Vannak még itt anarchisták? Nektek milyen az életviteletek, és miben különböztök a többi, titeket körülvevő embertől?

"Vannak még itt anarchisták?"

A nézeteim nagyon közelállnak az anarchizmushoz, de hogy anarchista vagyok-e, azt nem tudom, nem tartom hasznosnak az ideológiai címkéket.

"Nektek milyen az életviteletek, és miben különböztök a többi, titeket körülvevő embertől?"

Nem sokban. Többet olvasok és gondolkodom :))))

Amit leírtál, az érdekes, és nem is ellenszenves, de elég speciális vélemény. Én pl. abszolúte nem ellenzem a "fogyasztás"-t vagy a politikát, sőt, még szavazok is.

Az életmódom nem feltétlenül hiteles, de megpróbálom a ,,természeti népeket'' (ásóbotos művelők, de elsősorban még inkább a gyűjtögetők) életmódját legalább elméleti síkon pontosan és részletesen megismerni (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülőttek, busmanok). Itt persze valódi terepmunkákra gondolok, és lehetőleg a TELJES kultúra megismerésére, beleértve sokszor a nyelvüket is. Ifjúkoromban megpróbáltam két kihalás szélére került eszkimó nyelvet megmenteni azáltal, hogy megtanulom őket, de csak passzív olvasás készségéig jutottam, a két szóbanforgó nyelv küzül pedig az egyik azóta ,,nélkülem is'' elboldogult, a másik meg viszont 1997-ben végleg kihalt az utolsó anyanyelvű beszélő halálával. Az élő néprajzi tudás is háttárbe szorult, bár persze a könyvtárak megőrizték az anyag egy részét, és értelmes dolognak tűnik az, hogy legalább utólag megismerje az ember. Nem tudhatjuk előre, hogy még milyen kontextusban lehet rá még szükség.

Marxot nem nagyon ismerem, mindenesetre azzal a törekvésével egyetértek, hogy érdemes tanulmányozni a vadnépeket. Mindenesetre, amit megtudtam a természeti népekről: eléggé vegyes társadalmi rendben élnek ők is, a legtöbb eszkimó csoport nem tiszta kommunizmusban élt, hanem szintén valamiféle ,,vegyes gazdaságban'', mint mi, bár más értelemben. És a társadalmukat is afféle furcsa ,,fékek és ellensúlyok rendszere'' kalibrálta be, ebben is talán felületesen éppen a miénkre hasonlított, bár más értelemben. Szóval nehéz lenne modern ideológiát rájuk húzni (nem annyira rokonságmániások, és őstisztelőek, mint azt a fasiszták hitték róluk, és nem annyira közösködők, mint ahogy a kommunisták hitték róluk), szóval néhány látszólag ideológiai dologban inkább meglepően paragmatikusok, sőt indifferensek. Az anarchizmus egy árnyalt változata szempontjából viszont már igenis érdekesek lehetnek.

Amíg gyerek voltam, az eszkimó meg egyéb néprajzi anyagokhoz nem fértem hozzá, de a cigány nyelvű anyagokhoz igen, sőt azt élőben is tudtam gyakorolni a kora 90-es évek gazdasági válsága nyomán Budapestre került erdélyi, regáti cigány utcagyereksereg között. Hozzám jók voltak, az utcagyerekek is, a családok is, a nyelvükre tanítgattak, jó emlékeim vannak róluk. Szóval gyerekkoromban ők voltak az én ,,házi'' vadnépem, akik mindig élőben is kéznél voltak. Mindenesetre ma sajnálnám, ha ez a büszke és nemes nép tönkremenne vagy beolvadna: az eszkimók és a szibériai népek meg az ausztrál bennszülöttek meg az indiai vad törzsek is nyomorra meg alkoholizmusra jutottak ma, pedig azelőtt sokszor azt sem tudták, mi az alkohol. Erről nem mindg csak a gyarmatosítás tehet (a természeti kultúrák egyik erejét ugyanis épp az elszigetelségük adta, amivel aztán a modernizáció végzett, nem mindenütt a gyarmatosítás). A természeti népek modern formában való megjelenése szerintem nehéz és érdekes kérdés, és még keveset tudni arról, mit lehet tenni a beolvadás ellen, de szerintem lehetséges ilyen ötlet.

A másik fontos dolognak a természettudományok, vagy legalább a természet tapasztalati ismeretét tartom.

Az anarchizmust nem tartom ,,véglegesen halott eszmének'', hiszen 2000 előtt kis sejtette volna a Wikipédia sikerét? 1980 előtt ki sejtette volna az open source szoftverek sikerét? A Linux sikerét? Ma olyan dolgok is lehetségesnek bizonyultak, amelyek korábban valami őrült anarchista ötletnek tűntek volna, ma meg természetesek.

De korábban is, a görögök óta a tudomány egy hatékony ,,open source'' vállalkozásnak bizonyult, ahol az egymást nem is ismerő emberek munkája olyan módon adódik össze, hogy valami magasabb rendű jön létre. Nem lehetetlen, hogy a természettudományos ismeretek fejlődésével az anarchizmus olyan formái is gyakorlatban megvalósíthatóak lesznek, amit ma nem tudnánk elképzelni.

Lehet, hogy a természettudományos ismeretekből meg a vadak néprajzi ismereteiből együtt olyasmi fog születni, amit ma jó értelemben véve anarchizmusnak nevezhetünk, de ezt nem tudhatjuk még.