Mitől ment végbe az a bizonyos ősrobbanás?

Ez sem magyarázható meg, ahogy az sem, hogy Isten teremtette a világot.

Az ősrobbanás a semmiből keletkezett. Hogyan tudhatott a semmi felrobbanni?

Materialista választ vársz, ilyen szempontból pedig tényleg nem magyarázható meg. Ugyanis az ember és főleg bizonyos materialisták tudata annyira beszűkült, hogy a világban zajló eseményeket nem tudják felfogni, mert a látható világ pár %-át vizsgálják. A nem látható dolgok pedig több mint 90%-át teszik ki a világnak. És ezt maga a tudomány mondja ki. A tudósok csak azt a egynéhány százaléknyi láthatót vizsgálják.

http://www.youtube.com/watch?v=ZKKyLqtRjVY

Ahogy irtak fenn: nincs informacio. Az osrobbanasnak nevezett scenario bizonyos megfigelesekbol kovetkezik, kozm. Hattersugarzas, vilagegyetem tagulasa(voroseltolodas), stb.

Steven Hawking tette hozza az egyik lenyeges kirakosdarabkat (altalanos rel.elmeletbol kovetkezik, hogy egy multbeli szingularitas, vegul is egy fekete lyuk), o ervelt a Sciama-fele akkor elfogadott elmelet ellen, es meggyozte a kozosseget... szal ma ez a elfogadott elmelet arra, hogyan is kezdodott. Lehet, h szaz ev mulva mashogy lesz, de mostanaban inkabb csak a reszletek valtoznak. Pl. Kiderult, hogy a vilagegyetem gyorsulva tagul, ami az alt. Relat.elm egyenleteinek kis valtoztatasaval konziztens ("dark energy", ha nem keverek valamit)

Nezd meg a wikipedia szocikket, es keress ra olyanokra, hogy

"Cosmology for beginners" "what is the big bang". A youtube-on millio remek eloadas van, filmek is, de a haladobbak es kevesbe egyszerusitoek inkabb kutatok eloadasait vettek fol. Pl. ha szamodra megfelelo szintu Feynman eloadast talalsz a temaban es megerted a nyelvet, mindenkepp nezd meg!

De ettol fuggetlenul is kell angolul tudni...

Magyarul a mindentudas egyeteme weblapjan biztos van egy vagy tobb kozmologiai temaju eloadas, azok allitolag nagyon jok.

Hawking konyvei (vil.egyetem diohelyban) is errol (is) beszelnek, de nem a szivem csucske valahogy, nekem tul demagog :))

Első butaságot írt, a második tájékozatlan, a harmadik valahol a kettő között van.

Ma a tudósok úgy gondolják, hogy az ősrobbanás nem egyetlen pont volt, hanem néhány méteres. Ezért aztán nincsenek benne végtelen mennyiségek, de ami még fontosabb: maradhattak nyomai az őt megelőző világnak is - ugyanúgy, ahogy a vetített képből is elő lehet állítani a vetítőlámpa izzószálának képét.

Ma már kutatják ezt is.

Elképzelhető az is, hogy az ősrobbanást két hatalmas membrán egy ponton (vagyis néhány méter) történő összeütközése okozta, de ez tényleg csak egy kiinduló elképzelés, még bizonyítani kell.

Ja: a világunk nem a semmiből keletkezett és nem ciklikus.

A gond az, hogy az átlagember az "Ősrobbanás" elnevezés félreérthetősége miatt arra asszociál, hogy valami nagy fekete golyó egyszer csak felrobbant, a darabjai szanaszét repültek, és ezekből lett az Univerzum, és benne a csillagok, bolygók. Ez természetes hogy így gondoljuk, mert az emberi környezetben ilyesmi robbanásokkal találkozunk, a Nagy Bummhoz hasonló folyamatot itt a Földön még csak nem is tapasztaltunk meg soha. Épp ezért nehéz elképzelni, hogy mit is jelent maga a Nagy Bumm valójában. (Pont ezen okok miatt nem szerencsés a - mára már kissé elavult - Ősrobbanás kifejezést használni, a tudósok, kutatók is egyre inkább áttérnek a Nagy Bumm, vagy a "kezdeti szingularitás" kifejezésre.

A Nagy Bumm ugyanis nem egy robbanás volt. A Nagy Bumm Világegyetemünk kezdetét jelöli ki, és ebben ki is merül a párhuzam a robbanások, és a Nagy Bumm között. A Nagy Bumm egy kezdeti pontot jelent, mind időben, mind térben; egy szingularitást, amelyből létrejött, kifejlődött, "kinőtt" mindaz a tér, idő, anyag és energiamennyiség, amit ma látunk, tapasztalunk az Univerzumunkban. Mivel maga a tér és idő is ebből a szingularitásból származik, ezért a szingularitásnál korábbi hely vagy időpont nem értelmezhető, nincs rajta az időskálán. Olyan, mintha a természetes számok halmazát nézve akarnánk megmondani, hogy hol helyezkedik el és mennyi a -1 értéke. Nincs előtte, nincs korábban, így kiváltó ok sincs - legalábbis az általunk ismert 3+1 dimenziós Univerzumban nem létezik.

Igazából valószínűleg csak a miáltalunk érzékelt idő skáláján van értelme arról a 13,7mrd évnyi időről is beszélni, amit az Univerzum életkorának szoktak megadni. Ugyanis ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válik egyre sűrűbbé az Univerzum. A nagyobb sűrűség adott tömeg mellett pedig kisebb térfogatot jelent - a nagy tömeg egyre kisebb térfogatban pedig egyre inkább hasonlít egy gigantikus méretű fekete lyukra, annak szerkezetére. A relativitáselméletből következően pedig ilyen sűrűség és tömeg mellett már maga a tér és az idő is torzul, ergo maga az időskála is torzul. Vagyis az idő visszafelé haladva "egyre lassabban telik", egyre inkább "elnyúlik"; vagyis azonos időskálán nézve a dolgokat egyre korábbi időintervallumokat tekintve adott időintervallum alatt egyre több minden történik meg, egyre sűrűbbé válik a történések mennyisége is. Ahogy egyre közelítjük a kezdeti szingularitást, úgy nyúlik egyre bővebbre az adott időintervallum, egészen addig, hogy a Nagy Bumm időpontja gyakorlatilag végtelen időtávolságra van tőlünk. Olyan ez, mint a fénysebesség: azt is bármennyire megközelítjük, mégis végtelen, elérhetetlen messzeségben marad minden tömeggel rendelkező dolog számára. Vagy olyan, mint az abszolút 0 fok: bármennyire is lehűtünk valamit, az abszolút 0 fok egy olyan korlát, amelyet soha nem érhetünk el. Vagy olyan, mint a sokszög körnek tekintése: rajzolhatunk tetszőlegesen sok oldalú sokszöget, az valóban egyre inkább meg fogja közelíteni a kör alakzatot, de soha nem lesz valós kör, mindig sokszög marad.

Ebből kiindulva, valójában soha nem is volt olyan, hogy Nagy Bumm, soha nem volt első pillanat az Univerzum életében, minden pillanatnál létezik egy korábbi pillanat is. Mint amikor a számegyenesen haladunk a 0 felé: az 1/2-nél kevesebb az 1/3-ad, annál is kisebb az 1/7, annál még kisebb az 1/873, annál pedig még kisebb az 1/23mrd. Soha nem lehet azt mondani, hogy "No kérem, ez a legkisebb szám", mert minden számnál létezik végtelen sok még kisebb is, így soha nem tudod elérni a 0-t ezen a módon. Tehát csak a miáltalunk ismert és használt beosztású időskálán van kezdete az Univerzum életének, de valójában visszafelé haladva az időben maga az időskála szenved el egyre nagyobb mértékű torzulást.

Ezért nem értelmezhető az, hogy mi volt az első időpont, és főleg az nem, hogy mi volt a legelső időpont (vagyis Univerzumunk születése, a Nagy Bumm) előtt.

Sokan azzal védekeznek, hogy de a Planck-állandó, meg kvantált tér, és hasonlók. Ám ahogyan az idő, visszafelé haladva úgy a tér is egyre nagyobb torzulást szenved el a ma ismerthez képest. Ezeknek a folyamatoknak pedig a mai napig tartaniuk kell: nem lennék meglepve, ha maguk a különböző planck-állandók is folyamatosan változnának. De mivel világunkban minden viszonylagos, ezért csak viszonyítani tudjuk őket valami máshoz: márpedig ha együtt változnak úgy, hogy az arányuk (viszonyszámuk) állandó marad, akkor a rendszerben (Világegyetemünkben) lévő megfigyelő számára maga a Planck-állandó továbbra is állandónak tűnik. Ahhoz, hogy ez a változás észrevehető, kimutatható legyen, a rendszeren kívül (Univerzumunkon kívül) kellene tartózkodni, ez viszont számunkra (a tudomány jelenlegi állása szerint) lehetetlen. Tehát az idő, a tér, a hosszúság, a tömeg, és az Univerzumunk összes hasonló jellemzője gyaníthatóan folyamatosan változik, de mivel a rendszeren belül tartózkodunk, így számunkra mégis állandónak tűnnek ezek az értékek.

Hogy miért van ennek mégis jelentősége akkor? Azért, mert nincs kizárva, hogy Univerzumunk csak egy a sok közül; és egy másik Univerzumon belülihez képest már lehetséges hogy eltérés adódik a mi Univerzumunkon belüli értékekhez képest. Pl. elképzelhető, hogy egy másik Univerzumban más a gravitációs állandó értéke, más a töltés értéke, de akár a pí vagy az abszolút nulla fok értéke is más lehet. Ennek ma még nincs nagy jelentősége, de az emberiség, az emberi civilizáció, technika, de még maga az emberi lény (mint értelmes faj) is nagyon-nagyon fiatal. Ráadásul felfoghatatlanul rengeteg idő áll még rendelkezésünkre a fejlődéshez. Ha nem történik semmilyen faji szintű katasztrófa, akkor ez a fejlődés nem fog megállni, és előbb vagy utóbb ki tudunk majd lépni a Naprendszerből, aztán a galaxisrendszerünkből is. Ha pedig ez valóban megtörténik, akkor előbb vagy utóbb akár Univerzumunk "határaihoz" is elérkezhetünk, és valami módon képesek lehetünk átlépni egy másik Univerzumba is. Márpedig ha a korábbi fejtegetés megállja a helyét, akkor nagyon meg kell néznünk majd, hogy milyen másik Univerzumot célzunk meg, mert ha az ottani fizikai állandókban, jellemzőkben a legkisebb eltérés is mutatkozik, akkor ott a jelenlegi formánkban képtelenek leszünk élni, életben maradni. Persze, addig még irdatlanul sok víz fog lefolyni a Dunán, és szinte biztos, hogy akkorra teljesen máshogy fogunk kinézni, mint ma, és minden bizonnyal megtaláljuk a módját annak, hogy hogyan győzzük le ezt az akadályt is.

Mese? Fantázia? Elmebeteg agyszülemény? Esetleg a rideg valóság? Bármelyik lehet, ma még nem tudjuk. De a fejlődés nem áll meg, és ha valós az élet keletkezéséről alkotott tudományos képünk, akkor egészen biztos, hogy nem vagyunk egyedül ebben az Univerzumban. Ha pedig így van, a Nagy Találkozás nem várat már sokáig magára - legalábbis Univerzumunk életkorához képest már csak másodpercek, legfeljebb percek vannak hátra az első kétségbevonhatatlan jelig, és talán csak percek, legfeljebb órák az első kapcsolatfelvételig. Onnantól pedig - mint eddig minden téren - ebben a kérdésben is felgyorsulnak az események, és új, eddig elképzelhetetlen távlatok nyílnak meg előttünk.

Egy biztos: az exponencialitás az élet és a természet minden területén jelen van, nekünk csak alkalmazkodni kell ahhoz, kihasználni kell tudni azt. Eddig (többé-kevésbé) sikerült, és én bízom benne, hogy az ember minden erényével és korlátaival együtt továbbra is megállja majd a helyét, tartogasson számára bármit is a jövő.

5os vagyok (telefonrol, ezert a slampos irasmod:)

Nem vagyok kozmologus, de regesregen altalanos relatelmeletbol irtam a diplomamunkamat. Persze nem vagyok up-to-date ,de attol tartok, kedves kerdezo,

a 6os fejtegetesei inkabb nehany ember magan-hipotezise lehet, nem a kutatoi kozosseg velemenyet tukrozi, de ha belinkel nehany hivatkozast legalabb wikipedia szocikkekre, megnezem mert jol hangzik:)

Jol lathato, lathato, hogy hianyzik a lelkednek az oksag, az "elotte"... ah, a romlatlan, naiv gyermekkor ;))

Mint az elozo leirta, a hasonlosag hetkoznapi folyamatokkal korlatozott.

Miert is csak egy bizonyos pontig tudunk visszafele kovetkeztetni, amirol az Elozo ir:

Abban a kerdesben nem hinnem hogy van elorelepes, hogy abban az allapotban, mikor az univerzum olyan kicsi/fiatal, hogy kvantumos es gravitacios hatasok egyidoben fontosak - nna ekkor az osszes elmeletunkrol kb. tudjuk, hogy osszeomlanak, mert: nincsen kvantumgravitacios elmeletunk, marmint olyan ami nem csak otlet, hanem elfogadott, es konzisztens minden massal. Egyenlore tudtommal ez az altalanosan elfogadott velemeny.

Hogy szerinted, 6os, a planck allando(k) valtozasa ezt az allapotot kikuszoboli, haaat, otlet szinten lehet rola beszelni, de... van forrasod?

A "kvantumgravitacio"-t leiro kulonbozo konkurrens elmeletek(hurelmeletek kulonbozo valfajai is ideerthetok) kozul van olyan, amivel hipotezis szinten lehet gondolkodni a korai vilagegyetemrol, de ez ugye nagyonis hipotezis stadiumban van- lehetseges, hogy a 6. egyik ilyen fejtegetest irta le egyparafrafus szinten, de lehet, hogy csak egyet a szamtalan ezoterikus szocseplesbol, Ha forrasokat adna meg, ez vilagos lenne.

Summa summarum: ha meg erdekel a tema (amit ketlek) olvassgass wikipediat es halgass mindentudasegyetemet :)