Turanista híveknek felfog valaha tűnni, hogy hitük inkább vallás és politika mint sem tudomány?

Kérdező!

Olvasd vissza a 27-ik beírásomat!

Most meséljek arról az alanyon IQ-nak , hogy a bibliát a zs-k átírták saját szájuk íze szerint, meghamisították, kivették belőle Jézus tanításainak 90 %-át? Minek meséljek, ha még a tényeket is kiröhögitek? Akit érdekel, az járjon utána! Csak rajta! Aztán nehogy azt olvassam tőletek, hogy "Ennek a mesélős Duennának tényleg igaza volt! :D

Először azt kell tisztázni, mit értünk turanizmus alatt. Klasszikus értelemben ez egyes eurázsiai népek közös eredetét jelenti (bármilyen aspektusból).

A népek eredete több aspektusból vizsgálható, az eredmény mindig más lesz. Ezeket kell egy komplex képbe illeszteni.

A "turanizmus" (bár a tudományban nem így hívják) a legújabb kutatások szeint nyelvészetileg megalapozott. A nosztratikus, illetve az eurázsiai nyelvcsalád elmélete kimondja, hogy az uráli, altaji és indo-európai nyelvek (a nosztratikus szerint még mások is) visszavezethetők egy közös ősnyelvre.

Akit érdekel, itt nézegetheti a nosztatikus alapszókincset (a teljeset a „view all records”-ra kattintva, de akár keresgélni is lehet): [link]

Ha megvizsgáljuk a magyar nyelv alapszókincsét (pl. Swadesh-lista alapján), könnyen belátható, hogy a legtöbb alapszókincsbeli szavunk a nosztratikus alapszókincsig vezethető vissza (tehát nemcsak a finnugor, hanem az altaji és/vagy az indo-európai nyelvekkel is rokonítható). Innentől viszont ezekről a szavakról nem mondhatjuk többé, hogy "finnugor eredetűek", hiszen beláttuk, hogy régebbiek. Az uráli alapszókincs (amely a nosztratikus/eurázsiai szókincsnél újabb volna, így csak az uráli nyelvekkel lenne közös) gyakorlatilag hiányzik. Ekkor viszont komolyan felmerül a kérdés, hogy mi indokolja egyáltalán, hogy a magyar nyelvet az uráli (és ne az altaji) nyelvek közé soroljuk. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az ugor-török háborúban mégiscsak a török oldalnak volt igaza (akik a magyar nyelv kettős, finnugor és török gyökereiről beszéltek, tehát a tévhittel ellentétben nem tagadták a finnugor rokonságot). Nem véletlen, hogy a finnugor elmélet állítólagos fényes győzelme ellenére máig nem tudták tudományosan igazolni, hogy az uráli-altaji elméletnél helytállóbb lenne. Valójában arról van szó, hogy itt is hit és hangosság alapján „dőlt el” a vita, mint valódi tudományos érvek alapján. És ma egyre inkább úgy tűnik, hogy a helytelen gondolkodás győzött a helyessel szemben (de persze ennek nem kell örök érvényűnek lennie). Nyilván ebben a mindenkori aktuálpolitikának is szerepe volt (tehát ez a szempont a finnugor elméletere ugyanúgy ráhúzható, mint a turanizmusra). Tény ugyanis, hogy azok a kutatási irányok mennek (ma is), amelyeket komoly pénzekkel támogatnak. Korábban egyébként is elfogadottabb volt az urál-altaji nyelvcsalád koncepciója is (ez az eurázsiainál is szűkebb, amely már az indo-európai nyelveket is kiveszi a kalapból). Ez jogos is, hiszen a nosztrtatikus és eurázsiai elmélet pusztán a szavakat veszi figyelembe, az uráli és altaji nyelvek között viszont komoly nyelvtani párhuzamok is vannak. Ezt a koncepciót a nyelvészek egy időben elfogadták, ma már inkább elvetik (de sosem tudták megindokolni, hogy miért kellene elvetni, sem az elmélet mellett szóló érveket elvitatni, így inkább hit alapon vetik el). A legújabb kutatások kapcsán viszont újra úgy tűnik, hogy mégis van létjogosultsága. A fenti példa jól mutatja, hogy a nyelvészet ma általánosságban is inkább hit, mint tudomány, hiszen bár van elfogadott módszertana, a módszerek helyessége nem ellenőrizhető. Egy gondolatébresztő írás a nyelvészet módszertani problémáiról: [link]

A turanizmus másik komoly tudományos alapja a „turáni népek” közötti kulturális párhuzamok. Az eurázsiából származó népek nagy része a lovas nomád (szkíta) kultúrkörbe tartozott. A magyar is, ezt soha nem is vitatták még a legszkeptikusabbak sem. A „többi” finnugor nyelvű nép viszont érdekes módon teljesen más kultúrkörbe tartozik. A kulturális oldalt szeretik jelentéktelen színben feltüntetni (hiszen akkor jobban fókuszba kerülne, hogy a finnugor nyelvrokonságon kívül más aspektusok is vannak a világon), illetve azt kihasználni, hogy a „szkíta” szónak szintén több lehetséges definíciója van (lovas nomád mint gyűjtőfogalom vs. egy konkrét óiráni nép). Pedig a komplex képhez ez is kell.

A hagyományok (pl. krónikák) szintén megőrizték ezt a közös múltat, nem véletlen, hogy a krónikák a szintén lovas nomád hunokkal rokonítanak minket. Ez nagyjából egységesen jelen van magyar és külföldi forrásokban is, mára mégis sikerült valamiért azt elültetni a fejekben, hogy ezek nem vehetőek komolyan. Míg más dolgokat elhiszünk ugyanezeknek a krónikáknak. Érdekes ez a kettős mérce. Továbbá az is innen eredeztethető, hogy a törökök és a mongolok testvérként tekinteken ránk. Valójában az, hogy a hun-magyar rokonítást a krónikáknak (állítólag tudományos alapon, melynek neve „forráskritika”) nem hisszük el, az inkább hit kérdése, mint a turanizmus. A forráskritika persze jó dolog, csak valójában teljesen szubjektíven szeretjük alakalmazni. Így valószínűleg igen gyakran tévedünk. Pl. ha a hun-magyar-rokonságot számos független forrás tényként kezeli, azt kevesebb jogunk lenne kritikával illetni, mint pl. az augsburgi csatát (amire sokkal kevesebb forrásunk van, azok sem hitelesek). Ahhoz képest mégis melyiket tanítják tényként? Szintén érdekes, hogy a hun-magyar rokonságot gyakran úgy „cáfolják”, hogy nem lehetünk a hunok rokonai, hiszen „bizonyított tény”, hogy a mi finnugorok vagyunk. Egyrészt, a hun-magyar rokonság nem nyelvrokonsági elmélet, így a finnugorság nem lenne ellenérv. Másrészt a hunok nyelve nem ismert, így akár finnugorok is lehettek volna. Másrészt pedig az sem tány, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű (sőt, egyre valószínűbb, hogy nem az, ld. fenn). Természetesen attól még a finnugoroknak nyelvrokonai vagyunk, de a rokonság és az eredet nem ugyanaz. Mégis gyakran egybemossák olyanok, akik nem kellően precízek.

A fent említett tudományos érvek ellenére inkább az lenne a jogos kérdés, hogy hogyhogy még mindig vannak olyanok, akik ezeket „ökörségnek” tartják, és a finnugor dogmát támogatják, amely több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad (pl. nem tudja megmagyarázni, hogy az alapszókincs jelentős része miért rokonítható altaji vagy akár indo-európai nyelvekkel is). A nosztratikus elmélet viszont ezt jól magyarázza, és emellett azt is jól magyarázza, hogy miért vagyunk a finnugorokkal is nyelvrokonok. De valamiért az ugor-török háború óta sokkal inkább a hit határozta meg a tudományos gondolkodást, mint a valódi tudományos érvek. A finnugor elméletnek megvan a maga helye (pusztán nyelvrokonság), de sajnos előszeretettel használják fel áltudományos dogmák támogatására (uráli őshaza, magyar nyelv és nép finnugor eredete, törökkel rokonítható szavak jövevényszavakká degradálása, hun-magyar rokonság elbagatelizálása). Mostanság talán elindul egy lassú változás, de még mindig vannak ma is, akik látszólag tudományos alapon próbálnak kiállni a féligazságaik mellett.

Vannak más aspektusok is, de hosszú lenne mindenről írni.

Egyébként minden héten megkérdezi ezt valaki, csak tudnám, hogy miért.

Végezetül hadd kérdezzek én is valamit:

Azoknak, akik még mindig azt hiszik, hogy a magyar nép finnugor eredetű, fel fog valaha tűnni, hogy hitük inkább vallás és politika mint tudomány?

Aki tényleg szakemberektől és nem tudománytalan amatőr blogokról akar tájékozódni a magyar nyelv és őstörténetet illetően nézegesse meg ezeket a kis 1-2 perces videókat:

https://www.youtube.com/watch?v=5KB7HPhpG6I

https://www.youtube.com/watch?v=aZoPCU--TDw

https://www.youtube.com/watch?v=YnAPGvvwVqE

https://www.youtube.com/watch?v=S1bMGyDUeJA

https://www.youtube.com/watch?v=iQ1rWyXgcSE

https://www.youtube.com/watch?v=SAXlUH9YSDE

https://www.youtube.com/watch?v=O9fB8xJECY0

https://www.youtube.com/watch?v=ZkbuFO4S8Es

Van benne szó hogy tanítják-e a finnek, Horthy-ék mit gondoltak a témáról és a sumérokról is. Nyelvészek, szakemberek és történészek mondják el a véleményüket.