Radiokarbon kormeghatározásnál, azt honnan lehet tudni, hogy eredetileg mennyi 14-es szénizotóp épült be az adott élőlénybe?

Kicsit pontosítsunk, nem egy szénmolekula épül be a szervezetbe, hanem a légkörben lévő szén molekulákat (CO2) a növények felveszik és szerves anyagot építenek belőle. Majd jönnek az állatok és megeszik a növényeket, illetve a növényevő állatokat, így feldolgozzák a növényekben lévő szerves anyagokat (szenet) és saját szerves anyagokat hoznak létre belőle. Mivel a növények a légkörből veszik fel a szenet a különböző szénizotópokat pontosan olyan arányban halmozzák fel, ahogy a légkörben jelen van. A szén izotópok közül a C-14 radioaktív, azaz bomlik. Így egyszer csak elfogyna, de a légkör magasabb rétegeiben a kozmikus sugárzás hatására nitrogénből új C-14 keletkezik. A kozmikus sugárzást hosszú időszakon keresztül állandónak tekintik, így a C-14 arányát is a légkörben. (Persze nem tökéletesen állandó, de lehet kalibrálni a mennyiségét.)

Az élőlény elpusztulása után már nem épít be új szenet, tehát a C-14 aránya fokozatosan csökkenni fog, és a csökkenés mértékéből lehet visszaszámolni, hogy mennyivel régebben pusztult el az élőlény.

Tehát alapvetően állandónak tekintik a C-14 arányát és azzal számolnak. Persze lehetne pontosítani a kormeghatározást a háttérsugárzás kalibrálásával, de 20-30 ezer évnél az a néhány év vagy évtized pontatlanság nem számít.

Radiokarbon kormeghatározást szerves anyagok korának meghatározására használnak, szervetlen anyagok (pl kőzetminták) korának meghatározására más technikák állnak rendelkezésre.

A fenti, abszolút korrekt magyarázatot azzal egészítem ki, hogy nemcsak lehetne, hanem szükség esetén szoktak is korrigálni. Egyes természeti események (pl. vulkánkitörések) ideiglenes olyan szenet juttatnak a légkörbe, amelyben kisebb a C14 aránya. Ez a hatás persze időben és térben is korlátozott. Az átlaghőmérséklet változása miatt szintén kell korrigálni, mert magasabb hőmérsékleten a tengerekből több CO2 jut a légkörbe, ez szintén arányaiban kevesebb C14-et tartalmaz. Az ipari forradalom (szénégetés) szintén sok olyan szenet juttatott a légkörbe, amelynek C14-tartalma kisebb a légköri átlagnál.

Emellett a radiokarbon eljárást alkalmazhatatlanná tehetik olyan folyamatok, amelyek során szerves anyag juthat a vizsgált tárgyba, pl. talajvíz.

A légköri nukleáris robbantások szintén nagyon durván torzíthatnak, bár ez inkább a jövő évszázadok-évezredek régészeinek lesz a gondja. :)