Két azonos átmérőjű Alumínium és Vas golyó melyik száll meszebb?

Nem kell fizikus zseni, csak el kell olvasni a kiírást:

Ha azonos a kezdősebességük, akkor a vasgolyó száll messzebb. Ennek az az oka, hogy nagyobb mozgási energiát kapott. De itt kikötés volt, hogy a kilövés SEBESSÉGE legyen ugyanakkora, azaz pl. 5 m/s. Az egy másik kérdés, hogy a vasgolyót 5 m/s sebességre felgyorsítani sokkal nehezebb, azaz a kilövő eszköztől több energiát követel.

Ellenben ha a gyorsítás távja és erje ugyanakkora, akkor a vasgolyó kezdősebessége sokkal kisebb lesz, és a két golyó egyforma távolságra száll. Ekkor ugyanis a kezdeti energia mindkét golyónál ugyanakkora, és ha eltekintünk attól, hogy a közegellenállás nagyobb sebességnél nem lineárisan nő (a gyorsabbat jobban lassítja), meg még pár apróságtól, akkor a két golyó azonos ponton veszti el a mozgási energiáját, csak nem egyszerre érnek oda.

[link]

Változtassátok a tömeget.

Te se nagyon hallottál még Newton 2. törvényéről igaz? F=m*a.

Ha F azonos, de m nem azonos, akkor "a" se lesz azonos, igaz?

"Ellenben ha a gyorsítás távja és erje ugyanakkora, akkor a vasgolyó kezdősebessége sokkal kisebb lesz, és a két golyó egyforma távolságra száll."

Erre azért nem vennék mérget. Ilyenkor azért meg kéne oldani a differenciálegyenletet, hogy erre választ kapjunk.Pusztán az energia azért nem használható, mert a közegellenállás nem koznervatív erő, és a munkája nagyon is függ a sebességtől.

"Összekevered az erőt a sebességgel."

Figyelj, Silber, hallgass már el, olyan sötét vagy, mint a föld.

Nem keverek össze semmit, hanem te nem értesz még annyit se, hogy a sebességet a gyorsulás határozza meg. A belinkelt trükkfilmednek meg semmi köze az egészhez, mert abban nem szerepel közegellenállás.

A közegellenállást a test geometriája határozza meg, az áramlástan írja le. Nem kapcsolódik a test tömegéhez, így kikérem magamnak a "buta mint a föld" és hasonló jelzőket, én sem bántottam senkit és még mindíg nyugodt hangbenben beszélek. A közegellenállási erőhöz egyetlen sűrűségparaméter kapcsolódik, az pedig az a fluid közegé, amelyben halad.

[link]

A közegellenállást valóban nem befolyásolja a tömeg, de a test mozgását annál inkább, az F=ma képleten keresztül.

Nem sem sértegetnélek, ha nem nyomatnád itt ilyen magabiztosan a hülyeséget, és nem lennél ennyire betonfejű. Mert ha akarnád, megértenéd, csak neked eszedben sincs elgondolkodni, mit ír a másik, csak hajtod a magadét.

Még egyszer elmondom, hátha most:

A közegellenállási erő mindkét test esetében azonos. Tehát a könnyebb test gyorsulása (pontosabban jelen esetben lassulása) nagyobb lesz (a=F/m)

A két test kezdősebessége azonos, tehát a könnyebb test vízszintes irányú sebessége hamarabb fog nullára csökkenni, mint a nehezebb testé. Vagyis a nehezebb test átlagsebessége nagyobb lesz/hosszabb ideig lesz vízszintes sebessége. Tehát messzebbre repül.

És visszatérve: a kérdésben azonos kezdősebesség szerepelt, így eltér a testekre ható erő. A közegellenállás a geometriától függ (és kezdősebesség valamint a közeg paramétere), de mivel ez a két test esetén megegyezik, így jelenlétét elhagyhatjuk.

A ferde hajítás távolságának becslésére használt képlet az alábbi:

R=v(0)/g*sin(2a), ahol R a távolság, v(0) a kezdősebesség, a pedig a hajítás kezdőirányának a potenciálfelszínnel bezárt szöge.

Nem szerepel benne a tömeg.