A tudomány egy csodát megenged, azt hogy létezünk. Erre épít mindent. Talán ez lehet az egyetlen kapocs a Kreacionizmus és a Tudomány között? A magja mindkettőnek ugyanaz? Az hogy megtudjuk hogy hogyan működik a világ?
Azért használtam a csoda szót mivel nem tudjuk a saját és a világ egyetem létezésének sem kialakulásának módját és okát.
De az hogy létezik valami azt mindannyian észleljük. És szerintem ez a világon az egyetlen dolog amire azt lehet mondani hogy csoda.
De a Kreacionizmus meg nyíltan megmondja hogy a világ egy csoda hiszen isten egy csoda stb.
Mintha a magjában mindkettő ugyanaz lenne.
válasza:"A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek tapasztalataink és ismereteink fényében."
szerintem az hogy egyszer csak a semmiből lett valami az beleillik ebbe.
amúgy lehet hogy sok a zavar bennem.
válasza:Csodára: Én lehetségesnek tartom, hogy létezem. Eddigi ismereteim alapján, még csak nem is haltam meg. Úgyhogy nekem nem csoda.
"egyszer csak a semmiből lett valami" Ezt csak a hívők hajtogassák állandóan. Az "ok"-kal együtt, ami csak érzelemre apellálás. Egyrészt vannak elméletek amik arra utalnak, hogy anyag mindig volt, másrészt elgondolkodhatsz azon, hogy régen pl ugyanígy viszonyultak a természeti jelenségekhez. Nem tudták, hogy működik, mi az, miért olyan, hát ott bizony természet felettinek kell lenni...
Ugyan ezt csináltad most. Nincs itt semmilyen kapocs szvsz.
én nem hiszem hogy a természet felett bármi is áll
de szerintem ez a kettő dolog akkor is egy érme két oldala.
nem igazán van különbség, talán annyi hogy az egyik a világ teljes megértéséről a másik meg annak az elfogadásáról hogy fogalmunk sincs szól.
de a kettő ugyanonnan indult el.
talán a csoda erős szó mert sok embernek ez abszurd
de én nem vallásos szempontból használnám ezt a szót. mert én találtam neki úgy is értelmet, a definíciója alapján.
szerinted olyan nem létezik hogy semmi? esetleg a semmi és a valami között nincs átjárás? csak azért kérdem mert lehet hogy vallásos maszlagnak tűnik de nem akart az lenni.
válasza:Gyűjtőnévnek használtam a természetfelettit, olyanoknak, mint vallás, mítosz, babona, nemtudommi.
Így csinálták a régiek.
"szerinted olyan nem létezik hogy semmi?" Hát... a semmi hogy tudna létezni? Az kizárólag nem-létezni tud.
"esetleg a semmi és a valami között nincs átjárás?" Nincs.
Én meg bocs ha durván fogalmazok/tam, de álmos vagyok már megyek is aludni.(:
válasza:Nyeeeeem :xD
Az ősrobbanás előtt is volt valami a tudomány szerint is, hiszen olvasd el akármelyik ismeretterjesztő könyvet, abban is a téridők egymásbaolvadtak.
Olyan az élet mint az energia !
Mindíg van csak egymásba alakúl
válasza:a természettudomány feladata az, hogy a világban zajló kölcsönhatásokat leírja...a világ/anyag eredetével nem foglalkozik, az egy másik tudományág...viszont amit valójában tudunk a tapasztalásunk során, hogy van a tudat/elme és az annak közvetlenül megjelenő mentális képsor az ébrenlét alatti érzékelésben, a gondolatsort úgy értem, mint ami álomban jelenik meg...szóval az, hogy a tudaton kívülre odaképzelünk egy Világot, amiről azt mondjuk önmagában létező a törvényeivel, ami miatt "azonosak" a tapasztalataink, tehát a pöttyös labda mindenkinek pöttyös labda, csak egy feltételezés a két ismert tényünkből(tudat/elme és világérzet)...a feltételezést megtehetjük másképp is...és egy Osztatlan Tudatot/Elmét feltételezünk a Világ helyett, ami indukálja a világérzetet elméinknek, s amiben az elméink alapban léteznek, tehát minőségben azonosak azzal...láthatjuk, hogy itt még bőven a tudomány határain belül vagyunk...viszont könnyen meglehet, hogy az első feltételezés, miszerint van egy anyagi univerzum önmagában létezve téves...ugyanis megfigyelő értelem hiányában értelmetlen bármiféle anyagról beszélni, sőt ha jobban elmélyedünk a dologban, akkor azt is kiszúrjuk, hogy az állítólagos külső világnak csak töredék részét észleljük, mivel a fizikai testünk korlátozza a valóság teljes körű megtapasztalását...ha a teljes formulájában "látnánk" az anyagot, akkor nem igazán lenne fizikai tapasztalat, mivel a fizikai tapasztalt azért az, mert a dolgok kontraszthatásban jelennek meg, ha nincs kontraszt/viszonyítottság, akkor fizikailag semmivel szemben találjuk magunkat...de a fizikailag semmi még hogyan lesz valami, ha öntudatlan, vagyis nincsen meg mögötte az irányító Értelem?
Ezekből kiindulva a kérdésre a válasz az, hogy tényleg megvan a kapocs a (Természet)Tudomány és Kreacionizmus között, de ahhoz kell az a szemszög, ahonnan mindkettő dolog igazzá válik, és ez valójában az Osztatlan Elme szemszöge. Hiszen itt megszűnik a ragaszkodás ahhoz, hogy márpedig csak úgy lett a világ értelmetlenül és az, hogy bármiféle evolúció(univerzumban fellelhető dolgok "kialakulása") csak kamu...:)
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:Ne vigyétek el a témát. Az alap megállapítás hogy magának az értelmes életnek és az annak otthont adó univerzumnak a léte megfelel a csoda definíciójának. Nagyon kis valószínűséggel bekövetkező események láncolata vezetett ide. Nincs olyan elmélet ami szerint valószínű lenne a hasonló állapotok kialakulása.
Ennyi a tény.
Az hogy Isten/istenek, vagy csak a véletlenek játéka volt az nem tartozik a kérdéshez.
válasza:^Már bocsánat, de mire alapozod azt a feltételezést hogy a világegyetem léte kis valószínűségű esemény? Szerintem hasraütésre.
A te léted persze, egy kis valószínűségű esemény. Mi történik a többi valószínűségben? Valaki más születik aki nem te vagy, vagy egyéb apró változás. Az a lényeg hogy a többi esélyben is történik VALAMI. Mivel te most az egész univerzum lehetőségét veted össze, az összes lehetőséget kell alapul venned, nem csak azt amiben te vagy benne, mert univerzum akkor is lehetne (és ez volt az alapfeltétel). Az csak a te butaságod hogy azt hiszed hogy ez a "helyes" univerzum. Bármilyen más irányba fordult volna az idő folyása, onnan visszanézve automatikusan az lenne a helyes.
BÁRMILYEN esemény a végtelen univerzum-idővel mérve végtelenül kis valószínűségű, mert bárminek a valószínűségét az azt megelőző eseményből következteted. Feldobsz egy érmét, fej vagy írás? 50%-50% valószínűség. Mekkora a valószínűsége a körülvevő univerzum nélkül? Basszus, nincs is réz meg nikkel hogy érmét kovácsoljál, vagy gravitáció hogy fel lehessen dobni. Ebből most az kéne következzen, hogy a fej-írás dobás is végtelenül kicsi valószínűségű?
Az az axióma hogy adottnak veszed a létezésedet ("gondolkodom tehát vagyok" és társai) pedig nem természettudományos elv hanem filozófiai. Nézz utána a "metafizika" témakörnek.
A kreacionizmus ad egyy állítást, de bármiféle indoklás nélkül hogy miért zárja ki az összes többi lehetőséget. Miért egy isten? Miért nem száz? Miért emberformájú isten, emberközpontú univerzum? Ami okokat ad az lószar, filozófiai körbe körbe karika.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!