtt a tárgyra térne az adott, kevésbé laikus illető. Sőt, valamennyi szaktekintély agresszíven ragaszkodik a hivatalosan elfogadott származáshoz.
Szerintetek miért van ez?
válasza:Mert régóta le vannak fizetve ezek a "szaktekintélyek" hogy mihez ragaszkodjanak!
Nem tudom ki mondta:
"Vedd el egy nép múltját és azt csinálsz velük amit akarsz."
válasza:Jó párszor volt már a kérdés, és jó válaszok is születtek.
Csak pár hete volt utoljára.
MUSZÁJ ismét feltenni?
1. - azt hiszem, Napóleon.
2. - van már rengeteg HASONLÓ természetű kérdés, +-1 ide vagy oda... gondolom nem hal bele senki.
válasza:"nincs kizárva, hogy a népünk keletebbről származik, mint hivatalosan"
TÖBBSZÖR elhangzott már a PONTOS válasz:
NINCS kizárva, hogy valami nagyon keveset (néhány %) örököltek ezeknek a népeknek a génjeiből az ősmagyarok - mint mindenki más is a környéken.
De ezek után a magyar nép 95%-ban kipusztult a tatárjárás során! Eleve eléggé kevert volt előtte is.
Szerinted mennyi az 1%-nak az 5%-a? Elárulom: 0.05% Na: ENNYI lehet MAX. ma belőlünk ezekből a népekből.
Mondok hasonlatot is, ha nem értenéd: ha most Magyarországon nem lenne egy magyar se, és hirtelen bejönne ez az 0.05% (5000) magyar honfoglalni - akkor 4-5 nemzedék múlva nyomuk is alig maradna a népességben.
EZÉRT kell már sokadszorra feltenni ezt a kérdést?
Amelyet ráadásul már korrekt módon megválaszoltak többször is?
Nem genetikai, sokkal inkább kulturális örökséget veszik figyelembe, amikor nyelvrokonság, esetleg származás után kutatnak. Vaaaagy, a magyar nyelv, és a magyar szokások genetikai úton örökölhetők?
A mi kultúránk honnan származik? Általában ez az esszenciális kérdés, ami meghatározza a nyelvrokonságok utáni kutatást. Nem az, hogy milyen népekkel vagyunk genetikailag rokonságban. Esetleg akkor a mai magyarság hiába hívja magát magyarnak? Mi van azokkal a népekkel, amik annak idején mint szolganépek, esetleg mint odacsapódott 'társaságok' vették ki részüket az ősmagyarok kalandozásaikból, de későbbiekben teljesen átvették a nyelvünket, és szokásainkat? Ők nem magyarok?
Pontosabban a kérdés a válaszodra: egy népcsoportot kulturális vagy genetikai tényezők írnak le inkább?
válasza:Ha azt mondjuk: "magyar", az többnyire genetikát jelent.
A magyar kultúra kifejezése: "magyar kultúra".
Kultúrát nagyon sok néptől kaptunk, és ezt kicsit nehezebb felderíteni, mint a genetikát (azt sem mindig könnyű). Pl. azért, mert bármi kaphatunk közvetítőkön keresztül is.
De ha ilyet kérdezel, MINDIG legyen benne a kérdésben, hogy most nem a genetikáról, hanem a kultúráról beszélsz!
Felhívtad a figyelmemet arra, hogy az úgynevezett ősmagyarok, mint népcsoport szinte teljesen kihalt - genetikailag -, vagy csak nagyon kis létszámban léteznek. Innentől fogva, ha az ember magyarként aposztrofál valamit, és uramboccsá' nem 'ős'magyarként, akkor nem az ősmagyarokra, evidens, hogy a mai magyarság képviselőire gondol. A legtöbb népcsoport egyáltalán nem homogén, mind kulturális mind genetikai egyediségét az elmúlt évszázadok, esetleg ezredek folyamán elvesztette.
Pontosan! Rátapintottál a lényegre. Annak a nép/kulturális csoportnak az eredete forog szóban, akik az általad említett módon, sarokkőként szolgáló elemeket építették be a kultúrájukba, így kapván a produktumot, amit ma ismerünk. S mivel megfigyelhetőek mindenhol a kulturális változások, hagyományok eltűnése, esetleg megjelenése, egy egyetemes képbe beillesztve, kissé be is lehet tájolni, hogy melyik elemet mikor és hol vehettük fel, építhettük be a sajátunkba. Így be lehet tájolni, mikor-hol-merre járhattunk. Remélem érted.
Adott, hogy egy 'A' északi nép és egy 'B' nyugati nép sosem találkozott egymással. Az 'A' északi nép nyelvének és kultúrájának vannak olyan szokásaik, amik megfigyelhetően x-100 éve jelentek meg náluk, és nálunk is jelen vannak. Ebben az esetben, egyszerűen lehetne eredeztetni tőlük minket, de amennyiben 'B' nyugati nép olyan nyelvi, esetleg kulturális elemeit is tartalmazza a miénk, ami x-200 éve eltűnt a 'B' nép hagyományi közül, de x-200-x éve még tartalmazta azt, az már majdnem kizárja az 'A' néppel való rokonság - persze nem csupán genetikai értelemben - de ha ezekhez hasonlóan nem csak kettő, hanem mindjárt minimum 10 hasonló változót képesek vagyunk deklarálni, akkor már sokkal élesebb képet kapunk. Képzeld el, mi lenne ha a tizenegyes számmal játszanánk el! :D
DE! A kérdésem a nyelvrokonságra tért ki elsősorban, nem kulturális vagy éppen genetikai eredetre.
válasza:Nézd, a honfoglalás előtti magyarság története eléggé bizonytalan, és minél tovább megyünk vissza a múltba, annál inkább homályba veszik, és csak hozzávetőleges adataink vannak, ráadásul mindegyik tudományterület, amelyik ezzel foglalkozik, más eredményeket mutat fel.
A történelemtudomány elsősorban írott forrásokon alapul, de népünkről ilyen forrás nincs a 8-9. századi időkből.
A régészettel az a baj, hogy nagyon esetleges, mert ha találunk egy sírt, akkor a tárgyi kultúra alapján be lehet lőni, hogy milyen kultúrkörbe tartozik az illető, de az etnikai hovatartozására nem lehet 100%-osan következtetni (egy 8. századi sír a Volga vidékén lehet magyar harcos is, de lehet kazár is).
A nyelvészet segítségével tudunk a legmélyebbre hatolni, mert a nyelv folyamatait vissza tudjuk vezetni több ezer évvel korábbra is, viszont ezzel az a baj, hogy egy nyelv története, és az azt beszélő közösség története nem mindig esik egybe (nyelvcserék, nyelvátvételek, asszimiláció stb. tényezők miatt), illetve a nyelv változása az több száz/vagy ezer éves periódusokban gondolkodik, nem pedig évtizedekben vagy években.
A lényeg, hogy fogalmunk sincs, mi volt a magyarokkal azelőtt, mielőtt megjelentek Európa színpadán. Csak találgatások vannak. Így nem mondtál sokat azzal, hogy a tanáraid is mindenfélét el tudnak képzelni... A "hivatalos" elmélet ugyanis mindig igyekszik konszenzusba hozni a három fontosabb tudományterület eredményeit, ami viszont nem igazán lehetséges, és ezért a közös változat mindig vitatható is. A másik, hogy itt nem a nyelvrokonságról van szó, mert ezzel kapcsolatban konszenzus van a tudományban, hanem a nép történetéről, és mindenki tudja, hogy a nyelv története és a nép története nem mindig esik egybe.
Szóval mi a kérdés?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!