Mi a földelés, és mi a nullázás?

Földelés az amikor a fogyasztó mellet van kialakítva megfelelő ellenállású védőföld, ami lehet egy földbe levert fém cső. Ma már nem nagyon használják.

A nullázás az amikor a körzeti transzformátoroknál (ahol a 230V-ot előállítják a fogyasztók számára 1 vagy 3 fázisban) van egy kis ellenállású védőföld és ez megy a fogyasztókhoz, ahol a villanyóránál a belső hálózat (például lakás) védőföldje össze van kötve a nulla vezetővel.

Mindkettő érintésvédelmi eljárás. Az elektromos készülék testét összekötik földelt, vagy nulla vezetékkel. Így ha zárlatos és megérinted, nem rajtad keresztül megy az áram, hanem a föld (nulla) vezetéken.

Normális esetben eleve zárlat esetén nullázott vagy földelt testű készülékben zárul leüti a biztosítékot.

Érintésvédelmi módok:

Védőföldelés: Villamos hálózatoknál, berendezéseknél, a zárlati áram földbe való levezetésére alkalmas, villamos kontaktus.

Nullázás: olyan megoldás, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt, illetve a róla fémes csatlakoztatással leágazott vezetőt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként. A védelem alapvető feltétele a nullázóvezető folytonossága. Emiatt a megszakításuk ne legyen lehetséges. A kivitelezésnél szükséges a fokozott gondosság. A nullázás a kisfeszültségű berendezések leggyakoribb érintésvédelmi módja, de csak akkor alkalmazható, ha a hálózatnak közvetlenül földelt csillagpontja van és az áramszolgáltató erre engedélyt adott.

#4-nél a nullázásról jó definíció olvasható.

A védőföldelésről nem, bocsánat. A védőföldelés több fogalmat takar, egyrészt magát a földelést, ami az emberi életet védi, másrészt egy érintésvédelmi módot. Mivel alatta a nullázás van, ami egy érintésvédelmi mód, azért feltételezhető, hogy a védőföldelés, mint érintésvédelmi mód definícióját keressük. Az a következő:

Védőföldelés: olyan megoldás, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére (védővezetőként) a tápláló rendszerrel fémesen össze NEM kötött földelést kötnek.

Mivel #4 a nullázás definícióját az MSZ 172/1:1986-ból vette, hát bátorkodtam én is abból a szabványból venni a védőföldelés definícióját.

Bár az MSZ 172 említett kiadása a definíciókat meg a 364 végű, jelenleg érvényes szabványsorozat 300-as kötetéből vette.

Nem vagyok szakmabeli, ezért igencsak csodálkoztam amikor a társasházi (120 éves) lakásunk villamos elosztószekrényét lecserélése közben láttam, hogy a vezető nulla le volt kötve a földelésre is. Emiatt érdekel engem is ez. Szerintem ez lehet a nullázás (avagy tiltott nullázás?) esete.

Ha nincs rendes földelés, ami ténylegesen mélyen földbe szúrt vasat jelent, akkor jobb híján a házba bejövő nulla vezetőt (ami nem a/egy fázis) használhatod a testelésre.

Ez akkor gáz, ha megszakad a bejövő nulla vezetőd, mert akkor az áram nem tud leszaladni se a földbe, se a nullán az áramszolgáltató trafója felé. Szóval simán kiül a fázis a letestelt eszközök borítására, arra a fémre, amit megfogsz és pont védeni akartad. Ez már önmagában bizsergető érzés, de vízcső fogágással kombinálva már felejthetetlen élmény! :)

[link]

A nullázás megkerülhetetlen útja volt a fejlődésnek, az biztosította az automata -mosógép-szocializmus, a villanybojler-szocializmus és a hőtárolós-kályha-szocializmus létrejöttét (egyébként szocializmus alatt itt nemcsak a keleti blokkot, hanem a nyugati társadalmak széles rétegeit [melós] is értve).

Ma már a 30 mA-es FI-relé sok mindent megengedne (én törvényben elő is írnám, hogy mindenkinél fel kell szerelni), de például 81-ben, mikor FI-relé után kajtattam saját részemre, azt mondták a Villért-ben, vagy hol, hogy: ebben a negyedévben három darab érkezett. :D

A nullázásnak kétségtelenül vannak veszélyei (80 éve még nem is nagyon engedélyezte áramszolgáltató), ezért is vannak szigorú előírások annak létesítésére. Ahhoz képest, hogy a budapesti áramszolgáltató kivételével a többiek a felső parancsra végzett munka után valamikor 78 táján kijelentették, hogy minden nullázva van, ahhoz képest elég kevesen haltak bele PEN vezető szakadásába.

Az EPH kialakítása is ezen PEN szakadás következményeinek csökkentését szolgálja.

A PEN az gyakorlatilag megkerülhetetlen valóság a szolgáltató hálózatán, hiszen az országot még egy madzaggal ellátni iszonyú fejfájás lenne, de kapun belül a PEN alkalmazása az az alumínium- és a rézfelhasználás csökkenését szolgálta (az is a csodált Nyugatról jött, csak mikor mi átvettük, már kopogott a rendszer motorja, nálunk is rámentek minden takarékossági intézkedésre). Már persze új létesítéseknél, mert amelyik házban nem volt vezetékes érintésvédelem, ott sem volt védővezető, ott muszáj volt PEN-nek kinevezni a nullát, ennek a folyamatnak a végén lett ugye nagyobb villanyóra a mosógéphez, hogy menjen az a Hajdú vagy NDK köszörű.

Hmmm. Én, aki nem tartom magamat másnak, mint átlag szakembernek, én már vagy 8 villanyszaklapos cikkhez írtam helyesbítést. Ennyit a hivatkozásról. :)