A kutatók miért erőltetik annyira a Mars bolygó kutatását, amikor úgysem tudunk eljutni oda?!

Azért, mert el tudunk jutni oda. Egyáltalán nem azzal van a baj.

Nem benépesítésről van szó (jelenleg). Viszont több szempontból is rendkívül fontos lenne egy emberes kutatóút:

- Bolygónk megismeréséhez. A Mars hasonló bolygó, mint a Földünk, így a marsi jelen hasonlítható talán a Földünk jövőjéhez. nagyon sokat megtudhatunk a környezeti hatásokról.

- Az élet kialakulása. A Marson ugyanis nagy eséllyel lehetett valamilyen kezdetleges élet - ezt azonban csak emberek tudnák megállapítani, képzett régészek, geológusok. Ha sikerülne a Marson akár jelenlegi, akár régi, megkövesedett életet találni, az rendkívüli mértékben előredobná a földi kutatásokat is, hiszen az életről csak annyit tudunk, amennyit itt a Földön látunk.

- Geológia. A Marson ugyanis hatalmas, kiaknázatlan nyersanyag mezők vannak. A Földön sok nyersanyag kifogyóban van, ami esetleg nagy mennyiségben fellelhető a Marson. Sőt, míg a Földön káros a környezetre a bányászata, addig a Marson ez jóval kisebb probléma volna. Persze, jelenleg ez egyáltalán nem éri meg - de ha kiderül, hogy a Marson gazdaságosan lehetne termelni, az nagyon előrevetné a technikát, hiszen tekintélyes igény alakulna ki rá.

- Jó bázis is a Mars. Nyersanyag szempontjából a naprendszer leggazdagabb, legkönnyebben hasznosítható helye egyértelműen a Mars-Jupiter közötti aszteroida öv - sok bolygónyi nyersanyag, fémek és egyéb anyagok keringenek ott. és bizony nem csekély az a több millió km távolság különbség. Egy marsi bázisra könnyebb eljuttatni a nyersanyagot, feldolgozni, majd vinni tovább.

És ezek csak azok, amik így hirtelen hasznosak volnának a Marssal kapcsolatban. Ehhez viszont embernek kell odamennie. Még a legtökéletesebb szonda se képes mindent elvégezni, ugyanis nagyon szűkre van szabva a lehetőség. Az ember viszont pár egyszerű eszközzel is többet képes elérni, mint a jelenlegi legkorszerűbb marsi szonda. Egy hónapos marsi misszió valószínűleg több adatot termelne, mind eddig az összes szonda együttvéve. Ez pedig az űrkutatás szempontjából hatalmas előrelépés volna.

Technikailag pedig már készen állunk egy ilyen utazásra, az oroszok kipróbálták, tudnának elég felszerelést vinni magukkal, és ép ésszel ki is bírnának egy ilyen missziót az űrhajósok.

A Föld készletei pedig nem fognak kifogyni varázsütésre, tehát ez marhaság. Mire odáig eljutunk, hogy valóban fogyóban vannak a készletek, már vagy kiírtottuk magunkat, vagy pedig hétköznapi dolog, hogy a gyerek a marsi egyetemen tanul...

Démon, abból ítélve ahogy mondod, nem vagy hülyegyerek. De abból ítélve amit mondasz, nagyon hülye vagy :D Szóval most te vagy trollkodsz, vagy egy nagyon elvarázsolt ember vagy :D

Nyilván nem olcsó és nem könnyű kolóniát csinálni a marson, és nem úgy fogják kezdeni, hogy elszórnak néhány fűmagot a vörös bolygó porába...

#3: Nem terraformálásról van szó, hanem bázisról. Hasonlóhoz, mint mondjuk az űrállomás, csak nagyobb raktárkészlettel.

Igen, kezdetben nem lenne túl nyereséges, de hosszútávon valószínűleg igen. Főleg akkor, ha itt elfogynak a készletek, ami azt jelenti hogy jóval drágább lenne a maradék készlet kitermelése, mint elhozni a Marsról.

Amúgy az alapkérdésre válaszolva: A tudomány nem haszonelvű. A kutatási irányzatoknak van ilyen aspektusa természetes, azaz egy kutató akkor tud kutatni, ha valaki pénzt ad rá. De az űrkutatás még azért kap pénzt, hogy olyan dolgokat is kutasson, amelyek nem, vagy rövidtávon nem hoznak profitot.

Ha megnézed a múltban a legtöbb ma is használt találmány olyan környezetben született meg, ahol még nem volt úgymond létjogosultsága. A legtöbb alapkutatási eredménynek nem volt felhasználási módja. Mondjuk egy relativitáselmélet elméleti tudás, sok beruházást nem igényel, de az igazolása annál inkább. Ezeket a kísérleteket finanszírozni kellett. Ma már vannak olyan hétköznapinak számító technológiák, amelyek nem működhetnének a relativitáselmélet ismerete nélkül. Hogy a legközismertebbet említsem: GPS.

Kolumbuszt is mindenki hülyének nézte, mert hajóval akart eljutni keletre, holott egyszerűbb volt a jól ismert szárazföldi útvonal. A repülőgép is gyermeteg játékszer volt először (függetlenül attól, hogy mennyi tudás volt mögötte, mégis csak gyerekjátéknak számított, egy nagy, bonyolult gyerekjátéknak, mintsem közlekedési eszköznek).

Lehetne folytatni a sort. A Marsot azért kutatjuk, mert rengeteg tudást lehet belőle szerezni. Lásd Sir Butcher válaszát. Ha van rá lehetőség, erőforrás, akkor kutatni is fogják, függetlenül attól, hogy a kutatásokat fel lehet-e használni valamilyen céllal, vagy sem. A cél idővel kitalálódik. A kérdésben rejlő vélemény rövidtávú, a tudományos kutatás meg hosszabb távra szól, olyan tudást teremt, amit akár több száz év múlva is fel lehet használni, ha akkor szükség lesz rá.

A kérdés vége felé leírt etikai kérdés jogos lehet, de biztos, hogy lesz idő kitalálni a részleteket, ha erre sor kerülne. Valószínű, hogy nem csak az anyagi háttér lesz a döntő, hanem ha nem lehet mindenkit „evakuálni”, akkor szükség lesz szakemberekre, tudósokra, mérnökökre, munkásokra, stb… Mert oké, hogy egy csomó gazdag ott él a Marson, ha nem tudnak megjavítani egy elemlámpát sem.