Könyvtári könyveknél miért a 17. oldalon van az egyik pecsét? Miért pont azon a lapon?
Tudom,hogy több pecsét is van egy könyvben.
Amiket én veszek ki,azokban mindig a 17.-en is van. Csak az érdekelne miért pont ez a bűvös szám.
Mindegy azért köszi.
Sajnos az előttem szólók nagyon nagyot tévednek. Nem a könyvtáros néninek a kedvence a 17-es szám, hanem szigorú szabvány határozza meg, hogy hova kell a tulajdonbélyegzést ellátni:
1. A címlap versoján.
2. A 17. oldalon (ennek az az oka, hogy általában 16 oldal egy ív terjedelem, és a szabvány szerint a 2. ív első oldalára kell helyezni)
3. Az utolsó olyan oldal alsó részében, amelyen szöveg található.
4. Minden - lapszámmal el nem látott - bekötött tábla hátoldalán.
5. Minden be nem kötött mellékleten.
A nagy terjedelmű művek esetében a 17 + x * 100. oldalra (117, 217, 317,...) is elhelyezhető a bélyegző.
A Széchényi Könyvtárban az 50. oldalra is kerül tulajdonbélyegzés, illetve egyes könyvtárak a gerinc felső részét is bélyegzik, ez "picit" mindegyik lapon meglátszik.
Hogy ennek mi értelme?
Amennyiben valamelyik könyvből a 17. oldal sarka, a címlap oldala és az utolsó szöveges lap sarka hiányzik, akkor az valószínűleg könyvtári (lopott) példány.
Pont az az értelme a szabálynak, hogy ezzel válik EGYEDIVÉ a könyvtári könyv.
Amúgy én még olyan könyvet nem láttam, amelyik nem a fenti szabályrendszer szerint lett volna megjelölve, úgyhogy az, hogy "ahova kedve van, oda pecsétel" szerintem nem igazán játszik, még kis példányszámú, falusi könyvtárban sem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!