Ez talán választ ad sokmindenre, ami ma tévesen él a fejekben?
Nincs alapja sem a papírtalpú bakancsoknak, sem a civilek mészárlásának a Don-kanyarban lezajlott események kapcsán.
A kiküldött katonákat próbálták a lehető legjobban felszerelni, a meglévő fegyverzetnek 2/3-át kapták meg, noha létszámban csak az 1/3-át tették ki a Honvédségnek.
Az otthoni alakulatokat képletesen és gyakorlatilag is "levetkőztették", hogy mindenből a lehető legjobbat adják a kivonulóknak.
Kétségtelen, hogy a felszerelés így is elégtelen volt, és rossz minőségű, de az ország akkori gazdasági teljesítménye, mely alig dobta még le magáról a trianoni korlátok, ezt tette lehetővé. (Ennek ellenére a magyar csapatok tartottak ki a legtovább a frontárkokban, az olaszokat két nap alatt tönkreverték, a románok ellenállás nélkül megfutottak.)
1943-tól azonban, a Szabolcs-I, majd Szabolcs-II új haderőfejlesztési program keretében - részben épp a don-kanyari tapasztalatokra is alapozva - ugrásszerű növekedés indult, mely nem csak pótolni tudta a doni veszteségeket (mindezt a közeledő szovjet front és az angol-szász légibombázások mellett), de még azt túlmenően is fel tudta fegyverezni a Honvédséget, mely gépesítettségében, sorozatlövő kézifegyverek, és nehéztüzérség területén túl is nőtte a korábbi, '42-es állapotokat. Olyannyira ütőképessé vált, hogy 1-1,5 éven keresztül - sokszor német hátszél nélkül - tartották fel a Kárpát-medencében a világ akkori legnagyobb haderejét, mely még a németeket is meglepte.
A történészek szerint a háború legalább fél évvel korábban végetért volna a magyar honvédség szereplése nélkül.
Ugyanígy mítosz a mészárlások, atrocitások rémképe is, mely mint "fasiszta horthysta megszálló hadsereg"-et írja le a Donhoz kiküldött sereget, hiszen ha ez így lett volna, miért segítették volna az ukrán parasztok a magyar katonákat a '43-as visszavonulások alatt, szálláshellyel, és étellel, noha nekik is alig volt...?
válasza: válasza:"Kétségtelen, hogy a felszerelés így is elégtelen volt, és rossz minőségű, de az ország akkori gazdasági teljesítménye, mely alig dobta még le magáról a trianoni korlátok, ezt tette lehetővé. "
Szerintem aki így belemegy egy háborúba, az gyilkos. Arra büszkének lenni, hogy a legnagyobb vérfürdő nélkülünk fél évvel rövidebb lett volna...nos, próbálok szalonképes szavakat találni, de nem sikerül.
Kedves 21:45-ös válaszoló!
- Sajnos azt tapasztalom itt, hogy nem. Még mindig élnek a régi toposzok a fejekben.
Kedves 21:53-as válaszoló!
- Hanem hol? Szerintem ez a megfelelő kategória.
Kedves 22:05-ös válaszoló!
- Az, amit írtam: "Ez talán választ ad sokmindenre, ami ma tévesen él a fejekben?"
Azaz: ez talán kitisztítja a fejekben élő tévképzeteket?
Kedves Kalegi!
"Szerintem aki így belemegy egy háborúba, az gyilkos.
- Jobb lett volna, ha megvárjuk, míg a szovjetek a saját portáinkon dörömbölnek?
Minden, minden európai állam részt vett a Szovjetunió elleni hadjáratban. És ma már tudjuk, hogy Sztálin európai offenzívára készült, ami, ha késik a német támadás, ránk (európaiakra) özönlött volna.
"Arra büszkének lenni, hogy a legnagyobb vérfürdő nélkülünk fél évvel rövidebb lett volna...nos, próbálok szalonképes szavakat találni, de nem sikerül."
- Nem, ez azt jelenti, hogy a szovjet megszállás legalább fél évvel később eset meg Magyarországon, és nem ez a Honvédség feladata?
Emiatt Rákosi is később kezdhette meg diktatúrájának kiépítését.
válasza:Ez eddig is egyértelmű volt. Hivatalosan ilyen blődségeket már a kommunizmus vége felé sem mondtak.
Én nem hiszem, hogy a felszerelés rossz minőségű lett volna. Voltak dolgok, amik nem váltak be, de sokszor az angol/amerikai technika is becsődölt, amit az oroszok használtak.
A rossz minőségű fegyverzet alatt elsősorban a páncéloselhártíást értettem. A magyarok által használt 37 mm-es, illetve még az 50 mm-es páncéltörő ágyú sem volt alkalmas a később megjelenő, nehezebb harckocsik, mint a KV-1, vagy a T-34 ellen.
Viszonylag alacsony volt a gépfegyverek száma is, a németekhez viszonyítva. A még első világháborúból maradt géppuskák is régimódiak voltak a német MG-42-esekhez képest, bár igaz, hogy az oroszok, sőt, az angolok, de még a csendes-óceáni szigeteknek harcoló amerikai tengerészgyalogosok is hasonló, első világháborús típusokat használtak, szóval inkább a németek voltak túlfejlettek e téren, mint mi elmaradottak, világviszonylatban nézve. (Használtak még svájci fejlesztésű 31M golyószórót, de nem elég nagy számban, hogy ellensúlyozza a rossz géppuskák hátrányát.)
Ez majd később javult, mikor a németek MG-42-es "villámgéppuskákat" adtak át nekünk, és beindult a magyar 41M Király géppisztolyok sorozatgyártása.
Elavult és gyenge volt a páncéloserő is (bár a 1941-42-ben használatos BT-7 és T-26 szovjet harckocsikkal szemben megfeleltek, és komoly kilövési eredményeik voltak a hídfőcsatákban), a télen tömegesen megjelent nehéz, és közepes szovjet harckocsikkal szemben guruló koporsók voltak. A helyzet itt is 1943-ban javult, amikor elindult a kiváló Zrínyi-II rohamlöveg sorozatgyártása.
A légierő is kisszámú, és elavult volt, az olasz gyártmányú Héja vadászokkal. Ez szintén 1943-tól változott, amikor Győrben elkezdődött a Messerschmittek magyarországi gyártása, és hadrendbe állítása. Összesen 600 db készült.
Probléma volt a viszonylag kevés gépjármű is - a szállítás nagyrésze lovaskocsikra alapult. (Lovaskocsikat szintén használtak mind a német, mind a szovjet hadseregben, de nem ilyen túlnyomó szerepben.)
Később az arányok valamivel javultak, ahogy fokozatosan egyre több Botond teherszállítót adott át a Honvédségnek a hadiipar, és német járműveket is kaptunk.
Nehéztüzérség terén már akkor is jól álltunk. Ami esetleg problémát jelenthetett, az a lőszerhiány.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!