Az a medúza faj amelyik képes vissza fiatalodni meg van oldva a végtelen sejtosztódást?

Kérdező, nekünk is van olyan sejtvonalunk, amely képes korlátlan osztódásra: az őssejtjeink. Az új egyed sejtjei is a szülők egy sejtjéből jön létre (igaz, itt előtte két sejt összeolvad), így voltaképpen a sejtjeink ősei már rengeteg osztódáson mentek keresztül. De az állatvilágon kívül számos példát találunk korlátlan sejtosztódásra (az egysejtűeknél értelemszerű, de növényeknél is ez jellemző). Tenyésztett emberi sejtvonalak között is van, ami "halhatatlan" sejtekből áll, már nagyon régóta tenyésztik őket. A legismertebbek ezek közül a HeLa sejtek, 1951 óta tenyésztik őket (igaz, ezek tumorból származnak):

[link]

Tehát igazából az tekinthető meglepőnek, hogy az ember sejtjei nem osztódnak korlátlanul. Ennek az az oka, hogy az eukarióták kromoszómái lineárisak, nyílt végűek. A DNS polimeráz működése miatt az ilyen kromoszómák vége minden egyes DNS másolásnál kicsit megrövidül. Hogy értékes információ ne vesszen el, a DNS szálak végén egy ismétlődő szakaszokból álló védőszakasz található, ezt nevezzük telomernek. De természetesen a telomerek is elfogynának előbb utóbb, ezért az egysejtűekben, és egyéb korlátlan osztódású sejtekben van egy enzim, a telomeráz, ami képes ezeket a telomereket meghosszabbítani. Ez azonban a legtöbb sejtünkben inaktív, ezért e telomer egy idő után (kb. 5 osztódás) elfogy, és a sejtosztódás ezután leáll.

Mi lehet ennek az oka? Nos, a szervezetnek nem lenne túl jó, hogyha egyes sejtek nyakra főre elkezdenének osztódni, hiszen ezek elhasználnák a forrásokat, és elnyomnák a többi sejtet. Ezt nevezzük tumornak. Ugyanakkor sejtszinten a tumorsejtek szelekciós előnyt élveznek, hiszen sokkal gyorsabban szaporodnak a többi sejtnél, így könnyen felül tudják őket számban múlni. Épp ezért a szelekció azoknak a többsejtű egyedeknek kedvezett, akik képesek voltak a sejtosztódások számát kontrollálni, többek között a telomeráz enzim működésének szabályozásával.

[link]

(utolsó előtti bekezdés)

[link]