Hogyan gorbulhet valami ami nem anyagbol van, /terido/?

A téridő görbülete az nem más mint régebbi szóhasználattal a gravitáció.

Mivel minden anyag gravitál vagyis aktívan részt vesz a gravitációs kölcsönhatásban, ugyanakkor minden anyagra hat más anyag gravitációs hatása vagyis minden anyag passzív résztvevője is. Ezért a gravitáció az egy univerzális tulajdonság.

Einstein óta tudjuk, hogy a tér és az idő az nem egymástól függetlenül létező valami ezért nevezik téridőnek. Annyira összetartózók, hogy lehetne azonos mértékegységük. Viszont ezt elődeink nem tudták ezért nem így alakult. Sima hétköznapi tapasztalatunkból ugyan nem észlejük. Viszont nem utazok fénysebesség közeli sebességekkel. Azonban ha ezt nem tudnánk akkor a Newtoni fizika szerint megtervezett GPS 100 km-t is tévedne és nem értenénk hogy miért.

Mivel a gravitációs kölcsönhatásban minden anyag részt vesz erre kidolgoztak egy geometriai modellt. Mivel ami ennyire univerzális tulajdonsága az anyagnak azt egyszerűbb egy geometriai tulajdonságnak tekinteni méghozzá a téridő geometriai tulajdonságának. Ez a fizika geometrizálása.

Régen Eukleidész a legjobb tudása szerint felfedezte a geometriát. Bolyai János véletlenül rájött egy másik lehetséges geometriára, pedig ő csak a párhuzamossági axiómával nem volt kibékülve, hogy ez túl összetett , hogy ez legyen tétel ne axióma. Azonban sehogy sem sikerült neki. Indirekten próbálkozott azaz feltette az ellenkezőjét és azt várta hogy ellentmondás jön ki, dehát a feltett állítás tagadása igaz. Ellenmondásba nem jutott helyette egy másik geometriát kapott. Ettől függetlenül erre Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij is rájött. Ezért Bolyai–Lobacsevszkij-féle geometriának nevezik ami egy nemeuklideszi geometria. Innentől kezdve nem geometriáról hanem geometriákról beszélünk. Felmerül a kérdés, hogy akkor a mi fizikai világunkat melyik geometria írja le. Első megközelítésben az euklideszi, de Einstein óta a legjobb tudomásunk szerint viszont a Riemannian geometria. Vagyis ha "fogunk" egy elég nagy háromszöget ami legalább több 100 millió km akkor a belső szögeinek összege nem 180°. Szemléletesen mondva azért mert elgörbült a téridő. Azonban nincsenek kifeszítve euklideszi egyenesek amihez képest elgörbült, nincs olyan fizikai valami hogy mihez képest. Fizikában az egyeneset az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző testek jelölik ki.

Mintha kis apró sínek lennének amik az anyag számára a lehetséges mozgás pályái lennének melyben az euklideszi egyenes nem szerepel vagyis nem egy megengedett mozgás. A matematikusok nagyképűen ezért nem egyenest mondanak hanem geodetikus vonalat. Azonban itt is mondhatunk egyenest avagy definiálhatjuk, hogy mi az egyenes. Egyenes: 2 pont közötti legrövidebb út.

Röviden azt mondjuk egyszerű szóhasználattal, hogy görbül a téridő, de e helyett több oldal formulát is írhatunk hogy ez azt jelenti valójában.

Nagyon jó a kérdés.

Olyasmi lehet a válasz, hogy az anyag valójában mégsem teljesen anyag, inkább csak annak tűnik, a téridő pedig kicsit mégis anyag, bár "első ránézésre" nem tűnik annak.