Hitler mennyit tudott az atombombáról?

"A realisták szerint valahol a nagyon korlátozott, (0,2-1 kT) hatóerő mellett egy jókora piszkos bombát csinálhattak."

Ennek így semmi értelme. A piszkos bombában a radioaktív anyag nem vesz részt a robbanásban, csupán szét lesz szórva egy adott területre. Egy 200 tonnás piszkos bomba létrehozásának nulladik lépése, hogy legyen 200 tonna TNT-d, vagy annak megfelelő robbanóanyagod.

Továbbá nem, ez nem a "realista" nézet, semmiféle komolyabb vita nincsen arról, hogy hol tartottak a németek az atomfegyver létrehozásában, mert teljesen egyértelmű bizonyítékok és korabeli források alapján tudjuk, hogy effektíve sehol. Míg a Manhattan Project és a háború utáni szovjet atomprogram több százezer főt foglalt magában, a német atomprogram soha nem foglalkoztatott 70 főnél többet, és semmiféle ipari

"Ennek ellenére összehoztak jó pár tonna kezdetlegesen dúsított uránt, amit végül az amcsik lefoglaltak, és felhasználták a manhattan programban."

Anyám borogass :D Ezek a mítoszok mégis honnan jönnek? A németeknek soha nem sikerült uránt dúsítaniuk, tisztán az elméleti szinten megállt a mutatvány. Egy árva grammnyi dúsított uránt nem sikerült nekik összehozniu, nemhogy több tonnát :D

#5

Kétféle piszkos bomba létezik. Az egyik, amelyiket eleve arra terveztek, ebben egy hagyományos kémiai robbanóanyag szétszórja az előre bekészített radioaktív izotópokat. Ez a bomba minimális rombolással jár, de pár km2 területett elszennyezhet. A másik piszkos bomba az, ami eredetileg rendes atombombának készült, de a robbanás során befullad, vagyis egy elfuserál bomba. Ekkor lesz egy kismértékű maghasadásos detonáció, aminek az ereje attól függ mennyivel gyorsabban esik szét a kritikus tömeg a láncreakciónál. Mivel történik láncreakció, felaktíválódik a bomba teljes anyaga, elpárolog, és így szóródik szét. Ez a verzió tipikusan akkor fordul elő, amikor egy hatalom először készít atombombát, és még nem tökéletesítették a technikát. Bizonyítottan így jártak az É-Koreaiak, nekik legalább két kísérletük befulladt, volt némi robbanás, de a hatóerő messze elmaradt a várttól.

6-os:

"Az egyik, amelyiket eleve arra terveztek, ebben egy hagyományos kémiai robbanóanyag szétszórja az előre bekészített radioaktív izotópokat. Ez a bomba minimális rombolással jár, de pár km2 területett elszennyezhet."

Nem, a piszkos bomba nagyjából akkora területet tud elszennyezni, ameddig a robbanóerő elér. Ez bizony nem lesz több négyzetkilométer, ezt inkább négyzetméterekben lehet mérni.

A második, amiről te beszélsz, az nem piszkos bomba, hanem atombomba. A legtöbb atombomba "befullad": a Trinity-teszt során például a hasadóanyag csupán 4%-a vett részt a láncreakcióban.

#7

Szerintem ne erőltesd a témát, mert nem vagy nagyon képben.

A sugárzó izotóp szennyezés lényege, hogy roppant kis mennyiségek is elegek ahhoz, hogy ártalmas dózisteret hozzanak létre. A munkám során találkoztam már ilyennel, amikor is egy szemmel szinte láthatatlan izotópszemcse miatt le kellet zárni egy fél telepet, mert úgy kattogott a geiger hogy majd kiesett belőle a műszer. Amikor egy TNT töltetű bomba felrobban, a repeszek max pár tíz, vagy száz méterre repülnek, de a keletkező füst-por beteríti a környéket. Ha jól szerkesztették meg a piszkos bombát, és a benne lévő izotóp is megfelelő diszperzióban van, akkor bizony a keletkező füsttel, aeroszollal egy piszkos bomba városrészeket elszennyezhet. Ha még olyan izotópot is választanak hozzá, ami elég aktív, és a felezési ideje is pár év, mint a Co60 izotópé, akkor nagy a szopacs.

Az pedig hogy mikor tekinthető befulladtnak egy bomba, az eszmefuttatásod szerint mindig, és a hagyományosoknál is ez a helyzet, mivel ott is reakció nélkül a töltet jelentős részét szétveti a robbanás. Valójában akkor fullad be egy bomba, amikor nem éri el az elvárt névleges hatóerőt. Az köztudott hogy a hasadóanyag jelentős része nem vesz részt a láncreakcióban, de ez természetes, és más kategória az amikor 15-25 kT-ra kalkulálnak előzetesen, és lesz 20 kT, vagy lesz egy kis villanás, és a 20 kT helyett lesz 0,5 kT.

De mondok mást, ezek szerint az amcsik direkt rossz atombombákat tartanak rendszerben, mert az Európában állomásoztatott B61 taktikai tölteteik robbanó erje 0,3-340 kT-ig állítható, vagyis több mint ezerszeres eltérés van a leggyengébb és a legerősebb detonációban ugyan annál a bombánál.

9-es: szerintem ezt hagyjuk, a Dunning-Krüger effektus elég erős benned.

"Amikor egy TNT töltetű bomba felrobban, a repeszek max pár tíz, vagy száz méterre repülnek, de a keletkező füst-por beteríti a környéket. Ha jól szerkesztették meg a piszkos bombát, és a benne lévő izotóp is megfelelő diszperzióban van, akkor bizony a keletkező füsttel, aeroszollal egy piszkos bomba városrészeket elszennyezhet. Ha még olyan izotópot is választanak hozzá, ami elég aktív, és a felezési ideje is pár év, mint a Co60 izotópé, akkor nagy a szopacs."

Ezzel szemben a valóság az, hogy egy piszkos bomba legveszélyesebb része maga robbanóanyag, és a radióaktív melléktermék pusztítóhatása elenyésző. Gyakorlatilag ha túléled a robbanást, akkor nem kell aggódnod a sugárfertőzés miatt. Ha meg nem, akkor meg úgyis mindegy...