Lányok! Nálatok ez alkoholizmusnak számít, negatívum a szemetekben?

Na jó:D

Lehet marad a napi egy

"Megtörtént eset az, hogy egy rendes, tisztes családapa hosszú éveken át minden nap munka után megivott 2 sört. Nem is volt ezzel semmi probléma, senki nem tartotta őt alkoholistának. Történt egyszer, hogy ez a férfi beteg lett. A gyógyszere használati utasításában szerepelt, hogy nem lehet alkoholt inni mellé, hát nem itta meg a sörét. Egyre roszabbul lett, a kiérkező mentősök ránézésre azt mondták delírium tremens, azaz az alkohol megvonása miatt a férfit pszichiátriára kellett szállítani. Alkoholista-e ez a férfi? Orvosi értelemben talán igen, de a betegségre jellemző viselkedésmód nem alakult ki nála. Önök szerint?

Nem lehet a megivott alkohol mennyisége alapján dönteni, bár általában aki alkoholista, az sokat iszik, de a kezdeti stádiumban akár kifejezetten kevés is lehet ez a mennyiség. A legfontosabb momentumnak az indítékot ell tekintenünk. Az alkoholfüggő nem úgy és nem azért iszik, mint mások: szórakozáshoz, étkezéshez, vagy azért mert szomjas lenne. Az alkoholista azért iszik, mert úgy érzi nem tud az alkohol nélkül igazán élni. Ha nincs kéznél szeszes ital, ideges. Mivel a lelkének sokszor van szüksége alkoholra, a fizikuma, szervezete is egyre jobban hozzászokik.

Egy idő után a beteg saját maga szeretné korlátozni, hogy mennyit iszik, azonba rá kell jönnie, hogy ez nem megy neki. Ígéreteket tesz és komolyan is gondolja őket, a megtartásukra azonban képtelen, ami feszültséget szül benne, a feszültséget pedig újabb adag alkohollal tudja csak oldani. Ezt az időszakot nevezzük kritikus időszzaknak. Ebben az időszakban már van remény arra, hogy a beteg felismeri, hogy segítségre van szüksége.

A legtöbb alkoholista azonban ilyenkor még küzd. Nem is elsősorban a betegség, sokkal inkább a bélyeg és a betegségtudat ellen. Nem ismeri el a függőséget, sőt, azt állítja, mások többet isznak nála."