Nem Jehova volt a kísértés ősoka?

Nos nem eppen.Isten tudta mi a jo es rosz szolt is hogy ha nem akarod a roszat ezt meg ezt ne tedd....

Az ember valasztott...

Isten nem szolt kozbe hogy meglegyen az ember szabad akarata de el sem halgataa az infot a roszrol hisz elore figyelmeztetett....

A jo es rosz meg szerintem mindig is letezni fog.A cel hogy ne kerulj a rosz befolyasa ala....

Talan az a pokol vagy tuzes to amirol a Jelenesek konyve ir hogy a rosz befolyasa alatt marad orokre a szemely igy semmi ertelme letezesenek....de viszont felkijalto jel lesz azoknak akika jot valasztottak hogy soha ne valaszak a roszat...En igy latom, nem azt irom hogy fogadd el vagy ez a helyes elgondolas, csak leirtam velemenyem.

Első válaszolónak javaslom a harmadik hozzászólásomat vitára:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

A bukás nem Isten akarata volt, csak nem akadályozta meg.

#3: elolvastam a választ. Érvelésed alapján az ember nem robot, hanem rosszabb annál, hiszen teljesen kiszámíthatatlan: tetteit nem a jelleme határozza meg, ami lehet jó vagy rossz, hanem valamiféle vak akarat viszi az embert. Szándékról beszélsz, de teljesen következetlenül teszed, hiszen bűnben végződő cselekedetet csak bűnös szándék előzhet meg. Nálad viszont a lekvár rakja el a nagymamát, és mintha a tett utólagos bűnné minősítése minősítené egyúttal bűnössé a szándékot is.

Márpedig akkor volna igazságos módon bűntethető valaki, ha tettét bűnös szándék előzi meg. Azonban Te nem adsz számot arról, honnan van, ki teremtette meg a bűnös szándékot. Az ember? Az embernek van szabadsága persze, de a szabadság önmagában lehet jó is és rossz is. Talán egy tett (elhatározás) eredménye a bűnös szándék? Na de ezt az elhatározást mi előzte meg? Ez itt a kérdés.

"Nálad viszont a lekvár rakja el a nagymamát, és mintha a tett utólagos bűnné minősítése minősítené egyúttal bűnössé a szándékot is. "

Én is azt vallom, hogy a bűnös cselekedetet bűnös szándéknak kell megelőznie.

Addig senki sem mondható bűnösnek. Ez evidens.

Csak arra akarta utalni, hogy a nem magában a tettekben kell keresni a bűnt, hanem a szándékban. Azért, mert ütni tudsz, még ütni nem lesz rossz, csak ha nem jó helyre ütsz.

De abszolút igazad van, hogy az a kérdés, hogy honnan van a bűnös szándék? (hogy ütni akarok?)

Szerinted amit mi bűnnnek nevezünk, mikor szokott elkövetni az ember?

Szerintem két esetben.

- Ha magának akar előnyt és a másik akadály vagy hátrányt eredményez ebben.

- Élvezi a másik hátrányát.

Na de miért?

Az első esetben sajnos a világ nyomással van ránk, mert nem éppen szép. (teli van szenvedéssel és halállal). Szükösek az erőforrások és ezekre többen rámondják, hogy az övék és nem másé.

A második esetben meg az illető egy torz ember.

Vagy van jobb ötleted?

Miért szereti valaki ha hatalma van?

Most nem arról beszélek, hogy baj, ha találsz egy almát a sivatagban és nem adod oda valamelyik másik embernek a 100 közül.

Hanem arról, hogy úgy kezd gondolkodni az ember, hogy ő Isten. Jobb mint a másik, ő érdemli az almát a másik viszont nem.

Nem tudom igazából én sem.