Karizmatius Gyülekezetek? Ti hogy látjátok?

Nem teszem, de azt látom, hogy nem érted. Lehet, hogy írtad, de én nem emlékszem: mióta vagy keresztény?

Jakab ezt írja:

"Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek; Mert aki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben." (Jk 1,12-11)

Kérdezheted, mi köze ennek ahhoz, hogy kit hogyan szólítok meg? Erre azt válaszolom, hogy ha ezt nem tudod, akkor oldasd tovább a Bibliát, és elmélkedj rajta, és megkapod a választ.

Kérdező!

"Mondjuk enkem nem úgy tűnt soha, h aHit Gyülekezet nem az evangéliumot hirdeti, de lelked rjata. Persze vannak sok buta dolgaik, amiket kikezdhetsz,de szerintem az evangéliumhirdetésük az pont nem ilyen. Ahonnét származom rendszerese vannk sátras összejöveteik, ahol csak Jézusról van szó és személyes bizonyságaikról"

Az sőszázadi keresztények hogyan hirdették az evangéliumot? Gondoltak egyet, kimentek valahová sátorozni, aztán hazamentek? Nem kell válaszolnod.

Asperrimus!

"Nem tanúi JHVH Elohimnak, hanem jehovisták"

A magyar nyelvben a Jehova az a legelterjedtebb kiejtési megfelelője Isten nevének, szóval ez szimplán csak gúnyolódás, de persze látom meg is ideologizáltad magadnak, ügyes!

"Ahhoz is ragaszkodom, hogy Jézus Krisztus és a Szent Szellem isteni

személyek"

„Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez” – mondta Jézus (János 20:17 ).

,,számunkra valójában e g y Isten van, az Atya, akiből van minden, és mi őérte; és e g y Úr van, Jézus Krisztus, aki által van minden, és mi őáltala." (1Korintusz 8:6)

Jézus Krisztus isteni teremtészetű (elohim) lény, mert az isten szó a Bibliában nem név, hanem egy cím, amit magas rangú személyekre (pl. Sátánra), de esetenként még emberekre is alkalmaz a Szentírás. Akkor mennyivel inkább kiérdemli Jézus ezt a címet?!

Ettől függetlenül a mi egyetlen Istenünk mindenható értelemben az Atya, Jézus a közbenjárónk:

,,Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus" (1 Tim 2:5)

"akik nem teremtményei az Atyának, hanem tőle származnak."

Teremtett vagy született, ennek nincs jelentősége, ez csak egy metafora, hiszen egyértelműen teremtett dolgokat (pl. hegyeket) is születettnek nevez a Szentírás.

A szent szellem Istentől származik, ezt jól mondod, de nem egy külön isteni személy, hanem Isten tulajdona/létállapota: ,,Jehova pedig a Szellem, és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van." (2Korintusz 3:17 )

Isten a szellemét arra használja fel, amire éppen szeretné.

"Az Ószövetségben azért van többesszámban a JHVH név, mert az Atya, a Fiú és a Szent Szellem együttesen képviseli JHVH Elohimot, következésképpen senki nem lehet az Ő tanúja, aki önkényesen csak az Atyára hajlandó alkalmazni ezt a nevet."

Igen, a héber Iratokban az ’eloh’ah (isten) szónak kétféle többes száma van: az ’elo·him’ (istenek) és ’elo·heh’ (istenei). Ezek a többes számú alakok rendszerint Jehovára utalnak, de ezekben az esetekben egyes számú 'Isten'-nek fordítják. Vajon ezek a többes számú alakok a Háromságot akarják jelezni? Nem, semmiképpen! William Smith A Dictionary of the Bible (Bibliai szótár) című művében ezt mondja:

„Az a fantázia szülte elképzelés, hogy [’elo·him’] egy Istenségen belüli három személyű istenségre utalna, aligha találna támogatókra a tudósok körében. Ez vagy fejedelmi többes, ahogyan ezt a nyelvészek mondják, vagy az isteni erő teljességének, az Isten által kinyilvánított hatalom egészének a kifejezője.”

A The American Journal of Semitic Languages and Literatures (A sémita nyelvek és irodalom amerikai szakfolyóirata) című folyóirat az ’elo·him’-ról ezt mondja:

„Majdnem mindig egyes számú igei állítmány és egyes számú jelzői melléknév áll mellette.” Ennek szemléltetésére figyeljük meg, hogy az ’elo·him’ cím 35- ször fordul elő csupán a teremtési beszámolóban, és minden helyen az ige, amely jelzi, mit tett és mit mondott Isten, egyes számban áll (1Mózes 1:1–2:4). Ez a kiadvány ezzel zárja végkövetkeztetését: „Az [’elo·him’] tehát minden bizonnyal nyomatékosító és fokozó értelmű többesként fogható fel, amely a nagyság és méltóság leírására szolgál.”

Az ’elo·him’ szó betű szerinti jelentése: „istenek” és nem „személyek”. Azok tehát, akik úgy érvelnek, hogy ez a szó a Háromságot sejteti, politeistákká, azaz több istent imádókká lennének. Miért? Mert ez azt jelentené, hogy három isten volna a Háromságon belül. De majdnem mindenki, aki a Háromságot vallja, elveti azt a nézetet, amely szerint a Háromság három külön istenből állna. A Biblia a hamis bálványistenekre vonatkoztatva is használja az ’elo·him’ és ’elo·heh’ szavakat (2Mózes 12:12; 20:23). De van, amikor csak egyetlen hamis istenre vonatkoztatja, mint például, amikor a filiszteusok a „Dágon istenükre [’elo·heh’]” utaltak (Bírák 16:23, 24). Baált is „istennek [’elo·him’]” nevezik (1Királyok 18:27). Ezenkívül, ezt a kifejezést emberekre is használják (Zsoltárok 82:1, 6). Mózesról is olvasható, hogy ő mint „Isten” [’elo·him’] kellett hogy szolgáljon Áronnak és a fáraónak (2Mózes 4:16; 7:1).

Vagy akkor valójában ők is mind "háromságok"?

JHVH-nak csakis az Atyát nevezi a Szentírás, nem értem, hogy minek kell megfilozófálni, hogy Jézust is, meg a szent szellemet is, ha egyszer ilyenre nincs példa. Vajon szükségünk van nekünk erre a filozófiára? Asperrimusnak mindenképp, hiszen így kénye-kedve szerint jehovistázhat le minket...