Miért olvad el gyorsan a sótól a hó?

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudoma..

Ezt én tettem fel, itt részletes, és sok választ olvashatsz!

igazuk is van, meg nem is, hülyeséget is beszéltek, meg nem is.

A csökkenti az olvadáspontot, az mondjuk belefér, a -6 fok hülyeség.

Csak akkor olvasd tovább, ha ennél jobban érdekel a dolog.

Csapjunk a lovak közé.

Olvadáspontja csak tiszta, kristályos szerkezetű anyagoknak van, más esetben az olvadás hőmérsékletközben történik. (van ezalól kivétel, de csak diszkrét körülmények esetén, és ott sem olvadáspontról beszélünk.)

Ha belegondolsz, akkor magad is rájöhetsz, hogy ezzel a csökkenti az olvadáspontot dologgal valami nem teljesen stimmel, mert akkor valami nem jönne össze a sarki jégmezőkkel kapcsolatban, mert vagy nem fagynának meg, vagy nem lenne a jégtábla édesvíz...

Ábra:

[link]

Jelölések:

1: só-víz likvidusz vonal

2: só-víz oldhatósági vonal

3: só-víz eutektikus vonal

A: sóoldat homogén terület

B: sóoldat-sójég vegyes terület

C: sóoldat-só vegyes terület

D: sójég szilárd oldat

ahol a 3 vonal összeér az az eutektikus pont.

Ha picit bonyorultnak tűnik az ábra, akkor el kell keserítselek, ez a legegyszerűbb ábrafajta. ( ez pl. a vas-szén és még ez is egyszerű [link] )

Namost, mit is jelent ez az egész.

Egyszerűen fogalmazva, ha van egy összetételed adott hőmérsékleten, akkor ezt a két értéket behelyettesítve az ábrába (mint koordináták) megkapod, hogy éppen mi újság.

Ha a pontod az A területbe esik, akkor van egy adott összetételű oldatod és semmi különös. Ha a D területbe esik, akkor van egy adott összetételű jeged és semmi különös. Az érdekes dolgok akkor következnek, ha a B vagy a C vegyes területen vagy.

Kezdjük a C-vel az az egyszerűbb.

Ha az összetételed és a hőmérséklet alapján a C területen vagy, akkor valójában nem ott vagy. Az történik ugyanis, hogy a víz adott hőmérsékleten csak maximum annyi sót tud oldani amennyit 2-es vonal mutat. Ha ennél több só van a rendszerbe, akkor az szépen kiválik az oldatból. (ezt aki kevergetett már teában cukrot ismeri, ha túl sok cukrot rak bele, akkor hiába keveri, nem fog feloldódni, hanem marad az alján.) A vonal alakjából látszik, hogy minnél hidegebb van, annál több só fog kiválni az oldatból, mert annál kisebb az összetétel, amit még oldani tud a víz.

Na és akkor most jön a csavar az egész történetben. A "B" területen ugyanez játszódik le, csak fordítva. Itt nem a sóból van túl sok, hanem a vízből. A felesleges víz pedig "kifagy" a rendszerből, pontosan annyi, hogy az oldatod összetétele megegyezzen azzal, amit az adott hőmérsékleten a likvidusz vonal megad.

Adott összetételű oldat hűlése:

1. Só koncentráció nagyobb, mint 23,3%

A hőmérséklet csökken, amíg el nem éri az oldatósági vonal által adott koncentrációra vonatkozó maximális oldhatósági hőmérsékletet.

Ez alatt a hőmérséklet alatt a hülés lassul és az oldatból sókristályok válnak ki. (így lehet otthon sókristályt növeszteni) A folymat az eutektikus hőmérsékletig zajlik.

Az eutektikus hőmérsékleten (-21fok) a hőmérséklet csökkenése megáll és mindaddig állandó marad, ameddig az oldat teljes egészében meg nem fagy. Az fagyott oldat összetétele eutektikus (23,3%). Benne sókristályok vannak.

2. Az oldat összetétele 23,3% (eutektikus)

A hőmérséklet az eutektikus hőmérsékletig csökken, ott a hőmérséklet csökkenés megáll és mindaddig állandó marad, amíg az oldat teljesen meg nem fagy.

3. Só koncentráció kisebb, mint 23,3%

A hőmérséklet csökken egészen addig, amíg el nem éri az adott összetételre vonatkozó likvidusz hőmérsékletet (amit a likvidusz vonal ad meg)

A likvidusz hőmérséklet alatt jég jelenik meg (az oldat felszívén) A jég tiszta vízből áll. A hőméárséklet csökkenésével a jég mennyisége növekszik, az oldat sókoncentrációja egyre nagyobb. (ezért édesvíz a sarki jégtábla)

Az eutektikus hőmérsékleten (-21 fok) a hőmérséklet csökkenése megáll, és mind addig állandó marad, ameddig az oldat teljesen meg nem fagy.

A "jég" összetétele: felül egy viszta vízből álló jégréteg, alul eutektikus összetételű fagyott sóoldat.

(ez nagyon lassú hűtési sebességekre igaz, valós körülmények között még bonyorítja a helyzetet a túlhülés is, amiről már volt itt szó)

Na és akkor az eredeti kérdés:

Amikor a sókristály rákerül a jégre és a hőmérséklet magasabb, mint -21 fok, akkor a találkozási pontjuknál olyan helyzet áll elő, amit nem szeret a természet. Méghozzá az, hogy egyerre van jelen tiszta só és tiszta vízjég. (az ábrán ilyen nincsen) Ezen a természet úgy akar változtatni, hogy olyan helyzetet hozzon létre, ami megfelel az ábrán látottaknak. Ezt úgy éri el, hogy a jég olvadni kezd a só meg oldódni.

A folyamat végeredménye vagy egy sós víz, vagy sós víz és sókristályok, vagy jég és sós víz.

Tahát nem arról van szó, hogy az olvadáspontja csökkenne, már csak azért sem, mert a rendszernek nincs olvadáspontja, mert az olvadás egy adott hőmérsékleten kezdődik (eutektikus) és valamilyen más hőmérsékleten fejeződik be (kivéve az eutektikus összetételnél), hanem arról van szó, hogy az oldat a jég és a sókristály egymással meghatározott egyensúlyban vannak, ami függ a hőmérséklettől és az összetételtől. Amikor te sót szorsz a jégre, akkor felborítod ezt az egyensúlyt és a természet beáll az új feltételeknek megfelelő egyensúlyba.

ha kérdésed van, akkor csak bátran.

A víznek 3 halmaz állapota van.(Folyékony ,szilárd ,légnemű, víz, jég ,gőz)

A konyhasó ( NaCl ) fagyáspont csökkenést okoz, és egyben forráspont emelkedést is.(!)

A só a síkosság csökkenetésben , a már mástól is elhangzott ok miatt, minusz hét fokig használ.

"A víznek 3 halmaz állapota van.(Folyékony ,szilárd ,légnemű, víz, jég ,gőz)"

egyrészt halmazállapot, az egy szó. másrészt meg na ja, gőz, víz meg jég, csak éppen a jégből van egyébként normál nyomáson is 3 féle...

[link]

több komponensől álló renszer esetén nincs olyan, hogy olvadáspont, meg olyan sem, hogy forráspont. (pl. ezért lehet pálinkát főzni)

de minegy, kezdek belefáradni abba, hogy okosítsalak benneteket...

Ok: fagyáspontcsökkenés

Egyébként három halmazállapot létezik + 1

szilárd, folyékony, gáz +plazma

Az hogy egy bizonyos állapotban "többféle jég" is létezik az nem azt jelenti, hogy azok újabb halmazállapotok. Az csak a jég különböző allotróp módosulatai.

Összetett anyagoknak ugyan úgy van olvadás és forráspontjuk. Az már más kérdés, hogy pl. egy alkohol-víz elegyet forralva a gőz gazdagabb az alkoholban (mindig az illékonyabb komponensben). Na és ez az ami miatt tudunk pálinkát főzni...

nincsen sem forráspontjuk, sem olvadáspontjuk.

az olvadáspont az a hőmérséklet, ami alatt a szilárd fázis vagy ha úgy tetszik módosulat, felette meg a folyadák fázis vagy módosulat stabil. Na, pont ez nincs az összetett anyagoknak, ogyanis van egy hőmérséklet, ami alatt a szilárd fázis stabil, ezt soktuk szolidusz hőmérséklet nevezni, meg van egy hőmérséklet ami felett a folyadék fázis stabil, ezt szoktuk likvidusz hőmérsékletnek nevezni. A kettő között meg van egy tartomány, ahol a két fázis az összetételnek és hőmérsékletnek megfelelően egyansúlyban van.

Ebből következően nincs olvasás pont, mert hőmérsékletközben olvad.

forráspont ugyanez.

De légyszives még 4-5 félanalfabéta írja már még le, hogy van olvadáspont, hogy nehogy túlzottan csökkenjen az egy válaszolóra jutó barmok aránya.

SZÁNALMAS!!!!