Mik az evolúcó elmélet hiányosságai és előnyei, és mik a kreacionista elmélet előnyei és hiányosságai?
Valahogy úgy képzelem el a válaszokat , hogy :
evolúció : megmagyarázza ezt , meg ezt viszont nem magyarázza ezt , meg ezt .
kreacionizmus : megmagyarázza ezt meg ezt viszont nem magyarázza ezt , meg ezt :
Itt le van írva részletesen:
A kreacionizmus csak ködös utalásokat ad válaszként ezekre:
a régebbi földtörténeti korokból származó leletek
csökevényes szervek
vagy például miért rekurrens a nervus recurrens
Ezekre általában az a változás, hogy Isten így akarta megpróbálni a hitünket. Ez egy csaló, hazug Isten lenne, aki szándékosan csapja be az embert. Ezek után miért higgyek egy ilyen Istennek?
Az evolúció válasza:
Csökkenthetetlen komplexitás: mindig ezzel jönnek a kreacionisták.
Az egyes szervek, szervecskék, más alkotórészek funkciója azonban megváltozhatott.
Például találtak egy tengeri állatot, amiben egy véralvadási tényező látja el azt a feladatot, amit az emberben két különböző faktor végez. Erről a criticalbiomass blog is írt. Ott egy egész sorozat foglalkozik a két nézet vitájával, és az evolúció pártján állva cáfolgatja meg az intelligens tervezés állításait.
Amíg a helyén kezelik (értsd: tudományos elméletként) és nem kérnek rajta számon olyat, amihez nincs köze (pl. erkölcsi vagy épp geológiai kérdések), addig az evolúciós elméletnek nincs hibája. Úgy működik, ahogy egy tudományos elméletnek kell, arra szolgáltat magyarázatot, amire kitalálták, olyan módon bizonyítják, ahogy egy tudományos elméletet bizonyítani kell és ugyan olyan módon cáfolható meg, mint bármelyik másik. Ettől többet nem lehet elvárni tőle. Amint viszont valaki valláspótléknak, vagy rivális vallásnak tekinti, ez az egész megdől, onnéttól kezdve az illető már nem az evolúcióval hadakozik, hanem a fejében élő tévképpel.
A kreacionizmus teljesen más, nem is egy pályán játszanak, nem alternatívája az evolúciónak, mint tudományos hipotézist (elméletként meg aztán különösen), számításba sem lehet venni. Ez egy vallási tétel, "önérzete van", nem állja a kritikát, nem követeli meg önmaga tételes bizonyítását, tekintélyelvű és a hagyományokban gyökerezik, viszont minden más nézettel hajlamos rivalizálni.
Nem pont olyan válasz, amilyet vártál, de mivel a kettő egész más követelményeknek kell, hogy megfeleljen, olyan módon nem lehet összevetni.
Itt is le van írva:
Emellett ajánlom Richard Dawkins evolúcióbiológus "A legnagyobb mutatvány" című könyvét, amely azt bizonyítja be, hogy az evolúció miért tudományos tény.
De néhány érv önmagában, és próbálok objektív maradni:
Evolúció:
Előnyei:
-Megmagyarázza a földi élet alakulását és fejlődését ("evolúcióját") az elmúlt fél milliárd évben, mióta megjelent az élet a Földön. A "hogyanra" is pontos, tudományos választ ad és tudományos tényekkel bizonyít, más tudományágak eredményeire támaszkodva.
-Összhangban van az összes többi természettudományos diszciplínával, mint pl. a biológiával, a genetikával, a kémiával, a fizikával, a paleontológiával, sőt a statisztikával, matematikával, földrajzzal, csillagászattal, történelemmel, melyekkel kölcsönösen kiegészítik egymás eredményeit.
-Metodológiailag "megcáfolható" (falsisiable) elmélet, ami azt jelenti, hogy _elképzelhető_ olyan tudományos eredmény, amely ha bebizonyosodna, akkor megcáfolná az evolúciót. Például ha nyúlfosszíliákat találnának egy prekambriumi (4500-500 millió éves) kőzetben, az megcáfolná az evolúcióelméletet, hiszen az evolúcióelmélet szerint ilyen régen még egyáltalán nem éltek gerinces emlősök.
-Eddig semmilyen olyan tudományos tényt nem tártak fel, amely megcáfolná az evolúcióelméletet.
Hátránya:
-Nem ad választ az élet létrejöttének mikéntjére. Ezt persze csak korlátozottan lehet hátránynak nevezni, mert az evolúcióelméletnek ez nem is célja. Az evolúcióelmélet az élet fejlődésével, nem létrejöttével foglalkozik.
-Nehéz befogadni, megértéséhez alapos (középfokú) természettudományos képzettség szükségeltetik és nehezen összeegyeztethető (de szerintem nem összeegyeztethetetlen) a vallásos világnézetekkel.
-Nem ad választ filozófiai és morális kérdésekre, mint például arra, hogy mi az élet értelme, vagy mi a helyes.
-Vannak benne megválaszolatlan részletkérdések, hiszen ez egy tudományág, amelyet a mai napig kutatnak. Például nem tudni teljes bizonyossággal, hogy miért pontosan haltak ki a dinoszauruszok (hipotézisek vannak, pl. kisbolygó-becsapódás), vagy hogy pontosan hogyan haltak ki a neandervölgyi emberek, és keveredtek-e velünk.
Kreacionizmus:
(Itt most a kreacionizmuson a bibliai teremtéstörténet szó szerint vételét értem)
Előnyei:
-Választ ad az élet létrejöttének mikéntjére.
-Választ ad a fentebb említett filozófiai és morális kérdésekre.
-Nincsenek benne nyitva maradt kérdések.
-Egyszerűbb befogadni és megemészteni.
Hátrányai:
-Ellentmond sok természettudománynak (pl. az asztronómiának, mely szerint a világegyetem életkora 13,75 a Földé pedig 4,54 milliárd év; meg a kémiának, amely szerint a radioaktív atommagok felezési idejei is évmilliárdos életkorról tanúskodnak. A kreacionizmus szerint viszont néhány ezer év a Föld életkora.) és önmagának is (pl. ha Ádám és Éva volt az első ember, akkor két fiuk, Káin és Ábel, hol talált magának feleséget?)
-Metodológiai szempontból nem "megcáfolható" (falsifiable) elmélet (vagyis saját eszközeivel megcáfolhatatlan), mert minden rejtélyes vagy tudományosan megmagyarázhatatlan részletre lehet Isten titokzatos akaratával választ adni. Pl. egyesek szerint a dinoszauruszfosszíliákat Isten rejtette a földbe, hogy próbára tegye az ember hitét. Hasonlóan magyarázzák gyakran a radioaktív izotópok felezési idejéből vagy a csillagászati vizsgálatokból származó eredményeket is, melyek szerint a világ több milliárd és nem néhány ezer éves.
-Ugyanakkor tudományos metodológiai szempontból sok kreacionista tételt meg lehet cáfolni. Pl. Harun Yahya és más kreacionisták azzal magyarázzák a különöző típusú fosszíliák (egysejtűek, rovarok, hüllők, emlősök stb.) különböző földtörténeti rétegekben való koncentrációját, hogy amikor Isten vízözönnel árasztotta el a földet (Noé korában), akkor a különböző állatok különböző sebességgel tudtak menekülni az özönvíz elől. Mivel a hüllők lassabbak voltak az emlősöknél, az ő fosszíliáikat mélyebb/régebbi földtörténeti rétegben lehet megtalálni. Csakhogy e szerint a gondolkodás szerint statisztikailag _muszáj_ lett volna, hogy legyen néhány hüllő, amelyik magasabbra/tovább jutott a menekülésben, és modern emlősökkel együtt pusztult el. Csakhogy olyan lelet egyáltalán nincsen, amelyikben pl. egy ember és egy T-Rex azonos földtörténeti rétegből került volna elő. Méghozzá azért nincs, mert (az evolúcióelmélet szerint) ez a két faj nem létezett párhuzamosan egy időben.
Utószó: A kreacionizmusnak van olyan formája, amely nem mond ellent az evolúcióelméletnek. Az intelligens tervezés szerint Isten kezdeményezte az életet és rendelte el az evolúciót annak minden fantasztikus, tudományosan bizonyítható részletével együtt. A Bibliai teremtéstörténet pedig képletesen értendő.
"-Ellentmond sok természettudománynak (pl. az asztronómiának, mely szerint a világegyetem életkora 13,75 a Földé pedig 4,54 milliárd év; meg a kémiának, amely szerint a radioaktív atommagok felezési idejei is évmilliárdos életkorról tanúskodnak. A kreacionizmus szerint viszont néhány ezer év a Föld életkora.) és önmagának is (pl. ha Ádám és Éva volt az első ember, akkor két fiuk, Káin és Ábel, hol talált magának feleséget?)"
Én nem vagyok kreós, de olvastam, erre azt lehet mondani,hogy Isten amikor megteremtette Ádámot és Évát ugye egynaposak voltak, de ha megvizsgálják őket orvosok legalább 20 évesnek titulálják őket.És nekik több száz gyerekük volt a Biblia szerint, szal nyilván a tesóikat vették feleségül,amit akkor simán lehetett.
14:19
Ez tévedés, a "hivatalos álláspont" nem ez. Az evolúcióelmélet szerint az élőlények _nem_ örökítik tovább szerzett tulajdonságaikat. Az evolúció a véletlen mutációkra és a természetes kiválasztódásra épül. Az az élőlény, amely előnyösebb tulajdonságokat örököl, vagy egy véletlenszerű mutáció előnyösen befolyásolja a képességeit, nagyobb eséllyel él túl és nemz utódokat, és nemzenek utódai utódokat. Így az előnnyel járó "mutáns" gén néhány generáció alatt elterjed a populációban és válik "mainstreammé".
14:37
Ez jó példája annak a metodológiai "megcáfolhatatlanságnak" (unfalsifiability), amelyikről beszéltem. Nem lehet pontosan tudni, hogy ki volt Káin és Ábel felesége, mert a Biblia nem írja le egyértelműen? Akkor nyilván a testvéreik kellettek, hogy legyenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!