Ma is igaz Klebelsberg Kunó ezen állítása?
"A hatalmas magyar hazafiságnak van egy nagy gyengéje, s ez az, hogy számbelileg aránylag kicsiny az a réteg, amely ennek a nagy érzésnek az aktív hordozója. Korábban főleg a köznemesség volt, ma a magyar értelmiség és kizgazdaközönség. De tovább felfelé, a vagyonnal fogy a patriotizmus, és a szegénységgel nő az internacionalizmus."
Én is úgy látom, hogy leginkább a tanult középréteg az, akiben nemzeti öntudat van. A gazdagok köre vagyonát félti a többiek felemelésétől, a szegényeket pedig lefoglalja a maguk mindennapi baja, nem érnek rá a többiekkel törődni.
Egyedül a középosztályban lévők elég jómódúak ahhoz, hogy tudjanak mások sorsára is figyelmesen tekinteni, de nem annyira vagyonosak, hogy emiatt lecsúszástól kelljen aggódniuk.
válasza:Ez számomra is teljesen logikusnak és reálisnak tűnik. Igaznak gondolom.
Persze kivételek mindig akadnak és még talán azt hozzá lehetne tenni h mostanában pontosan a szegényebb környéken lakóknál bizonyos ellentétek miatt nő az a "hazafias szellem" .
válasza: válasza:Szerintem ezek a szavak ma is teljes mértékben megállják a helyüket. Az egyetlen gond az, hogy 2012-ben Magyarországon nincs gondolkodni tudó, tenni akaró, hazáját a szó jó értelmében szerető (és nem másokat ok nélkül gyűlölő) középréteg. A Kádár-rendszer és kivétel nélkül az elmúlt 22 év valamennyi kormánya tett arról, hogy ezt a középosztályt kisemmizze, megalázza, a gerincét megtörje.
Amikor ez a középosztály mégis megszületik, akkor mondhatjuk majd, hogy megérkeztünk Európába - büszkén, magyarként.
válasza:Kedves 22:36-os válaszoló!
"A középosztálynak van baloldali része is. Ők nem konzervatívak, de nem azt jelenti, hogy nem szeretik a hazájukat."
- A baloldaliságnak egyik fő jellemzője a nemzeti érzelem elhagyása. Például az 1920-as, '30-as évek Magyarországán a Népi Demokraták, és az Urbánus Demokraták (részben a polgári pártok, részben a szociáldemokraták tömörüléséből) egymás ősellenségei voltak, noha mindketten a társadalmi gondok, a szegénység felszámolására törekedtek.
A Népi (mai, helyesebb elnevezéssel: Nemzetelvű) Demokratáktól élesen elválasztotta a baloldali radikálisokat, hogy az előbbiek a társadalmi átalakulást a történelmi múlt tisztelete, a hagyományok őrzése mellett képzelték el, míg a szociáldemokrata párt képviselői internacionalizmust hirdették, a kötelező ateizmust, és a munkásosztály felemelkedését, a nemzeti eszményeket pedig csak ezek kerékkötőinek tartották.
A Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita szerzetesek által létrehozott legnagyobb ilyen szervezett, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) például 1940-re már 400 ezer tagot számlált, és 20 népfőiskolával rendelkezett.
"Egy nagy földreform lesz a célunk, de erről, ha kell, évekig hallgatni fogunk, mert sok feudális nagyúr és főpap leállítana bennünket." - mondta Kerkai.
Programjukat így foglalták össze: "Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!"
Hasonló elveket vallottak a legjelentősebb protestáns szervezetek is, mint a Soli Deo Gloria (SDG), és a Keresztény Ifjúsági Egyesületek (KIE).
Politikailag főként a jobboldali Kisgazdapártban képviseltették magukat.
1936-ban, Teleki Pál közbenjárására, megjelent az első tudományos alaposságú falukutató művük, az Elsüllyedt falu a Dunántúlon. A könyvek megjelenése és az utánuk való mind nagyobb érdeklődés egymást generálta: Puszták népe, Az Alföld parasztsága, a tardi helyzet.
A szociáldemokraták, akik addig egyedüliként képviselték a szegény réteg érdekeit, úgy érezték, hogy "beléptek a területükre", és éles kritikával illették ezen csoportokat. Művi parlagiasságnak titulálva.
Kassák Lajos, aki ugyan nem tartozott az urbánusokhoz, de hozzájuk állt a szemlélete a leginkább közel, azt írta:
"Nem értem s nem fogom soha megérteni Veres Pétert. Én még a népművészetünket is föláldoznám, hogy az Alföld és a Dunántúl millióiból, a földművelő népességből nyugati civilizációjú lakosság váljék, olyanfajta, mint a dán földműves, aki mind könyvet olvas, s akinek rádiója, telefonja, villanyvilágítása van."
Vere Péter viszont Kassákkal ellentétben azzal is tisztában volt, hogy az idézett dán példát a nemzetelvű modernizáció teremtette meg, tehát nem a népművészet feláldozása, hanem épp a hagyományokra való támaszkodás.
Bokányi Dezső, szociáldemokrata képviselő (nem kommunista!) 1919-ben mondta azt, hogy "a munkásságnak semmi oka sincs különös kegyelettel gondolni a tizenhárom aradi burzsoára - akiknek sohasem volt semmi gondja a nép ügyére."
A jobboldali és baloldali világszemlélet között tehát ez az alapvető különbség: a nemzeti érzelem, vagy annak a vélt értéktelensége.
válasza:"Te azt hiszed, hogy csak a te utad és világnézeted az egyetlen jó, pedig nem így van. A dolgok árnyaltabbak ennél."
- Nem ezt mondtam, de a baloldaliság és a jobboldaliság között éppen a nemzetszeretet az alapvető világszemléleti különbség, ahogyan azt be is mutattam.
válasza:
válasza:"Szerinted elhagyja a nemzeti érzelmeket, szerintem meg nem, de tudom, hogy egy jobboldalinak nehéz ezt megérteni. Te azt hiszed, hogy csak a te utad és világnézeted az egyetlen jó, pedig nem így van. A dolgok árnyaltabbak ennél."
Pedig nincs igazad. Természetesen én sem gondolom, hogy csak mert valaki baloldali, hazaellenes lenne, de a baloldali szemléletnek valóban ez a kulcsa, amit a kérdező is ír.
válasza:És ráadásul te is ugyanazt csinálod, ami ellen kardoskodsz. A baloldalt megvéded, hogy nem hazaellenes, de a szegények védelmét ugyanúgy kisajátítod a baloldalnak, mintha a jobboldalt ez egyáltalán nem érdekelné.
"Szerintem inkább ők állnak ki a szegényeket ért sérelemért leginkább."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!