Miért tűnik valószínűbbnek az ateisták számára, hogy a világ "véletlenül" keletkezett, mint hogy Isten teremtette?

A Piroska és a farkas nem bizonyíték?

Nézd, az egy összeollózott történeteket tartalmazó könyv, amiből egyes részeket kihagytak (ha nem illett a képbe), évszázadok során fordították-ferdítették, ráadásul az eredeti szerzőik ki tudja kik voltak, milyen szert fogyasztottak, milyen pszichés betegségeik voltak.

Nekem a Biblia irodalmilag/történelmileg érdekes, de ennyi. Ráadásul azóta sokat változott a világ, nekem ez nem útmutató, a szeretet, elfogadás, tisztelet pedig az Andersen mesékben is benne van..

# 13/ ma 14:15

„Érdekes meglátás kedves előttem szóló!”

Igen, érdekes, habár nem teljes se tökéletes. Mégis ha a hívők eltudnák fogadni, akkor szerintem nem kellene semmiféle ésszerűtlenséget bizonyítani, akkor jóval közelebb állnánk ahhoz a ponthoz, ahol a tudomány azt bizonyítja amit a vallás tanít.

Az isteni forrás amelyet említettem eredetében tiszta, feltétlen igazság, de amint egy folyó eredete tiszta víz, de mire eléri a tengert, annyira elszennyeződik, hogy alig ismerünk rá. Így van ez az isteni forrás kiáradásával is. Ihletnek nevezzük azt amit e forrás kiáradásából felfogunk, az ember már itt elköveti a hibát. Az ihlet általában egy illanó, röpke tünemény, csak nagyon ritkán jut el hozzánk jól körülírt fogalmakban mondatokban vagy képekben, a leggyakrabban csak egy halvány megérzés. Ilyenkor figyelemre, és tökéletes őszinteségre van szükség. Figyelemre azért van szükség, nehogy elillanjon mielőtt emlékezetünkbe tároltuk, az őszinteség pedig azért szükséges, hogy az igazságot ne módosítjuk saját véleményeinkhez, meggyőződéseinkhez illően. Ez történt a bibliával, onnan a felekezetek sokasága.

Szerintem van egy, de csak egy-egyetlen törvény, amely minden más törvényt felülír, és csak egy értelmes lény, mint az ember utasítására. Azok a dolgok, események melyeket véletlennek vagy csodáknak nevezünk e törvény létezésére mutatnak. Mikor egy dolog történik amire nincs magyarázat, véletlennek minősítjük és hamar elfelejtjük, de ha egy ilyen dolog vagy esemény nagyon szembetűnő, akkor a hívő vallásos emberek csodáról, isteni beavatkozásról beszélnek, a szkeptikusok pedig csűrik-csavarják a dolgot, csakhogy ne kelljen elismerni, hogy olyan dolog történt amit nem tudnak megmagyarázni. Ilyenkor ez a törvény lépett érvénybe, felülírt egy alárendelt törvényt. Ez a törvény mindig is létezett és érvényesült, de az ember, annak ellenére, hogy ő az, aki ezt a törvényt munkába állítja, nem ismeri, - ez a Mindenható Törvény, ez Isten. De az ember nem ismeri Istent, ez a törvény következetesen neki csak véletlenszerűen érvényesül.

De az ember megismerheti ezt a Mindenható Törvényt, és megtanulhatja, hogyan alkalmazhatja saját és minden más lény javára, ahhoz a tudatban azonosulnia kell vele. Názáreti Jézus, aki isteni kilétére ébredt, önmagában elismerte a Krisztust és a végsőkig kifejezésre hozta. Ő ismerte ezt a törvényt, és képes volt tudatosan alkalmazni, végbevitt csodái ezen a törvényen alapultak.

A hit nem akarat, sem az érvelés dolga, Isten létét nem lehet akarni, sem okoskodással, érveléssel előidézni. Akarat és érvelés kizárja a lehetőséget, hogy az ihlet megillessen bennünket. Amíg az emberek bármilyen okból is hisznek vagy elhitetni akarnak valamit addig távol vagyunk az igazságtól és folytatódnak a viták, a viszálykodás, a háborúk.

Az ilyen kérdésekre mindig ugyanaz a válasz:

És Istent ki teremtette? Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz a hívők, hogy a világot valakinek teremtenie kellett, akkor Isten létrejöttéhez miért ne kéne teremtő? És ha Isten mindig is volt és lesz, akkor ugyanezt a frázis elsüthetjük a világra is: A világ mindig is létezett, csak más-más formában.

Isten miből teremtette a világot? Mert ha a semmiből, hisz a világ előtt nem létezett semmi, akkor ugyanott vagyunk, hogy a semmiből alakult ki a világ.

Mivel Isten léte nem bizonyított, azért.

De mégis melyik Istenre gondolsz? A keresztényekére? Sajnos a Bibliában található a teremtéstörténetek egyik legbugyutábbika. Isten lebegett a semmiben aztán gondolt egyet és sorra megteremtette a dolgokat. Már csak ezért sem hihető, mert egy egyszerű mese és kész.

"te sem tudod,én sem tudom,hogy hogy keletkezett a világ,de egyikünk elmélete sem valószínűbb a másikénál."

Nem egészen, mert a vallás nem elmélet, csupán egy rendkívül primitív elgondolás. A csillagászat, Földtudományok mind azzal foglalkoznak, mi hogyan keletkezett, miként működik.

Egyetemen tanulhatod, több tucatnyi szakon, évekig.

Ezzel szemben mi áll? Legyen világosság, s lőn!

Ez semmi manapság, sőt, ötezer évvel ezelőtt sem volt sok...

"Az ilyen kérdésekre mindig ugyanaz a válasz:

És Istent ki teremtette? "

Ami nem létezik azt nem kell megteremteni.

Tudod mi Isten?

Semmi de szó szerint semmi, és mégis tud mindent.

A világ létezése előtt tudod mivolt?

Semmi.

Képzed el a nagy sötétséget ami végtelen, örök, és mindíg létezett.

Na ez Isten, nem valami emberszerű alak.

Isten maga a semmi, és minden.

A sötétséget nem kell teremteni az van, volt, és ezután is lessz.

A sötétség miből van?

Semmiből, mégis létezik.

Sőt nem is kell elképzelni, hisz ha behunyod a szemed ott van előtted Isten.

Mégis azt mondja mindenki majd ha látom hiszek benne.

Pedig még a vak is lássa.

"Isten miből teremtette a világot? Mert ha a semmiből, hisz a világ előtt nem létezett semmi, akkor ugyanott vagyunk, hogy a semmiből alakult ki a világ."

Mert a világ a semmiből lett a semmi meg = Istennel.

"Mivel Isten léte nem bizonyított"

Dehogynem bizonyított, most bizonyítottam be.

"Miért tűnik valószínűbbnek a vallásosak számára az, hogy a világot Isten teremtette, nem pedig "véletlenül" keletkezett?"

"véletlenek nincsenek"

Vagy ha igen bizonyítsd be!

A véletlent látta már valaki?

Senki.

Mindennek van oka, célja, és következménye, nincsenek véletlenek.